Az USA is követi az Egyesült Királyság Open Banking kezdeményezését. Szingapúr open API-t ígér, Európa pedig formálja a személyes pénzügyi adatokhoz való hozzáférést. És újraírja az adatok hasznosításának lehetőségeit is.

Eljön hamarosan az az idő, amikor mindent tudni fogunk arról, hogy szolgáltatóink mit tudnak rólunk. Sőt, még “üzletet” is csinálhatunk belőle, vagy legalábbis saját hasznunkra fordíthatjuk ezt a tudást.

 

Beindult a para

A banki adatok megnyitása terén élen járó Egyesült Királyságban  tavaly végzett lakossági felmérés azt mutatta, a megkérdezettek mintegy 62%-a ódzkodik attól, hogy új piacralépő un. harmadik feles szolgáltatónak kiadja az adatait. Szóval, még a fintech “őshazájának” számító Angliában is van egy kis bizalmatlanság.

 

Hol tartunk ma?

A banki adatok hasznosítása irányába tett szabályozói lépések eredményeként 2018 januárjától az Egyesült Királyság legnagyobb bankjai számára kötelező lesz bizonyos személyes pénzügyi adatok “megnyitása“.  Ez lesz Európa teszt terepe is, hisz ekkor még az EU tagországokban a végrehajtáshoz szükséges szabványok nem lesznek teljeskörűek.

Angliában tehát kb. egy év múlva a fogyasztók megismerhetik, a bankok milyen adatokat tárolnak,  gyűjtenek róluk és szabadon dönthetnek arról, hogy ezeket az adatokat mely másik – nem feltétlenül – pénzügyi szolgáltatónak teszik elérhetővé.

 

FinTech összefogás

Amerikában a minap pár fintech “nagyágyú”, pl.: a Betterment, a Kabbage, a Ripple, az Affirm, a Yodlee által létrehozott iparági csoport amellett állt ki, hogy

az amerikai fogyasztóknak joga van ahhoz, hogy személyes pénzügyi adataikhoz a technológiai platformokon keresztül szabadon hozzáférhessenek.

 

Miért ez a nagy felhajtás a banki adatvagyon és az API körül?

Az USA láthatólag követi az UK Open Banking kezdeményezést, ami azért fontos, mert

1. a kérdéses adatok köre, tartalma és a hozzáférés eszközének szabványokon alapuló meghatározása gyorsabb piacbővülést jelenthet.

2. Az “egységesebb” pénzügyi piac a fogyasztó számára jelenthet egyszerűbb és “színesebb” szolgáltatásokat.

3. A szabályozás értékét növeli, hogy az adathozzáférés és az adatok felhasználása nem csupán a fogyasztónak jelenthet hasznot, hanem a szolgáltatók és a fejlesztők számára is.

4. Legnagyobb nyertesei e kezdeményezésnek az adatfeldolgozással, elemzéssel, mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások fejlesztésével foglalkozó cégek lehetnek, majd a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.

5. A végső nyertes pedig a fogyasztó lehet. Több adat, eredményesebb hitelminősítés, mindenkire szabható hitelezés. Igen, mindenkire szabható hitelezés, Just in time.