A PSD2 eredeti szándéka a digitális technológia és az innováció eredményeinek széleskörű társadalmi hasznosításának elősegítése, az EU szintű mobilitás megteremtése a pénzügyi piacon. Kudarcba fulladtak volna a PSD2 céljai?

 

Nekimentek a PSD2-nek a konzultáción

Az EBA ügyfélazonosítás szabályairól szóló RTS-e a társadalmi konzultáción 145 visszajelzést, reakciót kapott a piaci szereplőktől.

Ez már önmagában nem sok jót jelent, azaz minimum értelmezési nehézségek vannak. Jelen esetben sokkal rosszabb a helyzet: a jelenleginél szigorúbb azonosítási szabályok hátráltatni fogják az e-kereskedelem fejlődését, a  kártyás fizetések könnyedsége, egyszerűsége eltűnik.

 

Aránytalanságok az ügyfélazonosítás körül

A PayPal a konzultációra adott válaszában kifejtette, hogy a 2-faktoros azonosítás általános előírása az adott szolgáltatás/tranzakció kockázati faktorának elemzése nélkül részben aránytalan szabályozási intézkedés, részben kifejezetten káros az e-kereskedelemre, az innovatív fizetési módok elterjedésére. A PayPal saját tapasztalatai szerint a 3D secure kód 2016. Q1-ben történt bevezetése az e-kereskedelmi tranzakcióknál mintegy 40 %-os visszafordulást eredményezett. Németországban ugyanez az arány 51% volt, holott itt már ismert eljárás volt a 2-faktoros azonosítás.

Ha ezeket az arányokat nézzük, megkérdőjelezhető, hogy ez a szabályozási tervezet jól sikerült-e.

 

Visszalépés az egységes API-ból?

Ezentúl – adott esetben –  bankonként eltérő ügyfél azonosítási technológiákat kell majd alkalmazniuk a hozzáférést kérő harmadik feles szolgáltatóknak, amely más workflow-t is igényel.  A lényeg tehát, hogy az egységesség adta előnyök már el is tűntek a draft RTS olvasásakor. Amennyiben ehhez még hozzáadjuk a regisztrációról és az engedélyezési eljárásról szóló ajánlást – mely teljes részletességgel leírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük az új piacralépőknek – ,

az jósolható, hogy csupán a nagy online áruházak, vagy a kártyatársaságok, nagyobb tech cégek tudják majd megengedni maguknak a PISP szolgáltatási engedély megszerzésének költségterhét,

illetve csak ők fognak tudni megfelelni a 2 faktoros azonosításnak, annak fejlesztési (és költség-) igénye miatt.

Ez a kép nem felel meg annak, amit  a PSD2 elérni kívánt.

 

Az átalakulás biztos. A kérdés: hogyan?

Hatalmas erők mozdultak meg az RTS értelmezésére. Csak néhány a 145 részletes szakmai választ adók közül: ABN AMRO, Citibank, Deutsche Bank, PayPal, Visa, Gemalto, IBM, IKEA, Yodlee, Klarna.

Nyilván lesznek/látszanak a kiskapuk – amelyek azért igencsak költségesek is tudnak lenni.

Például, a sok kisebb online szolgáltató összeállhat és mondjuk egy kártyatársaság ernyője alatt a fizetési szolgáltatást white label, vagy akár BaaS (Bank-as-a-Service) modellben megvásárolhatja.

 

De akár egy bank is lehet az a szereplő, amely AISP és PISP szolgáltatási jog megszerzését követően maga alá gyűjtheti azokat, akik önálló jogon nem képesek a regisztrációnak vagy engedélynek megfelelni.

A pénzügyi szektor átalakulása már biztosnak látszik. Kérdés, hogyan?