Az már nem kérdés, hogy a digitális pénzügyi technológiákban óriási potenciál lesz a következő években. A kérdés az, lesz-e elég szakképzett fintech munkaerő a piacon.

 

Az Európai Parlament a minap hívta fel a figyelmet arra, 2020-ra a pénzügyi iparág legnagyobb problémája az informatikai, matematikai és adatelemző tudással rendelkező szakemberek hiánya lesz. Ráadásul az automatizáció miatt a bankoknál sok munkahely szűnik meg. Ezért az európai fintech stratégia fontos része lesz a célirányos szakemberképzés. E problémát is orvosolná a két hónapja alakult magyar fintech kutató központ, a Corvinus Fintech Center. Mutatjuk, hogyan!

 

Így lesz szakképzett fintech munkaerő Magyarországon

Nem csak a nemzetközi piacokon, de Magyarországon is nagy igény van a szakképzett fintech munkaerőre. A Corvinus Egyetem ennek érdekében külön oktatást indít, ahol a diákok nem csak célzott tantárgyak keretében sajátíthatják el a digitális pénzügyi világ legújabb ismereteit, de ötleteik megvalósításához támogatást is kapnak. A padavanokat nemzetközi versenyekre is bedobják, hogy ezáltal csiszolják a globális gondolkodásmódjukat.

Ősszel máris kipróbálhatják magukat a nebulók a BizIT esettanulmány versenyen. 3-4 fős csapatok versenyeznek abban, melyik csapat tudja ugyanazon esettanulmányra azonos feltételek között a legjobb megoldást adni. A BizIT versenyen nem csak az üzleti, hanem az informatikai kihívásokra is választ kell adni. A fintech épp e két határterület mezsgyéjén követeli a legtöbb jártasságot, ezért is lesz az idei évi verseny fő témája.

fintech kutato kozpont Corvinus FinTech Center

 

Workshopok, projektek, inkubáció

Az elme pallérozását szolgálják a Corvinus FinTech Workshopok, amiken a témával kapcsolatos kutatási és innovációs eredmények kerülnek bemutatásra az egyetemi közösség számára. Ha beválnak a workshopok, akkor az ipari partnerek bevonására is sor kerülne.

Az elmúlt hónapokban kísérleti jelleggel a leglelkesebb diákok házi feladatként fintech projekteket dolgoztak ki. A lelkesedésen túl több ígéretes projekt is született, mint pl. a digitális lábnyom elemzésével foglalkozó új hitelminősítési eljárás, vagy a blockchain hasznosítási lehetősége a használtautó piacon. A hallgatói projektek a legaktuálisabb témákból táplálkoznak, amik között ott található még a kriptovaluták kutatása, vagy a social lehetőségek vizsgálata a digitális pénzügyekben.

A hallgatói projektek első körben házon belül kerülnek inkubálásra külső partnerek bevonásával. Itt jellemzően szakmai inkubációra kerül sor, és a projektekkel kapcsolatos piaci elvárások puhábbak, mint más hazai inkubátoroknál. Ne felejtsük el, a hallgatóknak elsősorban a tanulásra kell koncentrálniuk, így a projekt megvalósítása nem mehet tanulmányi előmenetelük rovására.

 

Így születnek a jövő fintech megoldásai

Érdemes-e a fiatalokra alapozni digitális pénzügyi projekteket, akik még szűkében vannak a pénzügyi tapasztalatoknak? Ha még nem is jártasak a megtakarítások és a (jelzálog) hitelek világában, pénzügyeik nekik is vannak. Az Egyesült Királyságban épp egyetemisták alapítottak mobil bankot, mert úgy érezték, a hagyományos pénzügyi szolgáltatók nem képesek kielégíteni digitális igényeiket. Így született meg a Loot.

De nem kell az Egyesült Királyságba menni ahhoz, hogy fiatalok digitális pénzügyi megoldásaival találkozzunk. Itthon a húszas éveik elején járó három fiatal dolgozik a Z-generációt megcélzó digitális pénzügyi szolgáltatáson. Ők a Family Finances, akik az MKB Fintech Versenyen kerültek be a legjobbak közé, és kaptak esélyt ötletük megvalósítására.

Az újszerű digitális pénzügyi megközelítések egy része épp a fiataloktól származik, akik beleütköztek a hagyományos szolgáltatók – digitális – hiányosságaiba. Így született az USA legsikeresebb pénzküldő mobil alkalmazása a Venmo, a nemzetközi pénzküldésre fókuszáló Transferwise, vagy a startupok bankolását segítő Holvi.