Amikor az unió új pénzügyi szabályozásairól beszélünk, akkor képzeljünk el egy hatalmas kirakóst, aminek egyes darabjai megfelelnek egy-egy szabályozásnak. A kép lassan összeáll, ezért megpróbáljuk bemutatni a bankoknak, fintech vállalkozásoknak és az ügyfeleknek is, hogy pontosan milyen szabályoknak kell megfelelni a PSD2 bevezetésével.

 

Nincs olyan hét, hogy ne jelenjen meg elemzés, iránymutatás a PSD2 uniós irányelvről. A PSD2-ről beszélünk úgy, mint egy játéktérről, amely átalakítja az eddig ismert pénzügyi szolgáltatások piacát. Beszélünk ügyfélélményről, fogyasztói felkészültségről és tudatos pénzügyekről. Sok szó esik az API-ról, de olvashatunk véleményeket arról, hogy az irányelv hogyan hat a kártyás vásárlásokra és a kártyakibocsátókra.

Ritkák viszont azok az elemzések, melyek a PSD2-t más uniós szabályozásokkal együtt mutatja be, azaz milyen hatást gyakorolnak a pénzügyi piac működésére a különböző időpontban bevezetendő szabályok.

Cikkünkben most arra teszünk kísérletet, hogy a következőkben néhány fontosabb összefüggésre rámutassunk.

 

Aki kirakja a puzzlet: az EU Bizottsága

Az EU célrendszere igen széles, a szabályozás csak egy eszköz a célok eléréséhez. Az egyes szabályokon, irányelveken több szakértői munkacsoport dolgozik, ám ezek fókusza, hatóköre, eszköztára eltérő. Az EU Bizottság az, ahol minden szabályozási tervezet összefut, a Bizottság legfőbb feladata pedig egy olyan átfogó és megvalósítható szabályozási keretrendszer kialakítása, amelyik az unió céljait tartja szem előtt.

Tulajdonképpen olyan, mintha egyes puzzledarabkákat illesztenénk össze, az idei és jövő év feladata pedig, hogy a digitális pénzügyi terület kirakósával “játszanak”.

PSD2 es EU pénzügyi szabályozás

 

A legfontosabb puzzle-darabkák

Az alapvető célok mellett a pénzügyi szektor digitális fejlesztésére specifikus célokat is kitűzött a Bizottság. Ilyen például a financial inclusion, azaz a bankszámlával nem rendelkező, vagy bankszámlát alig használó fogyasztók felzárkóztatása, az elektronikus fizetési szolgáltatások széles portfóliójának, vagy a pénzügyi mobilitásnak a megteremtése.

De lássuk az egyes eszközöket:

 

1. Felzárkóztatás, pénzügy tudatosság, pénzügyi mobilitás – hogy mindenki belépjen a digitális pénzügyekbe

A PAD (Payment Account Directive) jóval kisebb publicitás mellett vált alkalmazandó irányelvvé. A cél, hogy az eddig bankszámlával nem rendelkező, tehát alapvetően készpénzt használókat is bevonják a digitális pénzügyekbe. A szabályozás ugyanis előírja, hogy minden tagállamban legyen egy „alapszámla”, aminek díja olcsóbb és olyanokra használható, mint készpénfelvétel, kártyás vásárlás, átutalás.

A PAD emellett hozzájárul a pénzügyi országhatárok eltűnéséhez azzal, hogy az ügyfelek más tagállamokban is könnyebben tudnak számlát nyitni. A számlahordozás, és egy ingyenes díjösszehasonlító oldal létrehozása mind-mind a tudatos pénzügyi hozzáállást erősíti.

PSD2 es EU pénzügyi szabályozás

 

2. Nem kell papírokkal rohangálni

2016-ban lépett hatályba az eIDAS rendelet, melynek értelmében valamennyi tagállam köteles a más tagállamokban kibocsátott minősített elektronikus aláírást elismerni.

Mindez a PSD2 tekintetében azért fontos, mert az Európai Bankhatóság ezt elfogadja az AISP (számlainformációkat összesítő szolgáltató) és a PISP (innovatív fizetési szolgáltatást nyújtó) azonosításához. Így az EU területén működő szolgáltatóknak nem kell külön együttműködési szerződést kötniük, illetve gyorsabb lesz az új szolgáltatók piacralépése.

PSD2 es EU pénzügyi szabályozás

 

3. A facsavar, ami mindent megváltoztat

A PSD2 előírja azt, hogy a szolgáltatók egy úgynevezett open API kapcsolaton keresztül adják át egymásnak az ügyféladatokat. Tulajdonképpen az API egy facsavar, ami összeköt két bútorlapot. Ám a facsavar minősége, fajtája piaci átrendeződést okozhat, emiatt a bankok piaci pozicionálását meghatározó tényező lett.

Ahhoz, hogy az új szolgáltató igazolni tudja, a fogyasztó felhatalmazta őt arra, hogy az adatait lekérje a régi bankjától, igazolnia kell magát. Ennek a felhatalmazásnak a szabályait határozza meg a Bizottság által létrehozott RTS.

PSD2 es EU pénzügyi szabályozás

Deutsche Bank Hackathon, 2016.10.28-30., Berlin – Forrás: Deutsche Bank

 

4. Kitalálhatjuk a fogyasztó gondolatait

A GDPR, azaz az Adatvédelmi Rendelet meghatározza, hogy a fogyasztókkal hogyan kerülhetünk kapcsolatba, a fogyasztók adatait hogyan kezeljük, tároljuk. Ez nem csupán költség és teher, hanem a PSD2 feltűnésével üzleti lehetőséget is takar. Az üzleti lehetőséget az AISP és PISP szolgáltatási lehetőség, valamint a GDPR-ban meghatározott adathordozhatóság együttes kihasználása adja.

A fogyasztónak ugyanis joga van ahhoz, hogy a szolgáltatótól térítésmentesen lekérje a saját adatait, és azzal “üzleteljen”. Például egy kedvezőbb díjat, hitelajánlatot kér cserébe egy másik pénzügyi szolgáltatótól.

Az adatok pedig a szolgáltatóknak is pénzt jelentenek, hiszen a big data és a mesterséges intelligencián alapuló elemzési módszerekkel olyan új terméket is kifejleszthetnek, mellyel a fogyasztó – minden – igényét ki tudják szolgálni. Még azokat is, amiket maga sem ismer.

PSD2 es EU pénzügyi szabályozás

 

Minden, amire egy banknak szüksége lehet

De nézzük meg, a szabályozási puzzle darabkákat a banki szolgáltatói szempontból is:

  • Az ügyfélkapcsolati folyamatok helyes kialakítása érdekében a fenti szabályozások szinte mindegyikét figyelembe kell vennie. Így az eIDAS és az AML szabályokat, a PSD2 csomagból leginkább a hitelesítésre vonatkozó RTS (RTS on SCA), valamint a GDPR szabályait.
  • Amennyiben a bank AISP vagy PISP szolgáltatóként is fel akar lépni, úgy a PSD2 szabályozási csomagból a regisztrációra, engedélyezésre vonatkozó guideline, a szakmai felelősségbiztosításról szóló szabályozás, az AISP regisztráció, vagy PISP engedély passportálására vonatkozó szabályokat kell megértenie, elemeznie.
  • A mindennapi működéshez fontos továbbá a szolgáltatók és a hatóság, illetve a hatóságok közötti kapcsolatot meghatározó szabályozás ismerete. Ez is a PSD2 csomag része.
  • Társszolgáltatói kapcsolatok menedzseléséhez pedig a PSD2 authentikációs és az API szabályai mellett az Open Banking Working Group (OBWG) szabványosítási tevékenysége alakítja a szabályozási kereteket.

A jövő digitális bankolása a szabályozási kihíváson túl egyébként üzleti és technológiai kihívás, melyre a szervezetnek is fel kell készülni. A belső működési folyamatokat is át kell alakítani, mégpedig az alkalmazottak aktív bevonásával. Így nem lehet kihagyni a bank üzleti, stratégiai, sales és az ügyfélszolgálati területén dolgozókat sem – az IT mellett – a felkészülést irányító projekt teamből.

 

A szabályozói kép lassan összeáll az EU Bizottságában.