2018.01.22.

Időutazás a Volán-buszos és takszövös országból a blockchain világába

Szerző:

Lehet szaladgálás, bosszankodás, közjegyzők, ügyvédek és bürokraták nélkül ingatlan ügyleteket bonyolítani? Segíthet ezek kiiktatásában az elosztott főkönyvi technológia? Lehet-e gyorsabb, biztonságosabb és egyszerűbb az ingatlan adásvétel adminisztrálása a blokklánc (a blockchain) segítségével? Íme öt pont, ahol az állam többet is tehetne értünk.

Mi a blockchain?

A blockchain egyfaja digitális napló, aminek példányai a lánchoz tartozó minden számítógépen megtalálhatók. Minden gép ugyanazt az információt tárolja közel valós időben. A blockchain működési elve, hogy a tranzakciókat csoportokba, blokkokba gyűjti, majd azokat láncba szervezi. A tranzakciót és annak tartalmát titkosítással védi, a korábbi tranzakciókat pedig megmásíthatatlan formában tárolja. A blockchain iránti érdeklődést az is okozza, hogy ami értéket, információt képvisel, azt könnyedén, automatizáltan, központi közvetítő nélkül lehet rögzíteni, tárolni és továbbértékesíteni.

Az állam lehetőségei a blockchain alapú ingatlan-nyilvántartásban

Földhivatal, közjegyző, ügyvédi letét? Papír alapú szerződés, vak bizalom, bejelentő lapok? Hol élünk, a 20. században? Az ingatlan kiadás és ingatlan vásárlás az állam által erősen kontrollált terület, ahol szükségszerűen tetten érhető a bürokrácia legcsúnyább arca. Szükségszerűen, mert az állam még mindig évszázadokkal ezelőtti reflexek szerint, az idők során alig innovált intézményekben gondolkodik.

Számunkra egyre inkább aránytalannak tűnik az ügyintézés körüli macera. Amikor kezdjük megszokni, hogy online kötünk szerződéseket, online vásárolunk, és online jutunk információkhoz, akkor az ügyfélkapunál és az adatok digitalizációjánál hatékonyabb online infrastruktúra fejlesztést várunk el a szolgáltató államtól is.

Ahol még lehetséges az időutazás vidéki Volán-buszok és takarékszövetkezetek segítségével, ott a következő pontok utópisztikusnak tűnhetnek. Így lehetne jobb a rendszer, ha az ingatlan nyilvántartás felköltözne a blockchainre:

  • a tulajdoni lapok már most is nyilvánosan hozzáférhetőek, csak ezekhez egy viszonylag körülményes rendszerben kell keresgélni, és képformátumban szereplő lapokat olvasgatni, melyek lementésük után nem frissülnek az újonnan rájuk kerülő információkkal. Ha a tulajdoni lapok a blockchainen lennének tárolva, akkor az adatokhoz való hozzáférés gyorsabb és egyszerűbb lenne.
  • az adás-vételt rengeteg költség és adó terheli, illetve különböző finanszírozási lehetőségek vannak, így fokozott igény lenne a smart contractokra, melyek képesek letéteket kezelni, mindenki számára biztonságosan kiegyenlíteni a vételárat a szereplők preferenciái szerint, és képesek kezelni a feltételek megvalósulásához kötött jogokat és kötelezettségeket.

Mi a smart contract?

Az “okos szerződés”  kódok sorozata, ami a vevő és az eladó megállapodásának feltételeit, részleteit tartalmazza. Önmagát érvényesítő szerződés, ami azt jelenti, hogy a megállapodásban szereplő feltételek bekövetkezésekor a szerződés automatikusan teljesül.
  • természetesen ismét rosszul járnának a csalók, hiszen az ingatlan adatai nem csak áttekinthetőbbek lennének, de az ingatlannal kapcsolatos tranzakciók is valós időben történnének meg, azaz még az elméleti lehetőségét is kizárnák annak, hogy egy ingatlant a hivatali ügyintézési idők apró késedelmének kihasználásával akár több vevőnek is értékesítsenek.
  • a blockchainen adminisztrált földhivatal gondolata megnyitná a lehetőségeket a teljes szerződéskötés online bonyolításához, hiszen globális világunkban egyre gyakoribbak az országokon/kontinenseken átívelő ügyletek, így egyre fontosabb lesz, hogy térben elfoglalt helytől függetlenül tudjunk biztonságosan tranzakciókat bonyolítani
  • a blockchainen történő tranzakciók lényegesen gyorsabbak, mint az állami hivatalok reakcióideje, ami szintén növeli a tranzakció gördülékenységét, és a tranzakció lezárulta után a szerződő felek azonnal gyakorolhatják újonnan megszerzett jogaikat mindenféle hivatali szaladgálás nélkül.

A blockchain a megoldás az albérletpiac problémáira?

A blockchain nem megváltó és nem lesz alkalmas további innovációk nélkül átvenni az ingatlanközvetítők és a bürokrácia helyét, de nagyon sok mindenre jobb választ ad, mint a jelenlegi megoldások.

Amennyiben az ingatlannyilvántartás felkerülne a blockchainre, úgy az ingatlanokhoz kapcsolódó bérleti ügyleteket is vezethetnék a blokkláncon  – hivatalosan, átláthatóan és biztonságosan. Innovációs lehetőségek:

  • tranzakciók kezelése: amennyiben a bérleti díjak és a rezsi befizetése a blockchainen rögzítésre kerül, akkor a bizalmatlanságnak sincs helye többé, hiszen minden vitatott kérdés egyetlen lekérdezéssel eldönthetővé válik.
  • költségek megosztása: Albérlő Andrea és Albérlő Amál úgy lehetnek lakótársak, hogy nem kell egymással összeveszniük a pénzügyeken, hanem a smart contractban lefektetett szabályok szerint fizethetik a szerződés szerint rájuk eső terheket Főbérlő Ferencnek. Bónusz lenne, ha a közmű szolgáltatók is ezzel a megoldással kompatibilisen vezetnék a számlákat.
  • kaució kezelése: a kaució nem értékesítési bónusz, vagy kölcsön, tehát ideális esetben a főbérlő hozzá sem nyúl a bérleti időszak alatt. Erre kiváló lehetőség egy olyan smart contract rögzítése, mely tartalmazza a kaucióval kapcsolatos szabályokat, és zárlat (escrow) alatt tartja azt  – nyilván ehhez hivatalosan, és online kell teljesíteni a befizetést.
  • csalások megelőzése: az albérlettel kapcsolatos csalások jellemzően igen egyszerű sémát követnek, azaz valaki hamisan beállítja magát a kiadó félként, majd lelép a befizetett előleggel, foglalóval, vagy első havi lakbérrel. Esetünkben az jelentené a megoldást, hogy a blockchain transzparenciája, illetve a beépített biztosítékok (pl. smart contractok) mindezt nem hagynák, mert a tulajdonosi jogokat csak a jogosultsággal rendelkező személyek gyakorolhatnák.
  • közvetítők kiiktatása: nem mindenkinek van kedve akár 1 havi lakbért egy ingatlanközvetítőnél hagyni, így a decentralizált technológia minden bizonnyal az olyan gyűjtőoldalaknak kedvez majd, amelyek kiiktatják a felesleges emberi közreműködőket, és közvetlenül a két érdekelt felet hozzák kapcsolatba egymással, növelve a hatékonyságot és csökkentve a költségeket (nyilván a gyűjtőoldalak is felfoghatóak egyfajta közvetítőként, de lényegesen olcsóbbak és hatékonyabbak lesznek, mint a mostani opciók).
  • privacy: amíg széles körben használt albérletkereső megoldás a Facebook, addig ki vagyunk szolgáltatva magának a Facebooknak (adataink értékesítése harmadik félnek), illetve az ott jelenlévő nyilvánosságnak, miközben mi lehet, hogy egyáltalán nem akarjuk, hogy az ismerőseink számára látsszon a hirdetésünk, mert például nem akarunk kellemetlen helyzetbe kerülni azzal, hogy elutasítjuk őket. Ugyanígy reális elvárás az is, hogy csak az általunk jóváhagyott jelentkezők férhessenek hozzá bizonyos személyes adatokhoz (nevünk, profilképünk, stb.).

Biztosan rengeteg ötlet és javaslat van még a nyilvántartás blokkláncosítására. Mindenesetre a fenti pontokból is látható, hogyan lehetne gyorsabb, biztonságosabb és egyszerűbb az adásvétel adminisztrálása a blockchainen, mint az ügyvédekhez és hivalokhoz szaladgálós rendszerben.

Az eredeti írás “Ingatlanok a blockchainen” címmel a Blockchain Budapest blogon jelent meg. További cikkek a szerzőtől a FinTechZone-on:

Miközben a világ a Bitcoinról beszél, a blockchain fogalma mostohagyerekként bőg fel valahol a mainstreamtől távol egy szakkoli meetupját követő sörözői beszélgetésben.

Címkék: