Ha a cégünknek pénz kellene, manapság már a crowdfunding is eszünkbe juthat. De a crowdfunding esetében a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) nem feltétlen. Erről is szólt a dal, pontosabban az MKB FinTech Akadémiájának egyik előadása.
Hogy konkrétan mikor számíthatunk a Budapesti Értéktőzsde beszállására, pontos időpontot nem kaptunk, csak egy óvatos választ: 2017 végére elkészülhet a PPP-nek (Private Placement Platform) nevezett BÉT-es platform, de előtte még a KKV-piacukat (KKV MTF: Multilateral Trading Facilities) szeretnék elindítani, mondta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója az utolsó MKB FinTech Akadémián.
“A fintech cégekkel megérkezett a pénzügyi megoldások új korszaka”,
-emelte ki a BÉT vezére; felértékelődött a közösségi háló szerepe, erősödött a technológia, valamint az innovációk egyszerre csökkentik a költségeket és növelik a felhasználói élményt.
Ugyanakkor a tőzsdék sem tudnak elmenni az innovatív megoldások mellett, a nagy részük már így is emberi beavatkozás nélkül működik világszerte. Igaz, az USA-ban ez jóval nagyobb mértékű, mint az EU-ban.
Azonban nemcsak ez változott a tőzsdék esetében, hanem a tőkepiaci finanszírozás során is egy új szereplő jelent meg: a crowdfunding. Ennek több fajtája is van: tőke, adomány és hitel alapú. (De nálunk még nincs igazi áttörés az adomány alapú támogatások terén sem.) Az új szereplő [crowdfunding] megjelenése új kockázatokat (is) hordoz magában, így rögtön adódik a szokásos dilemma:
Szabályozni, de hogyan?
A cél az, hogy minél több hazai vállalat tudjon tőkét bevonni a tőkepiacról.
Ehhez járul majd talán hozzá az a BÉT jóvoltából megvalósuló platform(ok) is, aminek (amelyeknek) előkészítése éppen most zajlik, és amit a tervek és remények szerint 2017 végén lehet majd „kézbe venni”.
