A jövő januártól alkalmazandó módosított pénzforgalmi irányelvnek köszönhetően 2018 második félévétől pontos képet kaphatunk a különféle fizetési módok és eszközök használata során felmerülő visszaélések (fraud) nagyságáról. 

 

Az irányelv előírja, hogy a csalás-gyanús eseményekről az EU egész területén egységes adatszolgáltatást kell kialakítani. A felügyeleteknek pedig – az adatok értékelése alapján – a szabályozást úgy kell alakítaniuk, hogy az ne csupán a védelmet, hanem a megelőzést is szolgálja.

Az EBA most megjelent iránymutatás tervezete minden, az EU területén működő pénzügyi szolgáltatóra – beleértve az e-money szolgáltatókat is – vonatkozik. Kivételt csupán az AISP szolgáltatók élveznek, hiszen a tényleges pénzmozgás nem náluk történik. Emellett könnyítést kapnak a kisebb bankok, pénzügyi szolgáltatók is.

EBA szerepe

Az Európai Bankhatóságot (European Banking Authority) 2011-ben hozta létre az Európai Unió. Alapvető feladata az uniós bankrendszer strukturális gyengeségeinek feltárása, a tiszta verseny biztosítása a bankszektorban.

Az EU Bizottsága felhatalmazta az EBA-t a PSD2 Irányelv részletszabályainak kidolgozásával és annak az EU összes tagállamában egységes, határidőre történő bevezetésével. E felhatalmazás keretében közel egy tucat szabályozástechnikai szabvány és iránymutatást dolgoz ki az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel együttműködésben.

Mit láthatunk majd az adatbázisban?

A pénzügyi szolgáltatóknak az általuk indított összes fizetési tranzakció számát és értékét, valamint a frauddal érintett műveletek mennyiségét, értékét minden negyedévben jelenteniük kell a felügyeletnek. Ezekből az adatokból globális képet kapunk arról, hogy egy-egy tagállamban, illetve az EU egészében milyen a fraud kitettségünk.

A hatékony megelőzés, védelem érdekében a felügyeleteknek és a piaci szereplőknek részletesen, szolgáltatás típusonként is látniuk kell a megvalósult fraud események változását. Az adatszolgáltatás fókuszában ezért az új digitális szolgáltatások (pl. pénzküldő szolgáltatások, e-money szolgáltatások, a PSD2 alapján megjelenő, akár a kártyás fizetéseket is kiváltó közvetlen számláról utalások) mellett a hagyományos átutalások, csoportos beszedések, kártyás fizetések állnak.

PSD2 háttere

Az Európai Unió módosított pénzforgalmi irányelve, a PSD2 célja, hogy kedvező környezetet teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődéséhez és támogassa új, nem csupán banki hátterű szolgáltatók belépését a pénzügyi szolgáltatások piacára. A cél és egyben a szabályozói elvárás az, hogy a digitális iparágak ügyfélélmény-fókuszú szolgáltatási kultúrája a pénzügyi szolgáltatásokban is elterjedjen. A részletszabályok az EBA (Európai Bankhatóság) koordinációjában készülnek a piaci szereplők véleményének figyelembe vétele mellett.

A regisztrációról és engedélyezésről szóló Iránymutatás leírja azt a követelményrendszert, amelynek teljesítését követően nyújthatnak digitális pénzügyi szolgáltatásokat az új közvetítők (AISP és PISP).

Az adatszolgáltatás elemzésekor a felügyeletek azt is vizsgálják, hogy a fraud eseményeket hogyan befolyásolják az egyes fizetési módok (mobil, érintésnélküli technológiák), vagy a fizetéshez használt eszközök (pl. okosóra, mobiltelefon). Így várhatóan arról is elég jó információt kaphatunk, hogy mely eszköztípusok lehetnek sérülékenyebbek.

Az adatok értékeléséből, elemzéséből a fogyasztók felkészültségét, tudatos pénzügyi magatartását segítő – végső soron a fogyasztói bizalmat erősítő –  információs és edukációs tartalmak is készülhetnek.

 

A szabályozási tervezet és a piaci konzultáció innen érhető el.