“A szex nem csak a világot mozgatja, a jövőt is befolyásolja”

– vetítette előre a Nyócker! animációs sikerfilm forgatókönyv írója, Bari Máriusz nem is olyan rég; szerinte

a mesterséges intelligencia egy “egész estés özönvízszerű rémálom“, a technológia sikeressége pedig a pornóipar függvénye.

Damage Report-ban a beteljesületlen jövőről ír; a megvalósuló technológiát kommersznek tartja.

Pedig a társadalomformáló technológia is már itt van, “csak még várat magára” [William Gibson].
hawking

Szóval, vissza a gyökerekhez, a nyúl üregéhez, ahol a Fin és a Tech elválik egymástól, ott kezdődik a technológia (Cs)Odaországa, a pénzügyeken túli ismeretlen tartomány. Technológiai jóslatok 2017-re, amelyekről még sokat fogsz hallani, de megérteni talán soha.

 

2. felvonás: TOP 5 Technológia és Trend (a TOP10-ből),

amelyek érdekessé tehetik a pénzügyeinket és kihívások elé állítják a pénzügyi világot 2017-ben:

 

 6. Digitális lábnyom elemzés (Advanced Data Analytics):

elektronikus onboarding, alternatív hitelminősítés

 

A digitális lábnyomokból 99%-os pontosságú profil alkotható az anonim felhasználókról (a terület specialistájának számító egyik hazai startup szerint). Ha a Big Brother-effektust és a data privacy-t sutba vágjuk, akkor az egyenlet másik végén megkapjuk a digitális ujjlenyomatunkat.

Szakértők szerint ez a digitális ujjlenyomat (vagy digitális passport) “egyértelműen” azonosíthat minket a digitális térben, így pl.:

  • a bankkártya adatokkal, vagy a netbanki azonosítókkal való visszaélést automatikusan blokkolni lehet majd (erre is van már hazai startup), vagy
  • a digitális megbízhatóságunk és a digitális vásárlóerőnk alapján újfajta (social) scoring megoldásokkal lehet csökkenteni a hitelkihelyezés kockázatait (ezen a területen is már van hazai érdekeltségű startup).

social data és fintech

7. Alkalmazásprogramozási interfész (API):

digitális pénzügyi platformok

 

10 évvel ezelőtt az Amazon, a PayPal, a Google, a Facebook megnyitották API Gateway-jeiket harmadik feles szolgáltatók számára és lerakták az API gazdaság alapjait. Az infrastruktúra “demokratizálásával” és a Freemium / revenue share modellek bevezetésével megszülettek a “digitális kontinensek” (értsd: digitális ökoszisztémák), amelyek mára fejlesztők tízezreit, felhasználók százmilliót “kötötték röghöz” (lock-in stratégia).

2018-tól az Európai Unió tagállamaiban a bankok is megnyitják a core rendszereik egy részét, ami (újabb) lökést ad majd az iparág Uber-izációjának, megteremti a banki adatvagyon hasznosításának lehetőségét, de legalábbis katalizálja majd a fejlesztéseket és az innovációt a digitális pénzügyi szolgáltatók piacán.

api-economy

8. Önvezető járművek:

casco2.0, KGFB2.0

 

Épp 12 hónappal ezelőtti a “folyosói” pletyka, miszerint a Google azért szállt be az online biztosítási piacba (online alkusz), hogy megtanulja, miképpen árazza be az önvezető autók kockázatát, azaz megalkothassa az önvezető autókra szabott biztosítási termékeket.

Ha már övé minden ADAT – az önvezető autóból (is) – akkor a Google helyzeti előnyben van a hagyományos biztosítók aktuáriusaival szemben. Ugyanakkor a Google idén tavasszal úgy döntött, bedobja a törülközőt és bezárja az ár-összehasonlító oldalait az USA-ban és a UK-ben.

A helyzet viszont abból a szempontból változatlan, hogy az ADAT továbbra is a Google-é (illetve az önvezető autókat gyártóké) és a biztosítók egyelőre a pálya széléről szemlélik az önvezető járműipar fejlődését.

Mindenesetre itthon is van legalább két insurtech startup, amelyek az önvezető autóiparba szálltak be és hegesztik a technológiát, ami a biztosítási iparág, legalábbis a KGFB és a CASCO “disintermediálásához” járul majd.

self-driving-car

9. Kiberbiztonság, “gadget privacy“:

biometrikus azonosítás, digitális identitás

 

Jöjjön itt a HWSW-s Gálffy CsabaElőretekintés: milyennek látszik 2017?c. cikkének sokkoló helyzetértékelése:

Nem áll jól az informatikai biztonság szénája: az IoT eszközök tragikus védelme, az otthoni routerek, az autók és a foltozatlan androidos telefonok milliárdos megcélozható bázist jelentenek…. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egységsugarú felhasználóknál sem sikerült tudatosítani a biztonságos számítógép-, okostelefon- és internethasználat alapelemeit sem, akkor készen is van a robbanóelegy.

Minden adott tehát, hogy a 2000-es évek elejének teljes biztonsági káosza újra eljöjjön, igaz, ezúttal egy nagyságrenddel több felhasználót érintve és nagyobb kárt okozva.”

Az már biztos, hogy 2017-ben az IT security még hangosabban kongatja majd a vészharangot, és élesebbé válik a hitvita: “kényelem vagy biztonság?”.

Mindenesetre a digitális bankolásban a felhasználói élmény kitapossa az utat a biometrikus azonosítás előtt és az innovatívabb bankok belekóstolnak a digitális identitás világába 2017-ben.

security-lock

10. Interconnected ökoszisztéma = IoT + AI + blockchain:

Autonóm Pénzügyi Rendszerek

Amikor Brazíliában megjelent az első pelenkába “ágyazott” nedvességérzékelő szenzor, akkor minden brazil kismama egyszerre szisszent fel és kapott a homlokához: Beköszöntött az “interkonnektivitás” korszaka!

2020-ra 20-50 milliárd connected eszköz vesz majd körül minket, amelyek nemcsak a humánnal, hanem egymással is “beszélgetnek” majd (machine-to-machine). És nemcsak a locsifecsi megy majd a Felhőben, de várhatóan okosak is lesznek, ha mindegyik eszköz a felhőből kapja majd a Nagy AI (Mesterséges Intelligencia) “iránymutatásait”.

Szóval, fordul a kocka és hamarosan az emberiség kerül a kisállat simogatóba az AI babusgatásában (legalábbis ha Kurzweilnek igaza lesz és a szingularitás tényleg beköszönt 2025-ig).

2016-ban a blockchain technológiát már az “Internet Internetének“, a “Következő Internetnek” titulálták, amivel a “sokkhatás” mértékére próbáltak utalni a technológiát kicsit is jobban értő vízionáriusok. A pénzügyi szektor még bíbelődik (és veszekszik a homokozóban, lásd: az R3 CEV-ből tavaly év végén kiszállt a Goldman Sachs és a Santander is), de árgus szemmel figyelik, mit csinálnak a distributed ledger technológia start-upjai (pl.: Digital Assets Holding, akik vígan építik a világ első blockchain alapú tőzsdéjét Ausztráliában).

Mindenesetre az IoT (Internet of Things – Dolgok Internete), az AI (Artificial Intelligence – Mesterséges Intelligencia) és a blockchain “szentháromsága” a 25 évvel ezelőtt megálmodott Metaverum jövőképét vetíti előre (lásd a 2017 FinTech trendjei – 2. részt).

metaverzum

Szóval, nem voltunk rest és a FinTech-ből kiveséztük a Tech(nológia) részt (lásd még: 2017 FinTech trendjei 2. rész), hogy minél kevésbé legyen ez ismeretlen tartomány a pénzügyekkel foglalkozók számára.

Hamarosan megnézzük, mint jósolnak a FinTech guruk (pl.: Skinner, Brett King stb.) 2017-re. Ahogy korábban ígértük, mi is előjövünk a farbával… ?

 

A sorozat eddigi cikkei: