Napjaink legsikeresebb digitális szolgáltatói olyan üzleti stratégiát folytatnak, amelyek kizárólag a digitális tér szüleményei. A long tail, bundling, freemium, mobile first első generációs digitális stratégiák mellé megérkeztek a legújabbak is: API-first stratégia, platform stratégia, rebundling, “customizing“, amelyek jellemzően a digitális ökoszisztémák sajátosságai. Mi a digitális ökoszisztémák titkos receptje? Hogyan épülnek napjaink digitális ökoszisztémái? Mi az első lépés? Milyen modelleket különböztethetünk meg? Ezeket vettük górcső alá a „Digitális ökoszisztémák, a jövő szolgáltatói” c. legújabb FinTechZone kiadványunkban.

Az egyre gyorsabban változó ügyféligényekre való reagálás a világ legnagyobb multinacionális vállalatait is jelentős kihívás elé állította. Felismerték, hogy a digitalizáció önmagában már nem elégséges feltétele a kihívások kezelésének.

A megoldás kulcsa a digitális ökoszisztéma modellben rejlik, amit legsikeresebben a BigTech cégek alakítottak ki folyamatos kísérletezés, kudarcok és rengeteg tapasztalás árán. Ez az új megközelítés is hozzájárult ahhoz, hogy napjainkra a BigTech cégek váltak a világ legértékesebb vállalataivá.

A digitális ökoszisztémák célja, hogy a digitális élettérben minél több élethelyzetben legyenek képesek kielégíteni a felhasználók igényeit. Minél többször lépünk interakcióba a digitális ökoszisztémával, annál jobban növekszik az ökoszisztémában résztvevők hiper-perszonalizációs és értékteremtő képessége, ami a nap végén hosszú távon fenntartható versenyelőnyt eredményez.

Platformoktól a digitális ökoszisztémákig

A kiadványban bemutatjuk, milyen fejlődési folyamat mentén épült fel az Amazon, Apple és a Google digitális ökoszisztémája és ebben milyen szerepet töltenek be a digitális pénzügyi szolgáltatások.

Alapvetően azt tapasztaltuk, hogy az út a digitális ökoszisztémák felé a platformokon át vezet. A platform az az eszköz, amely biztosítja a lehetőséget arra, hogy a core termék ún. harmadik feles kiegészítő szolgáltatásokkal „gazdagodhasson”.

Minél nyitottabb a platform, minél nagyobb „játszóteret” biztosít ahhoz, hogy az alaptermék egyszerűen és gyorsan formálódhasson a végfelhasználó kezében, annál inkább megvalósul a tömeges testreszabás lehetősége. A „nyitottság” alapján a digitális platform modelleket négy csoportba soroltunk: (1) lead-generáló modell, (2) piactér modell, (3) harmadik feles aggregátor modell, (4) lock-in modell.

Azt is vizsgáltuk, hogy napjainkban milyen kulcstrendek katalizálják a digitális ökoszisztémák kialakulását, fejlődését, valamint, hogy mi a digitális ökoszisztémák sikerének a kulcsa. A kiadványban hazai felsővezetők, Eölyüs Endre (Mastercard), Chris Mattheisen (Microsoft), dr. Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO Zrt.), dr. Al-Absi Gáber (OTP Mobil), dr. Gál András Levente (Digitális Jólét Program), Sárospataki Albert (Bilingo) is megosztották, társaságuk hogyan, milyen formában épít digitális ökoszisztémát, vagy járul azok felépüléséhez.

Az alapozó kiadvánnyal a célunk, hogy a digitális ökoszisztémák és a trendek bemutatásával segítsük az érdeklődőket az értékteremtés újragondolásában, új szintre emelésében. A kiadvány innen tölthető le.

Címlapfotó forrása: Adobe Stock by kerkezz. Licence: FinTech Group Kft.