A nyílt bankolás, avagy az open banking nem buzzword, nem üres hype, hanem a különféle élethelyzeteket támogató, élményszerű pénzügyi szolgáltatások új megközelítése. Nem csak a felhasználói igény, de a szabályozói akarat eredménye is, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak új alapokra kell helyezniük az innovációs gyakorlataikat.

“Open banking is about driving competition and driving innovative services into the market place .”

– jelentette ki dr. Louise Beaumont az Egyesült Királyságból induló nyílt banki kezdeményezés meghatározó szereplője a Fintech Akadémián. Louise a közel 1000 innovatív tech céget összefogó techUK Open Bank munkacsoportjának társelnökeként az Egyesült Királyságban a szabályozó által kötelezővé tett nyílt banki API szabványok megalkotásában is részt vesz.

dr. Louise Beaumont az Open Bank Working Group társelnöke

A bankok fele közműszolgáltatóvá válhat

A Fintech Akadémián felhívta a figyelmet arra, hogy az open banking és az open API architektúrák terjedésével a bankok stratégiai pozíciói jelentősen megváltozhatnak. A Forrester kutatását idézte, mely szerint a jelenlegi hagyományos bankok 50%-a közműszolgáltatóvá válhat. Véleménye szerint ez rendszer szinten költséghatékonyságot is eredményezhet, mert a fizetési alapinfrastruktúra üzemeltetéséhez elég néhány nagyobb szereplő, így nem kell minden szereplőnek saját rendszert fenntartani.

4 trend, ami az open banking irányába hat

Trend 1:  Szabályozás

A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) eredményeként új, innovatívabb szereplők jelenhetnek meg a pénzügyi szolgáltatások piacán a folyószámlavezető rendszerek kötelező megnyitásának köszönhetően. Ennek eredményeként a bankoknak újra kell gondolniuk, hogy a kötelezettségből hogyan tudnak előnyt kovácsolni és elmozdulni a platform modellek irányába. (Platformot vagy piacteret építsenek a bankok a PSD2 után?)

Trend 2: Felhasználói igények

A felhasználók perszonalizált, élményszerű szolgáltatásokat várnak. Ha a bankok ezt az igényt nem tudják kielégíteni, akkor ezt megteszik majd a fintech startupok, vagy pl. a Google, az Amazon, a PayPal, vagy a Facebook. A kérdés az, hogy a bankok mily módon tudják majd a legígéretesebb fintech startupokat magukhoz csalogatni a kölcsönös előnyök kihasználása érdekében.

Trend 3: Technológia

A mesterséges intelligencia, a big data alkalmazása a banki adatvagyon és a digitális lábnyom új hasznosítására kínálnak lehetőséget. Azok a bankok, amelyek képesek lesznek a legacy infrastruktúrát kiváltani a legmodernebb technológiákkal, új értékesítési és ügynöki modelleket tudnak majd kialakítani.

Trend 4:  „Adat-játékosok”

A nyílt bankolásban rejlő lehetőségek kiaknázását nem feltétlenül a fintech startupok, hanem a nagy ügyféleléréssel rendelkező nagyvállalatok pl. a mobilszolgáltatók, a telekommunikációs cégek, a közmű szolgálatók, a közlekedési vállalatok, a kereskedelmi láncok fogják katalizálni.

“I would encourage banks to look beyond fintech relationships, into how to build relationships with other significant companies, who have got access to  huge amount of data”

– javasolta Louise.

Az adat-játékosok számára az open banking a banki tranzakciós adatok elérését jelenti, amelyeket a saját adataikkal ötvözve, új értékajánlatokat, szolgáltatásokat alakíthatnak ki. Lehetővé válik számukra, hogy belépjenek a pénzügyi szolgáltatások piacára és eddig nem ismert felhasználói igényeket tárhassanak fel.

Adat-donor, vagy platform-játékos

A bankok számára a kérdés, hogy mit akarnak kezdeni az adatokkal. Adat-donorként viselkedve biztosítják pl. a PSD2 szerinti hozzáférést, vagy partnerséget alakítanak ki a tech cégekkel, nagy ügyfélelérésű szolgáltatókkal, hogy együtt taroljanak le új szegmenseket. (Az Európai Bizottság rábólintott: jöhetnek a fintech startupok, kezdődhet a bankszektor átalakítása.)

Az előadásról készült videó a Fintech Akadémia hivatalos honlapján érhető el a regisztrált felhasználók számára.