Magyarországon az elektronikus fizetési infrastruktúra európai mércével mérve is kiváló, de vajon mennyire használjuk ki az infrastruktúra lehetőségeit? Hogyan lehetne a használatot növelni? A Mastercard kidolgozta a Digitális Fizetési Indexet, az első átfogó iparági mérőszámot, mely segíti az iparági szereplőket a fogyasztói gondolkodás, fizetési szokások felmérésében is. Az index legfontosabb célja, hogy iránytűként szolgáljon a hazai piaci szereplők számára mindennapi munkájuk során.
“A digitalizáció ereje ma már senki számára nem kérdés. A digitalizáció sikere ugyanakkor azon múlik majd, hogy a fogyasztóink, felhasználóink felkészültek-e a digitális szolgáltatások használatára, befogadják-e azokat és képesek lesznek-e tudatosan választani a lehetőségek között. Ha túl gyorsan haladunk és az edukáció, a kommunikáció lemarad, veszítünk. Ha nem a megfelelő pillanatban és módon használjuk az ösztönzőket, nem érjük el a kívánt eredményt. A kihívás közös. A kihívás sikeres kezeléséhez kíván a Mastercard a Digitális Fizetési Index megteremtésével és rendszeres frissítésével az iparági szereplőknek segítséget nyújtani”
Mi a Digitális Fizetési Index?
A Digitális Fizetési Index az ország fizetési ökoszisztémáját három alappillér mentén vizsgálja, értékeli; ezek az Infrastruktúra, a Tudás és a Használat. Az Index 1-től 100-as skálán, 45 mutató segítségével, holisztikusan, a belső összefüggésekre rámutatva értelmezi, írja le a fizetési ökoszisztéma fejlettségét.
Az index alapját képező kutatások és az index képzésének kialakításánál a holisztikus szemlélet mellett a Mastercard legfontosabb szempontja a rugalmasság megteremtése volt. Annak a biztosítása, hogy a piaci folyamatok, szabályozói intézkedések hatására bekövetkező változásokat hosszabb távon is követni tudja az index.
Az Index alapját képező kutatásokat, felméréseket a Mastercard évente megismétli, illetve tervezi a módszertan nemzetközi bevezetését is.
#1 INFRASTRUKTÚRA: A magyar fizetési infrastruktúra erős, szilárd alapokon nyugszik
A felmérésben a fizetési infrastruktúra alindex értéke a legmagasabb, a 100-as pontozási skálán 64 pontot értéket ért el. Ez azt jelenti, hogy az országban a fizetési infrastruktúra megfelelő, kiszolgálja a jelenlegi fizetési megoldásokat, széles körben elérhető és jó alapot ad további fejlesztéseknek.
Kapcsolódó cikk:
#2 TUDÁS: Van érdeklődés, fogyasztói igény az alternatív digitális fizetési módok megismerésére
Az Infrastruktúra pillér fejlődését a szabályozás, az innováció képessége és üteme befolyásolja a leginkább, míg a Tudás és a Használat alappillérek fejlődésére jóval komplexebb társadalmi és gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást.
A Digitális Fizetési Index “Tudás” pillérének célja a fogyasztók digitális fizetésekhez fűződő kapcsolatának megértése, elemzése és az általános, valamint az egyes fizetési módokhoz kapcsolódó tényleges tudás- és ismeretszint felmérése. A Tudás pillér lényegesen komplexebb, több elemből épül fel és egyben tágabb, nyitottabb megközelítést kíván, mint az infrastruktúra fejlettségének, kiterjedtségének mérése.
A kutatás összesített értéke (51 pont) azt mutatja, hogy van érdeklődés, kíváncsiság a digitális fizetési módok iránt, de még bőven van helye edukációnak, ismeretterjesztésnek.
A kutatás a Tudás pillér elemzésekor 3 fő kérdésre kereste a választ:
- mekkora a digitális fizetési módokról szerzett általános tájékozottság szintje,
- mekkora a digitális fizetési módok használatának szándéka és
- mekkora a készpénzmentes fizetés használatáról szerzett gyakorlati ismeretek szintje.
A “Tudás” szintjét a tájékozottság, a szerzett ismeretek és a fogyasztó szándéka együttesen határozzák meg, ugyanakkor a három komponens nem független egymástól.
Tájékozottság: Általános tudásban jók vagyunk, de az egyedi megoldásokat kevésbé ismerjük
- A fizetési módokról, az alapvető biztonsági intézkedésekről jóval magasabb a fogyasztók ismerete, míg az egyedi márkákat és megoldásait kevésbé ismerik. (A márkák közül a mobiltárca-szolgáltatók a leginkább ismertek, az egyéb fintech szolgáltatók ismertsége 50 % alatt volt.)
- A biztonsági intézkedésekkel és a legalapvetőbb hitelesítési formákkal (pl. SMS) kapcsolatos általános tájékozottság szintje igen magas; átlagosan a megkérdezettek 90%-a hallott és 70%-a jól ismeri a leggyakoribb hitelesítési módokat.
- Ugyanakkor a ritkábban használt funkciók, mint pl. visszaterhelés, felelősségkizárás, külföldi kártyahasználat korlátozás a megkérdezettek kevesebb mint 42%-a ismerte.
Szándék: Egy fizetési mód kényelmessége önmagában még nem elég a használathoz
A “Szándék” kapta az alkotóelemek közül a legmagasabb pontszámot. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztók nyitottak a digitális fizetési módokra, azaz termékeny talajra érkeznek az edukációs kampányok, marketing kampányok. Az eredmények rámutattak arra, hogy a kényelmes szolgáltatásokat általában biztonságosabbnak vélik a fogyasztók.
Érdekes kivétel a mentett kártyás fizetés, melyet a fogyasztók nagyobb csoportja tart – a kényelem elismerése mellett – kevésbé biztonságosnak.
Ez is megerősíti azt a megállapítást, miszerint a fogyasztók számára általában a fizikai jelenlét nagyobb biztonságot jelent.
A biztonságérzetet erősíti az adott termék piaci bevezetése óta eltelt idő hossza is. Minél régebb óta van egy fizetési mód a piacon, annál biztonságosabbnak érzik a felhasználók. A fizetési mód kényelme önmagában nem elég. Ezt mutatja a POS-nál igényelhető részletfizetés szolgáltatás vagy az online részletfizetés szolgáltatás gyenge megítélése és használata.
A fentiek tükrében nem meglepő, hogy – még a digitálisan affinis fogyasztók körében is – a kényelem/biztonság/használat hármas szempont rendszerében a készpénzes fizetés lett az idei nyertes, melyet a POS terminálon történt érintésmentes kártyás fizetés követ. A mobiltárcás fizetés, QR kódos fizetés, mentett kártyás fizetés értékelése még mindig alacsony értéket mutat.
Az innovatív fizetési módok elterjedését a kényelem és a biztonság alacsony megítélése mellett az innováció iránti nyitottság hiánya is nehezíti.
Ismeret: A korábbi percepcióknak már ne higgyünk
A kutatás egyrészt megerősítette a korábbi tapasztalatokat, miszerint a magasabb átlagjövedelmű és magasabb iskolai végzettségű fogyasztók rendelkeznek mélyebb, ismeretekkel a digitális fizetési megoldásokról.
A kutatás azonban rámutatott arra is, hogy már nem feltétlenül igaz, hogy a kisebb településen élő idős emberek nem nyitottak, vagy nem ismerik az elektronikus fizetési módokat. És az is kiderült, hogy az egyetemisták sem egyértelműen digitálisan affinisak, ha az elektronikus fizetésről beszélünk.
#3 HASZNÁLAT: Az új megoldások alkalmazási területeit még nem ismerjük eléggé
A Mastercard Digitális Fizetési Index harmadik eleme az egyes fizetési módok használatának értékelése. A “Használat” részindex két fő kérdést vizsgál,
a készpénzmentes fizetés használatát és a fizetési megoldások elterjedtségét.
A “Használat” részindex érte el a legalacsonyabb értéket (38), ami azt mutatja, jelentős növekedési lehetőségek vannak még előttünk.
A Mastercard korábbi kutatásai, az MNB 2021. évi fizetési rendszer jelentése és a Digitális Fizetési Indexhez készített célkutatás tapasztalatai, megállapításai arra mutatnak rá, az újonnan bevezetett fizetési megoldások (pl. QR kód, másodlagos azonosító, mobiltárca) alkalmazása nem egyértelmű a felhasználók számára.
Fontos, hogy megszülessenek azok a használati esetek (use-case), melyek a fogyasztók számára a megfelelő pillanatban a szükséges értékajánlatot kínálják. Az iparági szereplőknek a használat növelése – és ennek érdekében az ismeretszint növelése – terén még jelentős feladatai vannak.
————-
A Mastercard a Digitális Fizetési Indexet évente újra méri és elkészíti, publikálja a riportot azzal a céllal, hogy az iparági szereplők munkáját segítse és ezáltal a hazai elektronikus fizetési piac fejlődését katalizálja.
A „Digitális Fizetési Index Magyarország 2020 Riport” itt érhető el.
