A koronavírus-járvány kirobbanásának hatására 2020 eddig nem látott, rendhagyó változásokat hozott a pénzforgalomban. Ugyan infrastrukturális szinten kevésbé, a forgalmi adatokban azonban annál jelentősebb kiugrások voltak tapasztalhatók mind pozitív, mind negatív irányban, elsősorban a második negyedév vonatkozásában. Ugyanakkor az év végén az újabb hullám kibontakozása is komoly szerepet játszott a folyamatok alakításában a fizetési szokások megváltoztatásán keresztül – tette közzé az MNB.

Főbb megállapítások:

• Online kártyás vásárlások: A jellemzően negatív hatások mellett voltak egyértelmű nyertesek is, főként a távoli elektronikus fizetések vonatkozásában. Ezen belül is elsősorban az online kártyás vásárlások dinamikus bővülését szükséges kiemelni.
• Készpénzhasználat: A készpénzhasználat aránya tovább csökkent, ami a készpénzfelvételek darabszámában és értékében is megmutatkozott.
• Elfogadói hálózat bővülése: Infrastruktúra oldalon az év végén jelentősebb növekedés történt a fizetésikártya-elfogadói hálózat lefedettségében, vélhetően a kereskedelmi törvény online pénztárgépek használatára kötelezetteket érintő előírása következtében.
• Fizetési számlák száma: A hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2020 végén, kismértékű növekedést követően, 10,4 millió felett alakult. Ezen belül az elsődlegesen fizetési célú számlák száma az év negyedik negyedévében mintegy 35 ezerrel bővült és meghaladta a 6,7 milliót.
• Fizetési kártyák száma: A hazai kibocsátású fizetési kártyák számának növekedési üteme 2020 negyedik negyedévében némiképp felgyorsult, számuk az év végén meghaladta a 9,9 milliót, mindazonáltal a növekmény egy része várhatóan csak időszakos hatásként jelentkezik egyes szereplők, elsősorban lakossági ügyfeleket érintő, előrehozott kártyacsere-programjainak a következtében.
• Érintőkártyák száma: Az érintőkártyák számának töretlen emelkedése tovább folytatódott, az év során összesen mintegy 1,1 millióval bővült a számuk, így arányuk az összes fizetési kártyán belül megközelítette a 92 százalékot.

Elfogadói hálózat bővülése

A hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több, mint 98 százaléka támogatta az érintéses technológia alkalmazását.

Látványos emelkedés történt a negyedik negyedévben, az elfogadóhelyek száma 2020. szeptember végéhez képest 5 százalékkal, az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma pedig több, mint 7 százalékkal növekedett. Ez betudható egyrészt a koronavírus-járvány fokozódásával kapcsolatos pénzforgalmi hatásoknak, így a fogyasztói szokások megváltozására adott kereskedői reakciónak. Másrészt pedig a kereskedelmi törvényt érintő azon jogszabályi változásnak, miszerint 2021. január 1-jétől minden online pénztárgép használatára kötelezett adózónak biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét, amelyre 2020 végén egyre többen kezdték meg a felkészülést.

Belföldi tranzakciók száma

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciós forgalomban 2020 negyedik negyedévében ismét élénken érződött a koronavírus-járvány felfutása. Ugyan a belföldi vásárlási tranzakciók mind darabszámban, mind értékben növekedtek az előző év azonos időszakához képest, azonban a növekedés üteme lassabb volt, mint ahogy azt a korábbi években megszokhattuk. A darabszámban 6, értékben pedig 15 százalékos bővülés rendre 10, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly ilyenkor tapasztalt adatoknál.

Éves szinten is mindössze 7 százalékkal emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma 2019-hez képest, így a számuk még nem érte el az 1 milliárd darabot. Mindazonáltal jelentős különbség mutatkozik fizetési helyzetenként.

Míg a fizikai kereskedőknél darabszámban 4, értékben pedig 11 százalékos bővülés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, addig az online megrendelések esetében rendre 28, illetve 38 százalékos az elmozdulás.

Ez is azt támasztja alá, hogy a fogyasztói szokások koronavírus-járvány hatására bekövetkezett változásának egy része várhatóan tartósan is fenn fog maradni.

Külföldi kártyahasználat

A külföldi kártyahasználat esetében még markánsabb különbségek figyelhetők meg elsősorban az utazással kapcsolatos korlátozások és az általános óvatosság miatt. A fizikai kereskedőknél lebonyolított vásárlási tranzakciók tekintetében darabszámban 65, értékben pedig 66 százalékos visszaesés történt 2019 negyedik negyedévéhez képest, az online megrendelések száma és értéke ugyanakkor rendre 32, illetve 19százalékkal növekedett.

Készpénzfelvétel

Mindezek mellett nagymértékű visszaesés történt a készpénzfelvételek száma és értéke tekintetében. A belföldi készpénzfelvételek darabszámban és értékben rendre 14, illetve 7, a külföldiek pedig rendre 40 és 34 százalékkal estek vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

Éves szinten is jelentős a visszaesés, belföldön kevesebb, mint 92 millió tranzakció történt kevéssel 8 ezer milliárd forint feletti értékben, ami rendre 13, illetve 5 százalékkal alacsonyabb a 2019-es adatoknál. Az egy tranzakcióra jutó érték ugyanakkor közel 9 százalékkal nőtt és megközelítette a 88 ezer forintot.

Csoportos beszedések száma: jelentős visszaesés

Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében jelentős visszaesés történt.

A tranzakciók száma 14, értéke pedig közel 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Éves szinten is rendre 7, illetve 5 százalékos visszaesés tapasztalható ennél a fizetési módnál, amihez nagymértékben hozzájárulhatott a hiteltörlesztési moratórium, illetve a fogyasztók számlafizetési szokásainak a megváltozása is.

Az utóbbi kapcsán elsősorban egy átterelődés állhat a háttérben az olyan fizetési módok felé, amelyeknél a fogyasztók ütemezhetik a kifizetéseket, ezzel lehetővé téve saját pénzforgalmuk rugalmasabb kezelését.

Növekszik a visszaélések száma

Ugyan 2020 negyedik negyedévében a kibocsátói oldalon elkövetett fizetési kártyás visszaélések száma és értéke is növekedést mutat, mindazonáltal a 19 ezer visszaélés mintegy 369 millió forint értékben még mindig elenyésző a forgalomhoz képest.

Továbbra is jellemző, hogy a visszaélések elsősorban a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, főként internetes vásárlási tranzakciókat érintik, darabszámukat tekintve 92, értékben pedig 91 százalékuk köthető ehhez a forgalomhoz.

A tranzakció iránya szerinti bontás tekintetében a visszaélések döntő többsége, darabszámban 90, értékben pedig 95 százaléka változatlanul a határon átnyúló forgalomhoz kapcsolódott. Ugyanakkor – a fogyasztóknak kedvező jogszabályi háttér miatt – a pénzforgalmi szolgáltatók által a kibocsátói oldalon leírt teljes kár kevesebb, mint 11százalékát kellett a kártyabirtokosoknak viselniük.

Csökkent a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó árbevétel

2020 negyedik negyedévében a hazai pénzügyi intézményeknek pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásából 148 milliárd forint bevétele származott, ami közel 3 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel 2020-ban összesen 554 milliárd forintos bevételt realizáltak, ami éves szinten közel 4 százalékos csökkenést jelent.

A bevételeken belül a legjelentősebb tételeket továbbra is az átutalásokhoz kapcsolódó bevételek (közel 27 százalék), valamint a számlacsomaghoz és számlavezetéshez kapcsolódó időszaki bevételek (közel 20 százalék) jelentették.