“EIT

Lépett a kormány: 2021. január 1-től minden online kassza mellett lesz elektronikus fizetés. Drasztikus változások jönnek?

írta | 2020.04.17. | Digitális pénzügyek, Összes hír

“fintechshow, fintech”
“fintechshow, Fintech, playlist”

A kormány tegnapi döntése értelmében az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét – adta hírül az MTI a Kormányinfón tett bejelentés alapján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely kihangsúlyozta, a jelenlegi helyzet is rávilágított arra, mennyire fontos a készpénzforgalom csökkentése Magyarországon – függetlenül attól, hogy az MNB naponta fertőtleníti a készpénzt. A Magyar Bankszövetség már tavaly novemberben szorgalmazta, hogy legyen kötelező minden online pénztárgép mellett az elektronikus fizetés biztosítása. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, önmagában ez az intézkedés nem lesz elegendő a készpénzállomány visszaszorítására.

A tegnapi Kormányinfón tett szűkszavú bejelentés részletei még nem ismertek, így kérdéses, hogy az online kasszát üzemeltetőknek a bankkártya elfogadást kell-e biztosítaniuk, vagy élhetnek az azonnali fizetés bevezetésével is.

Az utóbbi esetén a kereskedőknek elegendő lehet egy QR-kódot kihelyezni, vagy a mobilszámukat feltüntetni a kassza mellett.

Az előbbi megoldás a kínaiaknál (lásd Alipay, WeChat Pay), az utóbbi a svédeknél (lásd Swish) lett rendkívül népszerű. Épp a napokban jelentette be az MNB, hogy

a hazai bankok hamarosan kijönnek a QR-kódos fizetési megoldással, így 2021-ben valós alternatívát jelenthet a kereskedők számára.

Ezzel párhuzamosan a Mastercard is erőteljes infrastruktúra fejlesztési programba kezdett idehaza és 2022 végéig további 150 ezer terminált helyezne ki. Emellett a kártyatársaságnak is van az azonnali pénzküldésre (MoneyTou) alternatív megoldása itthon.

A Mastercard Infrastruktúra Fejlesztési Programjának három fő célja:

  1. 3 napra lecsökkenjen a bankkártya terminálhoz jutás ideje a terminál igényléstől a kihelyezésig úgy, hogy a teljes ügyintézési folyamat elektronikus úton valósuljon meg.
  2. Legyenek szektorspecifikus megoldások, pl. a mesterembereknek ne kelljen plusz terminált magukkal vinni. A kereskedők számára Magyarországon elérhető terminálok és fizetési megoldások palettája tovább bővüljön.
  3. Legyenek szektorspecifikus árajánlatok is (pl. szezonalitás figyelembe vétele) és olyan oldalak, amelyeken keresztül egyszerűen és gyorsan össze lehessen hasonlítani az ajánlatokat.

A Magyarországon működő kártyaelfogadók üzleti modellje és gyakorlata kevéssé fókuszál a kisvállalkozásokra, emiatt sem a terminálok beszerzésének folyamata, sem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások kínálata nem volt e szegmens igényeire szabva.

A Mastercard szerint ahhoz, hogy a piac sikeresen meg tudja szólítani ezt a szektort, a jelenlegitől eltérő üzleti gondolkodásra van szükség.

Az elmúlt 4 hétben a koronavírus terjedésének korlátozása érdekében számos új készpénzmentes fizetési megoldás bevezetésére került sor, drasztikusan megnőtt a kereskedők részéről az igény a kártyaelfogadás bevezetésére és a felhasználók fizetési szokásai is jelentősen átalakultak.

Kérdés, hogy a fenti intézkedések (és szárba szökkent folyamatok) elegendőek lesznek-e a készpénzes tranzakciók látványos visszaszorítására.

A Bankszövetség komplex intézkedési terve a készpénz hatékony visszaszorítása érdekében

Tavaly novemberben a Bankszövetség kidolgozta a készpénzállományt visszaszorító gyakorlati intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagját. Véleményük szerint

a készpénz visszaszorítása csak komplex intézkedési terv keretében lehet sikeres.

A kötelező elektronikus fizetés biztosítása az online pénztárgépet használók körében csupán egy a kilenc pontos javaslatukból. Alább összefoglaltuk az intézkedési terv főbb pontjait.

  1. Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti tranzakciókra

Magyarországon jelenleg a vállalkozások esetében van készpénzhasználati korlát (1,5 millió Ft). A javaslat a korlátot kiterjesztené a magánszemélyek közötti tranzakciókra, valamint az előírások betartására szigorú ellenőrzést és érezhető szankciókat vezetne be. (Például a javasolt szankciók között találjuk az nem szabályos adásvételek érvénytelenítését.)

  1. Kötelező elektronikus fizetés biztosítása az online pénztárgépet használók körében

Az online pénztárgép használat gyakorlatilag a teljes kiskereskedelemben, a szállítási és a szolgáltatói szektorban is kötelező. A NAV-hoz bekötött pénztárgépek száma mára meghaladta a 150.000-et. Az elektronikus fizetési lehetőség kötelező biztosítása a gazdaság fehérítése és az ÁFA bevételek növelése szempontjából további eredményeket hozna.

  1. Meghatározott éves árbevétel felett kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása

A javaslat elsősorban a magas árbevételű, de kártyát jelenleg nem elfogadó helyeket célozza. A Digitalizációs Munkacsoport véleménye szerint megközelítőleg az összes készpénzes tranzakció 4 %-ának megfelelő tranzakciószámot lehetne így kártyás fizetésre terelni.

  1. A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése és a banki csomagárazás ösztönzése

A Bankszövetség megállapítása szerint a digitális szektorokban már bevált csomagárazást a banki tranzakciós illeték kivezetésével lehetne ösztönözni, melynek első lépése a lakossági átutalások után fizetendő (nem csak a 20.000 Ft alatti átutalásokat) tranzakciós illeték megszüntetése lehetne.

  1. A havi kettő díjmentes készpénzfelvétel lehetőségének eltörlése – vagy az összeghatár 50.000 Ft-ra csökkentése

A javaslat legfőbb célja a készpénzes tranzakciók ingyenességének (vagy az ingyenesség érzésének) megszüntetésével a készpénzhasználat csökkentése. Emellett a díjmentes készpénzfelvétel megszüntetése a tranzakciós illeték összegének további csökkenését eredményezné, ezáltal hozzájárulna a fenntartható csomagárazás kialakításához is.

  1. Sárga csekk esetében az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzes befizetéssel szemben

A közüzemi számlák 56 %-át ma még a magyar lakosság csekken fizeti. A csekk kezelési költségét a címzett állja, azaz a szolgáltatók számára a csekkes fizetés jelentős többletteher. Ezért, a fizetési nemek közötti különbségtétel tilalmának megszüntetése mellett érvel a Munkacsoport. A Bankszövetség javaslata, hogy „a sárga csekkes fizetéssel szemben egyértelmű díjelőnye legyen a számlák elektronikus rendezésének”.

  1. A készpénzben kapott bérjövedelem megszüntetése

A Bankszövetség – részben utalva a pl. Szlovéniában, Horvátországban bevezetett intézkedésekre – javaslata, hogy a magyarországi munkáltatók is csak banki átutalással fizethessék ki alkalmazottaiknak a béreket, juttatásokat.

  1. Az állami intézmények, állami vállalatok, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus útra terelése

Az állam szerepe a készpénzhasználat visszaszorításában jelentős; a nyugdíj és a szociális juttatások egy részét is ma még készpénzben fizetik ki az állami intézmények. A nyugdíj és szociális területen a változás eléréséhez – a Bankszövetség szerint – nem elegendő az állami intézmények számára a kötelező elektronikus fizetés bevezetése.

 A Bankszövetség komplex intézkedési terve:

  • Országos POS terminál hálózat kialakítása – a legkisebb boltok ellátása.
  • Bankszámlahasználat kötelezővé tétele a nyugdíjasok számára is. (A javaslat már 2020-tól előírná a járadékok kötelező bankszámlára történő utalását.)
  • Edukáció erősítése; pénzügyi tudatosság ösztönzése érdekében oktatófilmek készítése pl. kifejezetten a nyugdíjasok számára.
  • 18 év alatti korosztályban pl. a Digitális Takarékbélyeg segítségével a készpénzhasználat visszaszorítása.

A helyi és a központi közigazgatási intézmények felé fennálló kötelezettségeket is csak elektronikus úton lehessen fizetni. Ennek érdekében minden önkormányzat, önkormányzati intézménynél bankkártyás (VPOS) fizetési lehetőség bevezetését javasolja a Bankszövetség.

  1. A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett készpénz megtakarítások számlapénzzé alakításának támogatása amnesztia időszak meghatározásával.

Az MNB 2018-as adatai alapján míg 2011-ben a készpénzben tartott megtakarítások összege 2,39 ezer milliárd forint volt, 2018-ra elérte a 4,8 ezer milliárd forintot. A javaslat lényege, hogy egyszeri 10%-os adókulcs mellett 5 millió Ft feletti készpénzvagyont legalizálhasson a lakosság, pl. befektetési számlára helyezésével.

A javaslat eredményeként egyrészt a kisebb megtakarítások is bankszámlára terelhetők lennének, másrészt az újabb készpénzfelhalmozódást is csökkenteni lehetne.

Címlapfotó forrása: pixabay.com

“EIT

Itt követhetsz minket:

EGRI SZILVIA

EGRI SZILVIA

A bankszektorban nevelkedett. Miután felépített egy-két “kártyavárat” (értsd: kártya üzletágat), szakmai életének egyik legizgalmasabb kalandjában vett részt: egy zöldmezős banképítésben. Töretlenül hisz abban, hogy lehet szerethető digitális pénzügyi szolgáltatásokat fejleszteni és abban, hogy a digitális térben a digitális “Én”-hez igazodó szolgáltatások és ügyfélutak lehetnek a nyerők. Lelkesedését és kreatív énjét 2017 tavasza óta a bankszektoron kívül mobilizálja. #femtech, #hunfemtech
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

PRÓBÁLD KI! PEASYPAY

“EIT
Biometrikus fizetés az EIT Digital által útjára indított magyar startup-tól. Próbáld ki!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak

NATRIX LIGHTPAPER

“Natrix blockchain lightpaper
A blockchain, mint technológia térnyerése szabályozott környezetben. További részletek a Natrix Lightpaper dokumentumban.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

AZONNALI FIZETÉS

“azonnali fizetes
2020. március 2-án indult az azonnali fizetési rendszer Magyarországon. Így készülhetünk az új lehetőségekre.