A Zenebutik idei évi „villanófénye” az új stílusban muzsikáló MNB. Húzzák rendesen a talpalávalót; nyomják az unortodox új ritmust, levegőért kapkodnak a pénzügyi közvetítőrendszer a parkett lomhává vált versenytáncosai.

 

Ha egyedül nem megy vagy nem akarod, segítünk!

Bő két éve új köntösbe csomagolták a Felügyelet Alapokmányát a hazai kottát,

új „dallamok” pl.: 1. Bankváltás-könnyítése, 2. Átlátható árazás, 3. Verseny fokozása,

hogy felpörgessék, vérfrissítsék a 20 éve magnókazettára csípőt rázó aggastyánokat.

A brüsszeli bürokraták sem voltak rest – szálka maradt a szemükben a 2008-as gazdasági világválsághoz vezető felelőtlen banküzemtan (is) – és tekertek párat a pénzforgalmi keverőpulton (így tavaly év végén megszületett az új pénzforgalmi irányelv, a PSD2).

Szóval, nincs okozat ok nélkül, és a Nokia sem bukott volna el, ha nem esik az innovátorok innovációs dilemmájába.

Ha csak a tömeget látod, akkor nem veszed észre a szűk réteg igényeit, akik a holnap tömegét alkotják majd. Ha egyedül nem megy, akkor jön a pénzügyi közvetítőrendszer Őre (értsd: Felügyelet) és megtekeri a potmétereket az innovációs keverőpulton.

 

Messze vagyunk a negyedik ipari forradalom árnyékától?

Míg a technológiai iparág már a 4. Ipari forradalomról beszél, azaz

nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is

addig a pénzügyi közvetítőrendszer alap infrastruktúrája 10-15 évvel ezelőtti technológián „dübörög”. Ebben azért olykor a szabályozó is ludas, pl.:

az EU még mindig nem jutott dűlőre, szabad-e felhő alapú megoldásokat használni a pénzügyi szektorban

(bár az iránymutatások év végére elkészültek). Ebben a kérdésben a Barclays korábbi CEO-ja gondolt egy merészet és fintech startup-ja megalkotta a felhő alapú számlavezető rendszert (bízván az EU ébredésében).

 

A geopolitikai adottságaink nem sokban különböznek a szlovák, vagy a cseh adottságoktól, mégis a digitális fejlődés a pénzügyi szektorban ott előrébb jár;

  • vannak P2P lending platformok,
  • internet-only bankok,
  • hamarabb indították el az érintés nélküli mobilfizetést (SIM és HCE alapon is),
  • van banki openAPI,
  • van(nak) fintech megoldásokat implementáló bank(ok),
  • majdnem 5 éve a másodlagos azonosítóval (mobiltelefonszámmal) történő pénzküldés folyószámláról stb.

Úgy tűnik még a cseh és a szlovák pénzügyi közvetítők (értsd: bankok) is innovatívabbak, mint a hazaiak.

 

Hogyan segített 2016-ban az MNB a hazai pénzügyi innovációs dilemmán?

Az MNB (+NGM) idei évi (vagy már korábban tervezett és idén is zajló, vagy megvalósuló) beavatkozásai „nagydobásai” címszavakban, amelyekkel a következő években átírhatják a pénzügyi szolgáltatások értékláncát megalapozhatják innovatív pénzügyi szolgáltatások bevezetését:

 

1. “Bankváltás, összehasonlíthatóság, alapszámla (PAD)”

  • A PAD szabályozás átvétele, amely
    • átláthatóbbá teszi az ügyfeleknek a pénzforgalmi szolgáltatásokat az összehasonlíthatóság megteremtésével,
    • zökkenőmentes pénzügyi mobilitást hoz a fizetési számlák váltásának megkönnyítésével,
    • A fizetési számlával nem rendelkező embereket alapszintű fizetési számlával ösztönzi.” – Portfolio.hu.
  • Hatályba lép 2016. október 29-től a 263/2016. (VIII.31.) sz. kormányrendelettel (további infók).
  • A szociális alapú alapszámla konstrukcióját 2017.01.01-ig ki kell dolgozni.

 

2. “Verseny és átláthatóság (PSD2)”

  • A PSD2 szabályozás átvétele: 2018. január 13-áig át kell ültetni a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló PSD2 irányelvet, ami „alapvetően
    • a fizetések biztonságát növeli, a fogyasztók védelmét erősíti,
    • ösztönzi a banki versenyt és átláthatóságot biztosít az árazásban, és
    • újabb szereplőket enged a pénzforgalmi piacra.” – Portfolio.hu.
  • Indulás: 2018

 

3. “Magyar bankkártyás rendszer (GIRO)”

  • A Magyar bankkártyás rendszer előkészítése: „a Girónál már vizsgálják, hogy a Magyarországon kibocsátott kártyákkal belföldön történő tranzakciókat egy magyar állami rendszerben számolhatják el.”
  • “Az MNB-nek alapvetően két elvárása:
    • az egyik, hogy olcsóbb legyen,
    • másik pedig az, hogy a kereskedők ne csak egy-két nap múlva, hanem kihasználva a már létező 10 ciklusos belföldi elszámolást, 1-2 órán belül megkaphassák a kártyás vásárlások ellenértékét.” – Portfolio.hu

 

4. “Azonnali fizetési rendszer (GIRO)”

 

5. “POS-terminál program”

 

6. “Távollévők közötti azonosítás”

  • Távollévők közötti azonosítás szabályozása (NGM). A háttér: a 2015/849 sz. EU-irányelv (2015. május 25.) meghatározza az új pénzmosási irányelveket, amelyeket átültetni 2017. június 26-ig kell minden tagállamnak. Magyarország is vállalta, hogy eddig módosítja a pénzmosás elleni  és a terrorizmus finanszírozás megakadályozásával kapcsolatos előírásait a Pmt-ben és definiálja a távazonosítást.
  • Ezzel a lépéssel többek között megvalósulhat a személyes azonosítás nélküli, azaz a bankfióki látogatást mellőző bankszámlanyitás is.

 

7. “Cryptovaluták”

  • Kétszeri figyelmeztetés a digitális valutákkal szemben: először az év elején, 2016. februárban, majd pár nappal ezelőtt, újabb figyelmeztetést (“Fokozott kockázatot hordoznak a világhálón elérhető virtuális fizetőeszközök“) adott ki az MNB, amelyben „ismét figyelmezteti a magas hozam reményében befektetni vágyókat, hogy a világhálón népszerűsített, jogilag szabályozatlan rendszerben működő virtuális fizetőeszközök (más néven cryptovaluták) nem tartoznak egyetlen jegybank vagy hatóság felügyelete alá sem (az MNB sem engedélyezi vagy regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.”

 

 

Belenyúljunk, vagy ne nyúljunk bele? – A szabályozói dilemma

Végül, de nem utolsó sorban A Kérdés, amely már az MNB-t is nyomasztja: hogyan teljesítse a stratégiai céljait úgy, hogy egyrészt fokozódjon a verseny a pénzügyi szolgáltatások piacán (pl.: új belépők, a fintech által), másrészt ne veszélyeztessék a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását; azaz

hogyan és milyen formában engedjenek teret a FinTech-nek Magyarországon.

A közép-kelet-európai országok felügyeleti gyakorlatához képest (is) szigorúbb a hazai Felügyelet, amelynek eredményeként nem képesek „előtörni” és fejlődni a hazai fintech startup-ok.

Technológiát szállíthatnak a hagyományos pénzügyi közvetítőknek, ám direkt szolgáltatóként nehezen tudnak megjelenni a hazai piacon.

 

Ez itt a 22-es csapdája. Amíg az MNB a gordiuszi csomó feloldásán gondolkodik, addig is:

  1. egyre több hazai fintech startup külföldre megy szerencsét próbálni (és ott alapítanak céget), vagy
  2. összeáll(hat)nak valamely hagyományos szolgáltatóval (lásd pl.: MKB FinTech Program, vagy korábban: CIB Novathon).

 

Szóval, Sikerekben és Innovációban Gazdag Új Évet Kívánunk (a Zenebutik 1981-es felvételével)!