A pénzügyi iparágban az innováció alfája és omegája a szabályozó és a felügyelet. Ha szeretnénk felkészülni a jövőre, nem elég kívülről fújnunk a hatályos jogszabályokat, ismernünk kell az Európai Bizottság fintech fejlesztési és szabályozási stratégiáját és a készülő jogszabály tervezeteket is. Butt László, a Bizottság Digital Finance területének pénzügyi elemzője a FinTechShow-n bemutatta a következő 4 év legfontosabb, a pénzügyi szolgáltatásokat érintő szabályozási terveit.

Az Európai Unió szakértői csoportja 2020 januárjában 30 pontban foglalta össze  a pénzügyi innovációt hátráltató szabályozói gátak megszüntetésére vonatkozó javaslatait. A javaslatcsokrot figyelembe véve 2020 áprilisában az Európai Bizottság széleskörű piaci konzultációt indított az Unió digitális pénzügyi stratégiájának megalkotása céljából.

A konzultációra beérkezett vélemények feldolgozása után, 2020. szeptember 24-én elfogadta a Bizottság az EU következő 4 évére vonatkozó digitális pénzügyi szabályozási csomagot.

A csomag elemei: a Digital Finance Strategy, a Retail Payments Strategy, valamint a MiCA (Regulation of the European Parliament and Council on Markets in Crypto-assets) és a DORA (Digital Operational Resilience Act).

#1 A pénzügyi szolgáltatások egységes belső piacának megteremtése, a piac jelenlegi széttöredezettségének megszüntetése

EU-s szinten használható digital identity

A Bizottság célja, hogy az európai fogyasztók a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokhoz könnyen hozzáférhessenek, valamint, hogy elháruljanak az akadályok a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások fejlesztése és nyújtása elől. A Bizottság az egységes belső piac fejlesztését segíti pl. teljesen online onboardingot lehetővé tevő digitális ügyfél-azonosítás szabályainak kialakításával vagy az Unión belüli, az egységes digitális személyazonosság használatához szükséges szabályozó háttér megteremtésével.

Fókuszban van továbbá a fintech szolgáltatások engedélyezési eljárásának gyorsítása, egyszerűsítése, valamint a nemzetközi piaci bevezetés elősegítésére passporting jogosítványok kiadására jogosult platform létrehozása.

Fotón Butt László, a Bizottság Digital Finance területének pénzügyi elemzője, aki Brüsszelből jelentkezett be és mutatta be az EU Digitális Pénzügyi Stratégiáját a FinTechShow-n

#2 A szabályozói keretrendszer ösztönözze a digitális innovációt

Felhőpiactér és MI egységes felügyeleti útmutató

Az új technológiák, így például a DLT (Distributed Ledger Technology) vagy a mesterséges intelligencia számos lehetőséget rejt a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődése szempontjából. Fontos, hogy a szabályozói keretrendszer segítse az új technológiák fejlődését. A Bizottság tervei között szerepel egy Uniós felhőszolgáltatói piactér létrehozása, mely segítené a szolgáltatók közötti versenyt, egyúttal egyszerűsítené a szolgáltatások feletti kontrol lehetőségét.

Hamarosan elfogadásra kerül az az EBA technikai standard, mely elismerhetővé teszi a szoftverberuházásokat a bankok szavatoló tőke számítása során. Ezt az intézkedést már régóta várják a bankok, így a beruházási, innovációs kedv jelentős növekedésére számít a Bizottság.

A stratégia nyilvános konzultációján számos jelzés érkezett, hogy a felügyeleti elvárásokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban pontosítsák. Az Unió mesterséges intelligencia szabályozása 2021 után készülhet el, melynek alapján dolgozza ki az EKB és az európai pénzügyi hatóságok a felügyeleti elvárásokat is tartalmazó iránymutatást.

#3 Az európai adatstratégiára épülő európai pénzügyi adattér létrehozása

Open Finance; a PSD2 felülvizsgálata indul jövőre

A prioritás célja az adathozzáférés megkönnyítése és az adatmegosztás, valamint az adatmegosztáson alapuló szolgáltatások fejlesztésének és bevezetésének ösztönzése a pénzügyi szektoron belül. A projekt részeként kiemelt feladat, hogy az Unión belüli publikus adatszolgáltatásokat, valamint a tőkepiaci unió keretei között publikált adatokat egy közös infrastruktúrába szervezve géppel olvashatóvá és könnyen hozzáférhetővé tegye a Bizottság.

A regtech és suptech megoldások ösztönzése abból a szempontból is releváns, hogy a szabályozók felé benyújtandó adatok is már gépi olvasható módon történjenek, valamint, hogy a felügyeleteknél az adatok elemzése és feldolgozása is automatikusan történhessen meg.

Cél egy „Open Finance keretrendszer” létrehozása a PSD2 irányelv bázisán. Az irányelv felülvizsgálata 2021-ben indul, de addig is a hatályos irányelv az adatmegosztásban rejlő lehetőségek kihasználására teret biztosít.

Konkrét jogszabályjavaslat a PSD2 felülvizsgálatát követően, 2022 közepére várható.

A versenyjogi szempontok mindig nagyon fontosak, amikor adatokról, adatfelhasználásról beszélünk. A Bizottság a nagy digitális platformok tevékenységét vizsgálja azzal a céllal, hogy a nemkívánatos, versenytorzító magatartást, tevékenységeket korlátozza. Ilyen például az NFC-hez való hozzáférés fair biztosítása.

#4 A digitális transzformációhoz kapcsolódó új kihívások és kockázatok kezelése

Harmonizált szabályozási gyakorlatok és az azonos szolgáltatás, azonos kockázat, azonos szabályozás elvének érvényesítése

Bizottsági és az európai felügyeleti ügynökségek szakértői elemzik, hogy a felügyeletek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek-e például a nagy technológiai cégek (BigTech) szolgáltatásainak, szolgáltatásnyújtási és működési folyamatainak, valamint a több cég együttműködéseként piacra kerülő termékcsomagok vizsgálatára.

Új engedélyezési szabályok lépnek életbe a kriptoeszközökre: minden kibocsátónak EU-s székhellyel vagy leányvállalattal kell majd rendelkeznie, egyfajta White Papert kell majd kibocsátania és a kibocsátást be kell jelenteni a felügyeletnek.

A kriptoeszköz kibocsátókra vonatkozóan minimális követelményeket, szabályokat dolgoz ki a szakértői grémium. Egyes stablecoinok esetében pedig előzetes engedélyeztetési eljárás is bevezetésre kerül. Annak érdekében, hogy a szabályozás segítse a DLT technológiát használó kis értékű értékpapírok piacra kerülését, a kidolgozás alatt álló jogszabálytervezetbe bekerült a szabályozott pilot lehetősége is.

A digitalizációval kapcsolatos működési kockázatokkal szembeni rugalmas védekezést segítő szabályozási csomag (Digital Operational Resilience Act) célja, hogy az egyes országokban eltérő felügyeleti szabályokat harmonizálja olyan kérdéskörökben, mint pl. az információ-technológiai kockázatok kezelése, a felelősségek, a szervezeti szabályok és folyamatok harmonizálása.

A tagországok felügyeletei a pénzügyi szolgáltatások tesztelésére és az incidensek jelentésére eltérő gyakorlatokat alakítottak ki. A készülő szabályozási csomag ezeket a gyakorlatokat is harmonizálja azzal, hogy egyfajta minimális tesztelési alapkövetelményeket fogalmaz meg.

Ugyanakkor komplexebb tesztelési előírások kerülnek bevezetésre az adott országban jelentős piaci erővel bíró pénzügyi szolgáltatók szolgáltatásaira, hiszen ezek a szolgáltatók piaci erejüknél fogva nagyobb kockázatot jelentenek a fogyasztókra, hibázás esetén nagyobb a károkozás mértéke is.

A szabályozási csomag felhőszolgáltatásokra is követelményeket határoz meg, melyek az Unió minden országában egységesen alkalmazandók lesznek.

A Bizottság által elfogadott Digital Finance Package a következő 4 évre lefekteti a digitális pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályozói keretrendszerét. Bár a Csomag jogszabályai a Tanács és a Parlament elfogadását követően tekinthetők alkalmazandónak, végrehajtandónak, a szabályozásban rejlő üzleti lehetőségeket már most érdemes feltárni és a felkészülést megkezdeni.

Butt László, az Európai Bizottság Digital Finance területének pénzügyi elemzője „Fintech az Európai Bizottság szemszögéből” c. előadása megtekinthető a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig a résztvevők és az online jegyet vásárlók számára.

Az “Online jegyet” vásárlók számára hozzáférést biztosítunk a FinTechShow online videókonferencia platformhoz, amelyen 2020.12.31-ig megtekinthetők az előadások, a 3D-s kiállítói tér és kapcsolatot építhetnek egymással a résztvevők. FinTechShow program itt. Összes videó listája itt: Playlist.

Címlapfotó: pixabay.com