Március első hétfőjén elindult az azonnali fizetés Magyarországon, aminek köszönhetően átutalásaink 5 másodpercen belül megérkeznek. A start összességében jól sikerült, de voltak netbankok, amelyek átmenetileg nem működtek/működnek (a mai napon is), netbanki funkciók kerültek felfüggesztésre (pl. betét feloldása, értékpapír funkciók stb.), vagy a számlatörténetben nem jelentek meg a tranzakciók. Az ország még csak most ismerkedik az azonnali fizetés lehetőségeivel és egyre több kérdés merül fel az első tapasztalatok után, amikre a (központi) kommunikációban (még) nincsenek válaszok. Gyerekbetegségek még vannak, de szakértők szerint 2 héten belül minden a helyére kerül.

Először is fontos kiemelnünk, hogy az elmúlt 1-3 évben nagyon sok szakember dolgozott azon, hogy az azonnali fizetési rendszer elindulhasson Magyarországon. Itt nem csak arról volt szó, hogy a bankok közötti régi „közművet” lecserélik egy modern megoldásra. A belső banki működési folyamatokat, logikákat is újra kellett gondolni, régi rendszereket lecserélni, vagy azokat hozzáilleszteni a bankközi elszámolásokért felelős új infrastruktúrához (azonnali fizetési rendszerhez).

Összességében egy összetett, nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is nagyon jelentős infrastruktúra fejlesztés zajlott le a magyar bankszektorban. A rendszerhez az összes (fizetési számlát vezető) pénzforgalmi szolgáltatónak kötelező volt csatlakoznia, ami a világon is egyedülálló projektnek számít.

Kérdések és válaszok

Mennyibe kerül az azonnali átutalás? Melyik banknál, hogyan lehet rögzíteni a másodlagos számlaazonosítókat? Mi az a kötegelt átutalás? Mikor nem megy el az átutalás 5 másodpercen belül? Vissza tudnak élni a másodlagos számlaazonosítóinkkal? A bankon belüli fizetési számlák közötti átvezetésekre is vonatkozik az 5 másodperc? 

– Pár kérdés azok közül, amik a FinTechZone.hu-hoz érkeztek az elmúlt 48 órában. Keressük a válaszokat a fenti kérdésekre a szakértőkkel, illetékesekkel közösen és frissítjük a postot, ahogy újabb válaszokat kapunk, információkhoz jutunk.

Első körben azt vizsgáltuk meg, mennyibe kerül az azonnali fizetés a felhasználónak. A következő napokban a többi kérdést is górcső alá vesszük, ahogy az illetékesektől megkaptuk a válaszokat, vagy megtaláltuk azokat. Ha kérdéseitek merülnek fel, akkor írjatok nekünk bátran a Facebookon, vagy a hello@fintechzone.hu e-mail címre.

1. Mennyibe kerül a felhasználónak az azonnali átutalás?

Számlacsomag függő, ezért az azonnali átutalásnak, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak, mint például a másodlagos számlaazonosító rögzítésének, kezelésének, a fizetési kérelem küldésének díja lehet.

A díjakat az aktuális kondíciós listákban találhatják meg a felhasználók. Az átutalások összességében nem lehetnek drágábbak március 2-át követően, mint azt megelőzően és extra díjak felszámítására sem kerülhet sor az azonnali átutalás esetén – legalábbis az MNB-nek ez volt az elvárása a bankok felé.

Ugyanakkor a tesztelés során mi is észrevettük, hogy

„drága” mulatság is lehet az azonnali fizetés.

Az 1000 forintos átutalásunkért az MKB Bank 96 forintot számolt felGIRO átutalási jutaléka” címen. Ez a 9,6%-os költség az MKB Banknál, ami a mikrofizetések esetén nem fogja segíteni az azonnali fizetési szolgáltatások terjedését.

A Facebookon az egyik olvasónk jelezte, hogy 1700 forint átutalásáért 170 forintot fizetett az OTP Banknál. Az OTP Bankot mi is teszteltük, de a mi számlacsomagunk kedvezőbb volt, mivel 1000 forint átutalásárért csupán 2 forintot számolt fel a bank. Az Erste Banknál pedig olyan számlacsomagunk volt, hogy ott nem számítottak fel külön díjat az átutalásért.

Az egyik Facebook csoportban kiszámolták azt is, ha a felhasználónak úgynevezett „Alapszámla” csomagja van, akkor az egyes bankoknál mennyibe kerülne a 440 forintos cappuccino kifizetése a kávézóban azonnali fizetéssel. Ha már átléptük az Alapszámla csomag ingyenes darabszámát/összeget (4 db elektronikus utalás / 100.000 forint), akkor 70 és 230 forint körüli díjat is felszámíthatnak a bankok.

Alapszámla

“2016. október 15-től Magyarországon is köteles valamennyi bank a kínálatában szerepeltetni az úgynevezett alapszámla konstrukciót.

A havi díjért cserébe a rendszeres utalásokon felül papír alapon vagy elektronikusan legfeljebb havi 4 átutalást bonyolíthat le. Az összes utalás összege nem lehet több mint 100 000 Ft.

Az ezen felül lebonyolított fizetési műveletek (például utalások) száma – a napi biztonsági limitet kivéve – sem korlátozható, azonban azok díját a bankok a szokásos árképzési gyakorlatuk alapján határozzák meg. Szintén előírás, hogy a pénzügyi szolgáltató nem számíthat fel díjat a forintban történő bankkártyás fizetés, az alapszámlára forintban való készpénzbefizetés, valamint a számlára érkező beszedési megbízás esetén sem.”

Forrás: MNB.hu

Véleményünk szerint az Alapszámlát nem az azonnali fizetéshez találták ki, ezért annak használatát QR-kódos fizetésekre nem feltétlenül javasoljuk. Nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy a bankunk felszámít-e minimum díjat az átutalások során, hogy a mikrofizetések esetén ne érjen meglepetés minket.

A 440 forintos képzeletbeli cappuccino kifizetése azonnali fizetéssel nekünk az alábbi díjakba kerültek volna a saját számlacsomagjaink esetén:

  • MKB Bank (Digit@LL számlacsomag esetén): 96 forint (két átutalás után).
  • OTP Bank (korábban Net számlacsomag): 1 forint.
  • Erste Bank (korábban On-line Bankszámla): 0 forint.

A bankkártyás fizetés után a vásárlóknak – jelenleg – nem kell külön díjat fizetniük, ott a kereskedők fizetnek a bankoknak, kártyatársaságoknak, fizetési szolgáltatóknak (ún. IC++ kártyaelfogadói díjat).

Az azonnali fizetés során a vásárló fizeti meg a tranzakció díját (a számlacsomag függvényében), a kereskedő számára pedig ingyenes (az átutalás fogadása).

Összességében

  • Az azonnali átutalásnak díja lehet, ami bankonként változik, de nem kerülhet többe, mint amennyit eddig is fizettünk az átutalások után. Maximum eddig nem voltunk tisztában azzal, hogy mennyit is fizetünk átutalásonként.
  • Igaz, a 20 ezer forint alatti átutalásokat már nem terheli tranzakciós illeték, mégis lehet külön díja az alacsony összegű átutalásoknak (is).
  • Míg a bankkártyás vásárlások, fizetések ingyenesek, az azonnali átutalás már nem feltétlenül az és ez okozhat problémát a felhasználóknak.
  • Az MNB „hatósági árat” nem határozott meg az azonnali átutaláshoz, így

a bankok és a piaci verseny dönti majd el, hogyan alakulnak az azonnali fizetéshez kapcsolódó szolgáltatások díjai.

A másodlagos számlaazonosító rögzítésével/kezelésével kapcsolatos költségekkel is hamarosan jelentkezünk.

Címlapfotó: pxfuel.com