Immár 6 hónap eltelt az idei évből és kíváncsiak voltunk, most milyen trendeket jósolnak a digitális pénzügyi világban. Röviden: mesterséges intelligencia, blockchain és “nyílt” bankolás. Kerestünk pár példát, amik már ezekbe a trendekbe simulnak.

 

Trend 1: Mesterséges intelligencia

A gépi tanulás észre nem vehető összefüggéseket, mintákat fedez fel. Az algoritmusok komplex döntéseket alapoznak meg, ezért a tőzsdék, vagy a speciális befektetési alapok (pl. hedge fundok) szívesen használják azokat. A hedge fundok esetén különösen kritikus annak a “meglátása”, mikor, milyen pozíciót érdemes felvenni a részvénypiacon, azaz annak az előrejelzése, várhatóan hogyan alakulnak majd a részvényárfolyamok.

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, amikor sok-sok piaci adatot kell magas szintű matematikai-statisztikai eljárásokkal elemezni, azokból következtetéseket levonni. Majd figyelni, a várakozások hogyan teljesültek, visszacsatolni az eredményeket a rendszerbe, és szükség szerint finomhangolni azt. Mindezt automatikusan, százszor, ezerszer, tízezerszer lefuttatni, míg nem teljesítünk a piaci átlag felett.

Az egyik érdekes példa a Numerai, amely  a “tömegek bölcsességét” (egészen pontosan közel 12 ezer adatelemző tudását) ötvözi a mesterséges intelligenciával. A gépi tanulást segítő adatelemzési és előrejelző algoritmusokat nem pénzügyi szakemberek, hanem statisztikusok, fizikusok, genetikusok készítik. A Numerai egy olyan nyílt platformot alkotott, amin a mesterséges intelligencia szintetizálja az egymással nem összefüggő adatmodelleket és készít azok alapján árfolyam előrejelzéseket.

Ettől “egyszerűbb” esetekben is hadra fogható a mesterséges intelligencia, amire a bankoknál is egyre több példa látható. Míg a Deutsche Bank a banki tanácsadói üzletágban kísérletezik a robot tanácsadó (un. robo advisor) megoldásokkal, addig az ABN AMRO a személyes pénzügyi menedzsment (PFM) területén veti be a mesterséges intelligencia alapú virtuális assisztensét. Ettől kevésbé látványos, ám rendkívül hasznos a fizetési csalások felderítésében alkalmazni a gépi intelligenciát, amire itthon is találni fintech vállalkozót, pl. a SEON-t, vagy nemzetközi szinten pl. a Riskified-et.

 

Trend 2: Blockchain

A blockchain alkalmazási lehetőségeit nem csak különböző iparágak, de már a kormányok is kutatják. A bankszektorban a blockchain jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, drasztikusan csökkentheti a jelenleg alkalmazott monolit rendszerek számosságát. A költségmegtakarítás pedig lehetőséget teremt a fogyasztói szolgáltatások bővítésére, ügyfélszerzésre és a szolgáltatási díjak csökkentésére.

A blockchain haszna a lakossági pénzügyi szolgáltatások körében elsősorban a gyorsaságban és az alacsony költségekben mutatkozhat meg. Erre egy jó példa a  Ripple  szolgáltatása, amely tavaly október óta azonnali deviza küldést biztosít a bankoknak rendkívül alacsony költségen. A blockchain alapú pénzküldési rendszerhez olyan nagyágyúk csatlakoztak, mint pl. ABN AMRO, Barclays, Royal Bank of Canada, vagy az ausztrál nemzeti bank.

Másik érdekes példa az Ausztrál tőzsde (ASX), ahol már zajlik a blockchain technológiára való átállás, így méltán várományosai “a világ első blockchain-alapú tőzsdéje” címnek.

 

Trend 3: “nyílt” bankolás

Mérföldkő volt 2015 szeptembere, amikor az Egyesült Királyság pénzügyminisztere kimondta, a banki adatok megosztása serkenti a digitális pénzügyi innovációt, ezért biztosítani kell az adatokhoz való egyszerű és gyors hozzáférést a harmadik feles szolgáltatók, pl. fintech startupok számára. Ennek – és az ezzel párhuzamosan az EU-ban elfogadásra került módosított pénzforgalmi irányelvnek (PSD2) – köszönhetően megszülettek a banki adatokhoz való gyors, biztonságos, költséghatékony (un. API) hozzáférést leíró szabvány tervezetek. Ezeket épp a minap publikálták, és 2018-tól ezek szerint lehet majd Európa összes bankjának adatvagyonához hozzáférni, vagy fizetési tranzakciókat kezdeményezni.

A magyar fintech piactéren is találni két olyan startupot, amelyek épp a nyílt bankoláshoz szükséges – és a PSD2 irányelvnek megfelelő – platformokat építenek. A Fintechblocks olyan piacteret épít, ami megkönnyíti a bankok és a fintech cégek integrációját; az Aggreg8.io pedig adat aggregátort fejleszt, amely a különböző szolgáltatóknál (pl. bankoknál) található ügyféladatokat egy helyre összegyűjti és ezekhez egyetlen szabványosított felületen keresztül biztosít hozzáférést az adatot hasznosítók számára.

Valójában a PSD2 és a fintech megteremtették, hogy mára a digitális pénzügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges – és a szabályozói elvárásoknak is megfelelőinfrastruktúra „könnyen” beszerezhetővé vált – nagyobb kezdeti befektetések nélkül – szolgáltatásként is (BaaS: Bank-as-a-Service). A platform szolgáltatók biztosítják pl.: a compliance-t, az ügyfélazonosítást (KYC), a kockázatmenedzsmentet, de akár a CRM hátteret, vagy az ügyfélszolgálatot is. A platform szolgáltatók banki engedéllyel rendelkeznek, mint pl. a figo, a SolarisBank, vagy a Bankable. A harmadik feles szolgáltatóknak így “nincs más dolga“, mint megtalálni azt a rést a digitális pénzügyi szolgáltatások világában, amire még senki nem ugrott rá – ahogy erről korábban már írtunk.