Legózzuk össze!

5 éves kisfiam LEGO modelleket nézeget egy karácsonyi katalógusból. Persze nem egyszerű választani, mert leginkább mind kellene a sokszor darabjával is csillagászati árú építményekből. Próbálom meggyőzni, hogy legyen tekintettel a Mikulásra is, nehogy olyan adósságokba kényszerítse, hogy jövőre ajándék helyett már csak az üres zsákját hozza, és egy szál piros gatyában ő énekelje a Hull a pelyhest egy kis pénzért cserébe. Persze gyerek, nem éri be ennyivel;

  • Miért anya, ez mennyi pénzbe kerül?
  • Sokba, 16.900 forint.
  • Jajj anya, de nem úgy értem! Olyanból, ami nekem van, abból mennyi?

Vigyük a bankba? [vagy legyen FinTech?]

Előveszi a kis pénzecskéit, ami mint kiderül nem is olyan kicsi, úgy tűnik, jó árfolyamon váltható a cukiság faktor a nagyiknál meg a dédiknél. Nekem nagyjából ennyi összegyűlt zsebpénznél javasolták ők annó, hogy vigyük be a pénzt a bankba, mert ott kapok rá kamatot, és szépen gyarapodik majd.

Na, hát ha mást nem is, ezt a kört én most megspórolhatom.

De azt megbeszéljük, hogy sajnos a kis tárca tartalmából a kinézett autónak maximum a kerekeire futja, meg azt is, hogy a pénz nem darabra megy, hanem mindegyik érmének más az értéke.

Készpénzmentes gazdaság – Orwelli utópia?

De vajon mire Olivér egyedül megy majd a boltba bevásárolni, kell ezt neki még tudni? Vagy a készpénz megmarad a numizmatikusoknak, Olivér meg elég, ha magával viszi a bankkártyáját vagy a telefonját? Vagy ez még Orwelli utópia? Persze attól függ, honnan nézzük.

A Euromoney adatai szerint

a hazai kiskereskedelmi forgalomnak még a 80%-a készpénzalapú,

és csak a másik 20%-ot teszik ki a bankkártyás tranzakciók, annak ellenére, hogy a működő 200 ezer kiskereskedelmi egység közel felénél van már bankkártya-elfogadó terminál.

Persze mit tehetne az a minden ötödik magyar állampolgár, aki valamilyen okból távol marad a bankszektortól? Például vehetne bankfüggetlen prepaid kártyát! Magyar FinTech szolgáltatóktól.

Ezt pedig már itthon és forint alapon is megteheti, sőt, még választhat is két bankfüggetlen pénzügyi szolgáltató, a Festipay és a Budapay közül. Lássuk, mit ajánlanak és kinek!

 

Mit tudnak a Budapay és Festipay prepaid kártyák?

Az alaptermék mindkét esetben nagyjából ugyanaz, egy olyan plasztik, ami úgy is a miénk lehet, hogy ki sem lépünk az ajtón, és amiről pontosan annyit költhetünk csak, amennyit előzetesen rátöltöttünk.

Az igénylés néhány kattintás, nincs szükség folyószámlanyitásra, szerződés aláírására.

A feltöltés történhet betéti vagy hitelkártyáról, banki átutalással, másik prepaid kártyáról azonnal, de készpénzes befizetéssel is. A hozzájuk tartozó mobil alkalmazások regisztráció után kényelmes és gyors kártyamenedzsmentet tesznek lehetővé. Fizetni bármely MasterCard elfogadóhelyen tudunk világszerte, sőt, ha újra készpénzre van szükségünk, ATM-ből bármikor felvehetjük a kívánt összeget.

A Budapay-nél igényelhetünk társkártyákat is – ellátva velük az egész családot -, a Festipay termékpalettáján pedig szerepel az anonim kártya is. Utóbbit ugyan nem lehet top-up-olni és felső limitje 150 euró, de azonosítással teljes értékű kártyára upgradelhetjük.

 

Helyettesíteni vagy kiegészíteni?

Az átutalást nem számítva mondhatjuk, hogy

a prepaid kártyák az online felületekkel és az applikációkkal együtt már lehetnek a banki számlavezetés alternatívái.

De vannak olyan élethelyzetek, amikor nem helyettesítő, hanem kiegészítő termékké válnak a meghatározott összeggel előre feltöltött plasztikok.

 

Festipay – GetaPrepaid.hu

festipay magyar fintech

 

Hazai fronton innen indult a történet; a Festipay kártya eredeti célja az volt, hogy a nagyobb zenei fesztiválokat „készpénzmentesítse” a kiszolgálás kifehérítése és gyorsítása, valamint a felhasználók nagyobb biztonsága érdekében. 2016-ban a fesztiválkártyás fizetések száma a Szigeten megközelítette a 3 milliót,

a MasterCard kutatásai pedig alátámasztották, hogy számos más esetben is szívesen használnánk ezt a kártyatípust. Jól jön például annak, aki biztonságosan akar fizetni a virtuális térben, vagy a budapesti éjszakában.

 

  • De annak is, aki utazása során szeretne védekezni az árfolyamkockázat ellen, ezért előre feltöltené kártyáját a megfelelő devizával.
  • Ha valaki nem csak nyaral, de dolgozik is külföldön, akkor választhatja a prepaid kártyát a nehézkes helyi bankszámlanyitás helyett, és pénzét is kedvezőbb feltételekkel küldheti haza egy itthoni prepaid kártyára.
  • Az „eldobható” kártyát adhatjuk ajándékba, de akár gyerekünknek is, zsebpénz gyanánt.

 

 

Mennyibe kerülnek?

Túl szép, hogy igaz legyen? A gond nem az igazságtartalommal, inkább az árazással lehet. Kiszámoltam, mennyibe kerül a prepaid kártya egy évre, ha arra minden hónapban feltöltünk 40 ezer forintot, amit első esetben készpénzbefizetéssel, a második összehasonlításban pedig banki átutalással teszünk.

festipay budapay

 

Ehhez még jöhetnek járulékos költségek a használattól függően. A bankszámla kiváltásakor a felszámított költségek még versenyképesek lehetnek, de pont a

megcélzott Z generációnál hasalhat el a történet, ahol még a bankok is hajlandóak letolni a gatyát, és 0 forintért adni a számlavezetést.

 

Másodlagos használat?

Másodlagos bankkártyának és alkalmankénti használatra (pl. utazás, gyerek táboroztatás) ekkora összegű éves beruházást pedig valószínűleg kétszer is meggondolunk majd.

Az alkalmankénti használatú use case- eket az sem segíti, hogy mindkét szolgáltató még 500-600 forint inaktivitási díjat is felszámol, ha 90 napon túl tartjuk a fiókban a kártyánkat.

Ráadásul az újratölthető plasztik mindig névre szól, és csak 18 éves kor felett igényelhető, így Olivérnek még van 13 éve, hogy prepaid kártyán tudja gyűjtögetni a zsebpénzét. Addig marad a pénztárca, na meg az érmeszámolgatás.

A Festipay is bekerült a 25 legígéretesebb magyar fintech startup-ot bemutató HUNFINTECH25 kiadványba.