Hogyan lettem a blockchain és a mögöttes technológia rajongója? A cikk a személyes utamat mutatja be a blockchainnel szembeni teljes ellenszegüléstől a rajongásig. A kétrészes cikk első részében távolabbról, az általánostól indulunk, majd a második részben lassan haladunk a specifikumok felé. Igyál egy kávét vagy teát, és pattanj nyeregbe, mert megéri, ígérem!

A kétrészes cikk második részében az Ethereum 2.0, a hibrid okos szerződések, a decentralizált pénzügyek (DeFi), a digitális jogkezelés és az NFT-k kerülnek terítékre. A cikk első része itt érhető el.

A cikk szerzője a digitális innovációval és termékfejlesztéssel foglalkozó Canecom alapítója, Kubatov Márk.

Hogyan oldhatja meg az Ethereum 2.0 a jelenlegi kihívásokat?

Az Ethereum 2.0, más néven „Serenity” vagy Eth2 az Ethereum blokklánc frissítése, upgrade-je. Célja, hogy növelje az Ethereum hálózat sebességét, hatékonyságát és skálázhatóságát azért, hogy a hálózat több tranzakciót tudjon feldolgozni, hogy csökkentse a szűk keresztmetszeteket.

Legfontosabb kiemelni, hogy az Ethereum 1.0 a cikk első részében már tárgyalt Proof-of-Work (PoW) konszenzusos mechanizmust használja, amelyet az Ethereum 2.0 Proof-of-Stake (PoS) mechanizmusra vált. A PoS mechanizmus fő előnye, hogy sokkal energiatakarékosabb, mint a PoW módszer, tekintve, hogy leválasztja az energiaigényes számítógépes feldolgozást a konszenzusos algoritmustól. Ez azt is jelenti egyben, hogy sokkal kevesebb számítási teljesítményre van szükség a blokklánc biztosításához.

• PoW (Proof-of-Work): a bányászok saját gépeik feldolgozási teljesítményét használják bonyolult kriptográfiai feladatok megoldására és új tranzakciók ellenőrzésére. Az első bányász, aki megold egy kriptográfiai feladatot, új tranzakciót ad hozzá a blokkláncot alkotó összes tranzakció nyilvántartásához. Ezt követően nyeri el a bányász a hálózat natív kriptovalutáját. Ez a folyamat rendkívül energiaigényes lehet.
• PoS (Proof-of-Stake): a “tét” igazolása annyiban különbözik, hogy a bányászok helyett a felhasználók tehetik meg tétjeiket a hálózat natív kriptovalutájában és ők válnak “validátorrá”. A validátorok ellenőrzik a tranzakciókat, biztosítják, hogy a hálózat ne dolgozzon fel csalárd tranzakciókat, és ők a “kiválasztottak”, akik egy blokkot javasolnak annak alapján, hogy mekkora kriptográfiai tétet tettek meg, és mennyi ideig tartották a tétet.

Más validátorok is tanúsítják, hogy láttak egy blokkot, és ha elegendő igazolás van, egy blokk hozzáadható a blokklánchoz. A validátorok jutalomban részesülnek a sikeres blokkjavaslatért. Ezt a folyamatot “forging”-nak vagy “minting”-nek is nevezik.

Az Ethereum 2.0 ígérete akár 100 000 tranzakció másodpercenként, szemben az Ethereum 1.0 30 tranzakció/másodperc korlátjával. Ez a növekedés ú.n. shard láncok bevezetésével érhető el. A jelenlegi Ethereum-felépítés egy blokkláncot tartalmaz, amely egyetlen láncból áll, egymást követő blokkokkal, ami torlódást és késéseket okoz.

A shard láncok bevezetését követően a második fázisban ez a blokklánc 64 “szigetre” lesz felosztva. Így létre lehet hozni majd párhuzamos láncokat az egymást sorban követő blokkok helyett, amellyel nemcsak felgyorsítható a hálózat, hanem sokkal könnyebbé válik a skálázhatósága is. Az Ethereum 2.0 legalább 16 384 validátort igényel majd, így sokkal decentralizáltabb és biztonságosabb lesz.

Ha az ETH2 upgrade oldalára kattintasz, láthatod, hogy mindez több szakaszban történik meg néhány év leforgása alatt.

Bevezetési szakaszok:

• Beacon Chain: bevezeti a Proof-of-Stake mechanizmust és lerakja az alapokat – már élesben van.
• Összeolvadás: a Mainnet Ethereum „egyesül” a Beacon Chain-nel, amely lehetővé teszi a teljes hálózatra a tétek megtételét, és jelzi az energiaigényes bányászat végét – várhatóan 2022 első, vagy második negyedévében.
• Shard láncok: a szigetszerűen kialakuló (shard) láncok bővítik az Ethereum tranzakciók feldolgozási és az adattárolási kapacitásait. Ezek a szigetek idővel több funkciót kapnak majd, szintén több fázisban – valamikor 2022 végén.

A hibrid okos szerződések ötlete

„Az „okos szerződés” egyszerűen egy program, amely az (Ethereum) blokkláncon fut. Ez egy kód (a funkciói) és adatok (az állapota) gyűjteménye, amely az Ethereum blokklánc egy adott címén található. Az okos szerződések az Ethereum-fiókok egy fajtája. Ez azt jelenti, hogy van egyenlegük, és küldhetnek tranzakciókat a hálózaton keresztül. Azonban nem egy felhasználó vezérli őket, hanem a hálózatra vannak telepítve, és a programozásuk szerint futnak. A felhasználói fiókok egy okos szerződéssel akkor léphetnek interakcióba, ha olyan tranzakciót küldenek be, amely az okos szerződésben definiált funkciót hajt végre. Az okos szerződések meghatározhatnak szabályokat, mint egy normál szerződés, és automatikusan érvényesíthetik azokat a kódon keresztül. Az okos szerződések alapértelmezés szerint nem törölhetők, és a velük való interakció visszafordíthatatlan.”

Ez kissé szárazon hangzik, de lényegében

ez a szerződések és megállapodások automatizálásának új és okos módja, amely lehetővé teszi, hogy automatikusan végrehajtsák azokat, amikor a konszenzus szerint a feltételek teljesültek.

Egyszerű koncepció, de a felhasználási lehetőségek száma végtelen. Például olyan fizetési rendszerek engedélyezése, amelyek a munka befejeztével felszabadítanak pénzeszközöket, vagy az áru tulajdonjogának átruházása, ha a fizetés megtörtént.

Azonban, ahogy megtanultuk, a mögöttes blokkláncok elszigetelt hálózatokon futnak, így nincs alapértelmezett beépített kapcsolatuk a külvilággal. E külső kapcsolat nélkül az okos szerződések nem tudnak kommunikálni a külvilággal és így megbizonyosodni arról, hogy a valódi világban az esemény valóban megtörtént-e.

Az internetelérés nélküli számítógépekhez hasonlóan az okos szerződések használhatósága is korlátozott, így a következő lépés a programozható okos szerződések megteremtése, amelyek a való világ adataival és hagyományos rendszerekkel kapcsolódnak össze a blokkláncon kívül az okos szerződéses logikában használható inputok és outputok bővítése érdekében.

Ezek a hibrid okos szerződések egy – orákulumnak hívott – biztonságos köztes szoftvert használnak a láncon belüli kód és a láncon kívüli infrastruktúra kombinálására, mellyel több iparágban és felhasználási esetben kiváló, kriptográfiai igazságon alapuló digitális megállapodások hozhatók létre.

Ha felkeltettem érdeklődésed, javaslom olvasd el ezt a cikket a Chainlinkről.

Decentralizált pénzügyek (DeFi)

Ugyanakkor, erős a nyílt forráskódú mozgalom és

a nyilvános blokklánc-infrastruktúra lehetőséget teremt arra, hogy bárki, aki internetkapcsolattal rendelkezik hozzáférhessen egy globális, decentralizált és peer-to-peer pénzügyi rendszerhez szükségtelenné téve, hogy nagy értékű eszközeinket közvetítőre kelljen bízni.

Ez a Decentralizált Pénzügyek, vagy „DeFi”, az engedély nélküli és átlátható pénzügyi szolgáltatások blokklánc-alapú ökoszisztémája. A DeFi lehet az egyik legjelentősebb előrelépés, amelyet a blokkláncok, okos szerződések és orákulumok tettek lehetővé.

A DeFi lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a hagyományos pénzügyekben ismerthez ténylegesen hasonló pénzügyi alkalmazásokhoz férhessenek hozzá, de központosított közvetítő bevonása nélkül. A DeFi-alkalmazások kódja bárki számára hozzáférhető auditálás céljára. Ez sokkal nagyobb bizalmat ad a pénzügyi megállapodásokra nézve és hogy azok pontosan az eredeti szándék szerint kerülnek teljesítésre.

Digitális jogkezelés (tokenek)

A digitális világban nagyon sok szerzői joggal védett mű kalóz példány, mert halálosan egyszerűen másolható. Elég, ha jobb gombbal kattintunk, és a „Mentés másként” elemet választjuk, vagy felkeresünk egy Torrent oldalt, és megnyomjuk a Letöltés gombot. Ennek eredményeként egyetlen hatóság sem tudja biztosítani, hogy az alkotók ne szenvedjenek veszteséget.

A blokklánc alapú digitális jogkezelés magas szintű és hiteles megoldás lehet a tartalomvédelem és a jogsértések feltételes nyomonkövethetőségére.

Blokklánc alapú tokenizált okos szerződéseket használnak a hálózatokon található specifikus digitális tokenek létrehozására, nyomon követésére és a tokenekhez tulajdonjogok hozzárendelésére. Egy ilyen szerződés funkciókat tud az általa kibocsátott tokenekbe kódolni, és így olyan szolgáltatásokat nyújtani a felhasználóknak, mint pl.

• közmű/biztosítás egy dApp-ban (közüzemi token),
• szavazati arány egy eljárásban (kormányzati token),
• részvény egy vállalatban (értéket megtestesítő token),
• egy egyedi valós vagy digitális eszköz tulajdonjogára vonatkozó igény (NFT = Non-Fungible Token, nem helyettesíthető token).

Például a FIL token a Filecoin decentralizált tárhely szolgáltatásainak fizetésére szolgál, a COMP token pedig lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy részt vegyenek a Compound protokoll irányításában.

Játék és NFT-k

A futballjáték-sorozat az “Ultimate Team” módban már „kártyacsomagokat” használ a játékosok „gyűjtésére”, de

a játékosok „több digitális élményre vágynak a játékon kívül – e-sportra, NFT-kre, szélesebb sportfogyasztásra, és azt akarják, hogy gyorsan, nagyon gyorsan lépjünk”.

Ezt bizonyítja valamelyest az a tény, hogy például a francia Sorare cég, amely nem helyettesíthető tokenek (NFT) formájában értékesít labdarúgó kereskedési kártyákat, a közelmúltban 680 millió dollár befektetést kapott.

Forrás: Sorare

Ha szeretnél néhány igen nevetséges példát látni, nézd meg ezt a Verge cikket.

Tudjuk, hogy nem csak a műgyűjtők, de a játékokat szerető emberek is szívesen gyűjtenek dolgokat – az NFT-k ezt lehetővé teszik. A régi szép időkben gyűjthettünk Pokémon kártyákat, és még ha az eredeti gyártó úgy döntött is, hogy leállítja az egész sorozatot, akkor is megőrizhetted őket, az értéket megtarthattad, vagy akár profitot is szerezhettél, amikor később eladtad őket. A teljesen digitális játékok eddig nem nyújtottak hasonló élményt, de képzeld el, ha vásárolhatnál egy igazán különleges fegyvert vagy pajzsot, és megtarthatnád azt NFT-ként!

A Play-to-earn az új, kialakulóban lévő paradigma, amely a játékokban lévő elemekből és digitális áruk egyéb formáiból NFT-k, kripto és más blokklánchoz kapcsolódó technológiák segítségével előállított valós érték létrehozásán alapul. Ez segíthet annak az örökké keresett metaverzumnak a megalapozásában, amelyet ma oly sok cég szeretne létrehozni.

Zuckerberg szerint a metaverzumban a virtuális ruhák piaca is akár milliárd dolláros ötletté válhat.

Szerintem elkerülhetetlenül jön az NFT-játék boom. Az igazi kérdés most az, hogy mekkorát tud növekedni a piac az olyan nagy platform cégek nélkül, mint az Apple, a Google vagy a Valve.

Zárszó

Ha idáig eljutottál, BRAVO! Igazi hős vagy! Nagyon szeretném hallani véleményed, a legbátrabb ötleteid és a legnevetségesebb dolgokat, amiket a blokklánccal kapcsolatban hallottál, ezért kérlek, keress meg e-mailben, és kezdjünk beszélgetni!

Címlapfotó: stock.adobe.com by prima91 | Licence: FinTech Group