FinTech vagy fintech-esedés; avagy elkapod-e az egész folyamat lényegét, vagy megmaradsz a felszínen. Amikor a fintech-ről beszélnek, az olyan, mint amikor a gyarmatosítók üveggyöngyöt osztogatnak a bennszülötteknek. Nem az üveggyöngy a fontos, hanem az, miképpen válhatsz gyarmatosítóvá.

Aki fintech-esedik, az gyarmatosít.

 

2017 már a hazai pénzügyi szolgáltatások piacán is a fintech-esedésről szól majd; lesz 1-3 olyan hagyományos pénzügyi szolgáltató, amely(ek) a digitális transzformáció mellett a digitális innovációmenedzsmentet is a zászlóra tűzi(k). Hogyan jutott el idáig a hazai pénzügyi szektor is? Mutatjuk:

 

1. (Pro-)Aktív Szabályozás: “fejleszteni kell”

 

Igaz, az új pénzforgalmi irányelvek átültetése körül még nagy a bonyodalom, lásd címszavakban (és részletesen is) pl.:

de az biztos, hogy az inkumbens infrastruktúrát, egészen pontosan a folyószámlavezető rendszert meg kell nyitni harmadik feles szolgáltatók számára, így a banki adatvagyon egy része elérhetővé válik majd. (Ettől még jelentősebb az a momentum, hogy

a bankok elindulnak a microservice alapú IT fejlesztések irányába, ami megteremt(het)i számukra a platformosodás feltételeit.)

Lásd pl.:

A telco cégek, kereskedelmi láncok, biztosítók, fintech startup-ok, de

még a bankok is elkezdtek gondolkodni azon, hogy a PSD2 eredményeként miképpen monetizálhatnák a megnyíló banki adatbányákat.

Mert mára már mindenki megtanulta, a jövő üzleti modelljének az ADAT, (a Smart Data) az alapja. Legalábbis napjaink legsikeresebb digitális vállalkozásait (pl.: Google, Amazon, Facebook, Netflix stb.) ez az esszencia hajtja, amitől jobban pörögnek, mint hagyományos versenytársaik.

Véleményünk szerint az új pénzforgalmi irányelv elfogadása csak a jéghegy csúcsa, az EU-ban már vizsgálják a tőkeági finanszírozás (és ezáltal a hitelezés) alternatív formáinak egységes szabályozási lehetőségét, ami várhatóan tovább erodálná a bankok hegemóniáját a pénzügyi szolgáltatások piacán.

Ezért gondoljuk úgy, hogy a jövő digitális bankjainak nem(csak) a jelenlegi kihívások kezelésére kell koncentrálnia, hanem az innovációmenedzsment megalapozására, a fintech-esedés szervezeti kultúrájának és folyamatainak kialakítására.

 

Mindeközben itthon

Itthon az EBA iránymutatásai alapján történik a PSD2 irányelvek implementálása, amelyeket 2018 január 13-tól hazánkban is alkalmazni kell. Az MNB (és az NGM) 2016-ban nem volt rest; a “dimenzió váltás” jegyében bejelentettek pár “paradigmaváltó” programot, hogy 2020-ig digitális pénzügyi innovációk “garmadáját” alapozhassák meg. Röviden (részletesebben lásd: “Az MNB: ahol tud segít; potméter tekergetés az innovációs keverőpulton”):

  1. PAD: “bankváltás, összehasonlíthatóság, alapszámla” (lásd még: “Csökken a röghöz – bankhoz – kötöttségünk“)
  2. “Magyar bankkártyás rendszer”
  3. Azonnali fizetési rendszer
  4. POS-terminál program
  5. Távollévők közötti azonosítás

Összességében a szabályozó “eleget tett” annak érdekében, hogy 2017-ben (és 2018-ban is) tucatnyi digitális fejlesztés induljon el a hazai pénzügyi szektorban.  

 

2. Javuló makrogazdaság: “jöhetnek a fejlesztések”

 

Nemcsak a szabályozás, de a makrogazdasági folyamatok tekintetében is fordulat következett be a tavalyi évben, amelyek

megteremtik a bankok számára a lehetőséget, hogy bátrabb digitális fejlesztésekbe, valós transzformációba is belevágjanak.

Kedvező makro és üzleti folyamatok:

 

3. FinTech-esedés törvénye: “jönnek a fejlesztések”

 

Másfél évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk banki felsővezetőkkel a fintech jövőről beszélgetni, még kevesen értették azt. 2016 elején is még legyintettek: “Nem kell beszarni”, vagy ellenségesen álltak hozzá.

2016 végére változott a bankok retorikája és a kontextusban az „együttműködés” szó jelent meg. Mára 10-ből 7 bank tervezi a fintech cégekkel az együttműködést.

És nemcsak a bankok, hanem a vendorok is elkezdtek eme cégek iránt érdeklődni; felismerték, hogy agilisabban fejlesztenek, mint a licenszelt szoftverek “gazdái”.

2016 a paradigmaváltás éve volt a megelőző évekhez képest;

a digitális pénzügyi innováció már nem csak in-house, vagy a vendoroknál történik, hanem agilis fintech startup-oknál is. Forradalomról még nem beszélhetünk, inkább valaminek a kezdetéről.

Csak még azt nem tudjuk, hogy ez a vég kezdete, vagy a kezdet vége.

 

Fejlődik a hazai ökoszisztéma

Bő 1 évvel ezelőtt Magyarországon még nagyon kevesen beszéltek fintech-ről. Mára:

  • Legalább 100 fintech megoldás növekszik a hazai digitális pénzügyi ökoszisztémában.
  • A CIB Novathon-on, az első fintech Hackathon-on 21 csapat mérte össze az erejét és mutatta be elképzelését. (Összefoglaló eredmények: itt)
  • Az MKB Bank elindította a 4 pillérből álló FinTech Programját, amelynek első két szakasza az Akadémia és a Verseny 2016 végén lezárult. (Összefoglaló eredmények a versenyről: itt)
  • Az Akadémiára összesen 1.000 fő, a Versenyre közel 60 csapat jelentkezett.
  • Megszületett a 25 legígéretesebb magyar fintech startup-ot bemutató HUNFINTECH25, a T-Systems és a Cisco közös kiadványa.
  • 2017 januárjában elindul Magyarország első FinTech Inkubátora az MKB Bank FinTech Programja keretében.

 

2017: Innovációs dilemmák, szervezeti kulturális kihívások, fintech programok

 

Karácsony előtt a “TOP3 karácsonyi ajándék a hazai fintech startup-oknak” c. írásunkban adtunk először bepillantást a várakozásainkba; most bemutatjuk, mit várunk, mit gondolunk még 2017 hazai digitális pénzügyi irányairól:

  1. A PSD2 eredményeként 10 hazai nagy bankból 7 tervezi, hogy AISP-vé fog válni, illetve, hogy a szabályozói megfelelésen felül value added szolgáltatásokat is nyújtsanak a megnyíló inkumbens infrastruktúrán.
  2. A 10 hazai nagy bankból legalább 3 tervez innovációs/inkubációs labort, akcelerátor programot elindítani.
  3. A hazai fintech megoldások elsősorban – a szabályozói környezetnek köszönhetően – az X-sell-re, az ügyfélakvizícióra fókuszálnak, amelyek jelentősége a PSD2 után felértékelődik.
  4. Alternatív közvetítők jelennek meg: pl.: ingatlan portálok, telko cégek, kiskereskedelmi áruházláncok és külföldi szereplők. Az utóbbira különösen fontos odafigyelni, hiszen Ők azok, akik képesek lehetnek felülírni a lokális kezdeményezéseket is, lásd mobilfizetés.
  5. A hazai bankok is megértették, hogy a szervezeti kultúra megváltoztatása nélkül, nem lesznek képesek felpörgetni a digitális traszformációt. A nagyobb bankok közül egyre többen indítanak majd belső digitális programokat, fintech akadémiákat.
  6. 2017-ben a hazai bankok többsége elindít majd valamilyen fintech programot, ám erre a belső folyamataikat még nem készítették fel. A fintech egy rendszerszintű megközelítés, ami a bankok részéről új menedzsment eszközöket és az innovációmenedzsment megteremtését kívánja. Valójában a bankoknak nem(csak) azzal kell foglalkozniuk, hogy mit kezdjenek a fintech-hel, hanem azzal is, milyen belső átalakulásra lenne szükségük ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel. 2-3 bank itthon is elindul ebbe az irányba és strukturálisan újraértelmezik az innovációmenedzsmentet.

 

Igaz 2017-ben a többség még a Fintech-ről fog beszélni. De lesznek már olyanok is, ahol a fintech-esedés is elindul.