Monumentális infrastruktúra projektet indítsunk open API alapokon és védjük az (inkumbens) infrastruktúra megtérülését? Dolgozzunk az irányelv szabályain? Használjuk ki a technológia előnyeit és kreativitással, új üzleti modellekkel építsünk moduláris struktúrát?
Minden piaci szereplőnek más útja lesz az új szabályozás (PSD2) és a fintech előnyök ismeretében.
Néhány stratégiai alternatíva:
1./ Open Banking Initiative alkalmazása és saját API környezet felépítése
A saját API környezet felépítése a nagy ügyfélbázissal rendelkező, stabil piaci helyzetben lévő kereskedelmi bankok számára jó stratégia lehet. Az API kapcsolatok kialakításával megnyílik a lehetőség a rendelkezésére álló erőforrások, adatok okos hasznosítására. [“Smart Data”]
A saját “értékek” megtartása, védelme mellett akár agresszív TPP-vé is válhat a bank a PSD2 implementálását követően, azaz tovább növelheti a piaci részesedését új, jól fizető és/vagy stratégiai fontosságú ügyfélszegmensekben. [“BaaS Model”]
Logikus útnak tűnik, de számos bizonytalansággal kell számolnia annak a banknak, amelyik erre az útra lép: pl. az API szabványok és az API regisztráció még nem tiszta, a nyílt banki adatok köre és a hozzáférés módja, időtartamára vonatkozó önszabályozás még kialakítás alatt. Az open access-hez kapcsolódó felelősségi szabályok még alakulnak.
Belevágjon vagy kivárjon?
Véleményünk, hogy néhány kérdésben megfontolt, alapos válaszra (vagy felkészülésre) van szükség:
- Mi az a piaci megkülönböztető érték, amire építheti fejlesztési stratégiáját?
- Kritikus sikertényező a szervezet felkészítése, fejlesztése. Az új infrastruktúra modell, a piaci szabályozás, a fogyasztói igények teljesítése érdekében létkérdés, hogy a jelenlegi termékközpontú banki szervezeti és folyamati megközelítés ügyfélközpontúvá alakuljon.
- Gyors, egyszerű, transzparens, rugalmas folyamatokat kell kialakítani, illetve szükséges a szakértői csapatok frissítése digitális skill-ekkel rendelkező szakemberek bevonásával.
Úgy véljük, ha a bank nem lép a(z) (infrastrukturális és szervezeti) fejlesztés irányába, csupán a szabályozói kötelezettségnek tesz eleget, utility szolgáltatóként a fintech-ek és más bankok B2B kiszolgálójává válhat. De lehet életképes modell a “Wholesale Banking” is.
2./ Agilis portfólió bővítés
Egyre növekszik azon bankok száma, akik kibújnak az elefántcsont toronyból, s keresik a gyors fejlődés útját. Egyre többet hallani banki vezetőktől az agilis fejlesztés, MVP, “learn-by-failing” kifejezéseket. Ezek a bankvezérek keresik a partnerséget azokkal a fejlesztő vállalkozásokkal, amelyek a digitális technológia, az IoT, AI, robotika nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználva gyorsan, hatékonyan tudnak új feature-ket, szolgáltatásokat bevezetni.
Partnerség vagy felvásárlás? – Bank és esetfüggő
A BBVA partnerségi stratégiája Európában példaértékű. Talent programot indított, fejlesztői közösséget üzemeltet, API app market-et hirdetett meg és mindemellett közös hasznosítási modellben és cégfelvásárlásban is utazik (pl.: Holvi, Atom Bank, SumUp, CoinBase, Personal Capital).
Érdemes még a Santander tevékenységét figyelni, nagyon tudatosan választja meg portfólióbővítő befektetéseit. Pl. KKV hitelezés (Kabbage), blockchain (Digital Assets Holding), banki elszámoló rendszer (Ripple). De tanulhatunk az UniCredit és Barclays bankoktól is.
Izgalmas modell a klasszikus nagy bank és a fintech bank “találkozása”: nyáron olvashattuk, hogy a BCPE felvásárolta Európában talán legismertebb, legelső digitális bankot, a Fidort; tudás- és piacszerzés gyorsan.
3./ Bank-as-a-Service szolgáltatók
Évek óta léteznek, a háttérben vannak, kiszolgálják a bankokat, pénzintézeteket, fizetési, elszámolási platformokat nyújtanak kereskedőknek, payment gatewayként üzemelnek (WireCard, Fidor, BanCorp, stb.). Professzionális elemzéseik, prediktív analitikáik segítik a bankok hitelminősítő, ügyfélakvizíciós, marketing tevékenységét, továbbá segítik a KYC folyamat gyorsaságát.
Azon kereskedelmi bankok számára, amelyek alacsony beruházási, fejlesztési budget-vel rendelkeznek, vagy szűk fogyasztói rétegnek niche szolgáltatásként tervezik a digitális szolgáltatások bevezetését, gyors és költséghatékony eszköznek tűnik a B-a-a-S modell alkalmazása. A modell alkalmas komplett “digitális bank” felépítésére is.
A BaaS modell alkalmazása segíti a gyors innovációt, megkönnyíti a szolgáltatások árazását – töredékére csökkenti a go-to-market időt.
A BaaS, BaaP ökoszisztéma
