Hamarosan a pénzügyi szolgáltatások piacán új szereplők megjelenésére számíthatunk, amitől a hitelezési folyamatok felgyorsulását, a papírmentes bankolás, intuitív digitális felületek megjelenését várjuk. Ugyanakkor a szép új világnak lehetnek árnyoldalai is; ha az új digitális közvetítő „megbukik” (pl. a fintech), az a banknak is fájni fog. A bankok aggódnak, ha az ügyfél csalás áldozata lesz, akkor a banknak az jelentős reputáció csökkenést (is) okoz – függetlenül attól, hogy az új közvetítő volt a felelős a károkozásért.

 

Arra a kérdésre, hogy mennyire lesz megbízható a banki infrastruktúrára rátelepülő új szolgáltató, nem lesz válaszunk, de arra, hogy rendelkezik-e a megfelelő jogositványokkal a szolgáltatás nyújtására, rendelkezésre áll majd egy központi, hiteles szolgáltatói adatbázis. A módosított pénzforgalmi irányelv, a PSD2 előírta, hogy az Európai Bankhatóság (EBA) alakítson ki egy központi adatbázist – regisztert – az EU országaiban szolgáltató, illetve a piacra lépést tervező pénzügyi vállalkozásokról. (Korábban írtunk arról, hogy az információs központ technikai követelményeinek kidolgozását az EBA már megkezdte.)

PSD2 háttere

Az Európai Unió módosított pénzforgalmi irányelve, a PSD2 célja, hogy kedvező környezetet teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődéséhez és támogassa új, nem csupán banki hátterű szolgáltatók belépését a pénzügyi szolgáltatások piacára. A cél és egyben a szabályozói elvárás az, hogy a digitális iparágak ügyfélélmény-fókuszú szolgáltatási kultúrája a pénzügyi szolgáltatásokban is elterjedjen. A részletszabályok az EBA (Európai Bankhatóság) koordinációjában készülnek a piaci szereplők véleményének figyelembe vétele mellett.

A regisztrációról és engedélyezésről szóló Iránymutatás leírja azt a követelményrendszert, amelynek teljesítését követően nyújthatnak digitális pénzügyi szolgáltatásokat az új közvetítők (AISP és PISP).

Mit tartalmaz és hogyan működik majd a regiszter?

 

Az EBA regiszter a tagállami regiszterekből épül fel csillagpontos rendszerben. A tagállami regiszterek tartalmazzák majd az adott tagállamban regisztrált (AISP) vagy engedélyt (PISP) szerző szolgáltatókról az adatokat. Amennyiben egy másik tagállamban regisztrált szolgáltató „validálása” válik szükségessé, a tagállami felügyelet a központi webes vagy API kapcsolaton kérdezheti le a szükséges információkat. A tagállami hatóságok tehát egymás között közvetlen elektronikus kapcsolatban – legalábbis az adatbázis vonatkozásában – nem állnak.

A központi EBA regiszterbe a szolgáltatói adatokat a tagállami felügyeletek töltik fel. A regiszter validálja az adatokat, és webes feltöltés esetén azonnal, alkalmazáson keresztüli feltöltésnél következő munkanap elejéig visszajelzést küld arról, a validáció sikeres volt-e, vagy ha nem, akkor miért utasította el a szolgáltató regisztrálását.

Az adatbázis a piaci szereplők, fogyasztók számára publikus, és ingyenesen hozzáférhető lesz. Azaz mi, a fogyasztók is ellenőrizhetjük, hogy pl. az új digitális pénzügyi ügynök, vagy online hitelminősítő (az AISP) regisztrált szolgáltató-e, vagy pl. az online vásárlásunk ellenértékét a  folyószámlánkról leemelő fizetési szolgáltató (a PISP) rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel.

Az új közvetítők: AISP és PISP

A számlainformációkat összesítő szolgáltatók (Account Information Service Providers – AISP) a bankoknál vezetett folyószámlánk egyenlege, illetve a tranzakciós adataink elemzésével segítik pénzügyi döntéseinket. Ezen adatok más adatbázisok, illetve digitális lábnyomunk fejlett, mesterséges intelligencián alapuló elemzésével a szolgáltatók az életvitelünkhöz igazodó szolgáltatásokat, pl. bankszámla csomagokat, biztosítási ajánlatokat, megtakarítási lehetőségeket ajánlhatnak, tanácsot nyújthatnak pénzügyeink optimalizálásához.

A fizetés kezdeményezési szolgáltatók (Payment Initiation Service Providers – PISP) a fogyasztói felhatalmazással a fogyasztó helyett, annak bankszámlájáról intézik a fizetési megbízásokat. A PISP például közműszámláinkat, biztosítási díjunkat, vagy egyéb fizetési kötelezettségeinket a felhatalmazásunkat követően, a nevünkben eljárva pontosan, határidőre intézheti. Emellett pl. a céges számlákba ágyazott fizetési szolgáltatást is nyújthat a PISP.

Mely szolgáltatókat találjuk meg az adatbázisban?

  • A nem banki engedéllyel működő pénzintézeteket, pénzforgalmi szolgáltatókat, valamint a más tagállamban szolgáltatást nyújtó leány,- fiókvállalataikat, és ügynökeiket.
  • Az elektronikus pénzkibocsátókat, valamint a más tagállamban szolgáltatást nyújtó leány,- fiókvállalataikat, valamint ügynökeiket.
  • AISP és PISP szolgáltatókat és a más tagállamban szolgáltatást nyújtó leány,- fiókvállalataikat, valamint ügynökeiket.
  • A távközlési szolgáltatókat, amelyek a telefonszámla terhére nyújtanak mobilvásárlást, vagy egyéb fizetési szolgáltatásokat.
  • Zárt hálózatban pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat.

Az adatbázis – a PSD2 felhatalmazás hiányában – nem tartalmazza a fizetés kezdeményezési (PISP) és számlainformációs szolgáltatásokat (AISP) nyújtó hitelintézeteket, bankokat. Azaz az EBA regiszter nem fog teljes képet nyújtani az európai pénzügyi piacon működő szolgáltatókról.

Hogyan férhetünk hozzá az adatokhoz?

 

A szolgáltatók, a fogyasztók az EBA honlapján tudják majd ellenőrizni a keresett szolgáltató engedélyét, annak tartalmát. A adatok letöltése térítésmentes lesz.

 

A szabályozási tervezetek és a piaci konzultáció innen érhető el.