A FinTechZone és a Comnica közös webinárján 2025. december 3-án a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egyik legfontosabb alkotóeleméről, az eAláírásról beszélt dr. Kósa Ferenc, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnöke. Az új modell nemcsak a lakossági felhasználók számára hoz szemléletváltást, hanem komoly stratégiai felkészülést igényel a bankoktól, biztosítóktól és egyéb pénzügyi szolgáltatóktól is.
A tét nem kevesebb, mint az, hogy 2026-2027-re minden digitális ügyintézési folyamat képes legyen a „folyamatba épített” minősített elektronikus aláírás támogatására.
Az illusztráció a FinTechZone promptja alapján készült a Google AI Stúdió Nano Banana modelljével
Miért kellett kivezetni az AVDH-t?
Az AVDH – azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés – hosszú évekig az egyik legnépszerűbb elektronikus hitelesítési megoldás volt Magyarországon. Gyors, ingyenes és széles körben elérhető eszközként szolgálta mind a lakosságot, mind a gazdálkodó szervezeteket. Bár joghatása a magyar államhatáron belül a minősített elektronikus aláírással volt egyenértékű, több rendszerszintű probléma is indokolttá tette kivezetését.
Dr. Kósa Ferenc szerint
„az AVDH egy egyfaktoros bejelentkezés mögött volt elérhető, és gyakorlati tapasztalat volt, hogy sokan megosztották a belépési adataikat. Akivel megosztották, az a nevükben jognyilatkozatot is tehetett”.
A másik kritikus pont a személyes adatok – a 4T adattartalom – automatikus beágyazódása volt minden dokumentumba, ami a GDPR szempontjából tarthatatlanná vált.
Emellett az AVDH nem illeszkedett az európai eIDAS-rendszer logikájába, és piactorzító hatása miatt gátolta a professzionális, piaci elektronikus aláírási szolgáltatások fejlődését.
Az uniós döntés értelmében a hitelesítési szolgáltatások alapvetően piaci szolgáltatások maradnak, míg az állam kizárólag a magánszemélyeknek biztosít ingyenes, nem üzleti célra használható minősített aláírást.
Mit mond a DÁP törvény az eAláírás integrációjáról?
A DÁP törvény 80. szakasza meghatározza azokat a szolgáltatókat, akik kötelesek integrálni a DÁP eAláírást. A T-13051-es törvényjavaslat ezt tovább pontosítja azzal, hogy kifejezetten folyamatba épített aláírást kell biztosítaniuk – nem elég, ha csak elfogadják a már aláírt dokumentumokat.
Ez megkülönbözteti a „passzív elfogadástól” azt az aktív működési modellt, amelyben az ügyfél a szolgáltató felületén belül tudja elolvasni, jóváhagyni és aláírni a dokumentumot – kilépés vagy külön alkalmazás megnyitása nélkül.
Mit jelent a “folyamatba épített aláírás”?
A fogalom egyszerű, mégis mély változást jelez. A folyamatba épített DÁP eAláírás azt jelenti, hogy az ügyfél:
- a szolgáltató felületén megtekinti az aláírandó dokumentumot,
- onnan indítja az aláírási folyamatot,
- a hitelesítést a DÁP-ban regisztrált mobileszközén végzi el,
- az aláírás eredménye automatikusan visszakerül a szolgáltató rendszerébe.
Dr. Kósa úgy fogalmazott:
„Nem az asztalon toljuk át a papírt aláírásra, hanem a telefonunkra érkezik a dokumentum, és minősített elektronikus aláírással hitelesítjük azt”.
Kihívások és megoldások a gyakorlatban
A pénzügyi szolgáltatók számára különös kihívást jelentenek azok az esetek, amikor olyan dokumentumot kapnak, amelyen nem beazonosított ügyfél aláírása szerepel. Jellemző példa erre a hiteligénylés, amikor az ingatlan adásvételi szerződésen az eladó – aki nem az adott bank ügyfele – DÁP eAláírással hitelesítette a dokumentumot.
Dr. Kósa szerint erre várhatóan 2026 első felében érkezik megoldás a DÁP iD ellenőrző szolgáltatással, amivel a DÁP azonosító és a négy természetes személyazonosító adat összetartozását lehet majd ellenőrizni. Addig átmeneti megoldásként a hiteles lakcímigazolás kérhető be DÁP eAláírással hitelesítve, amely tartalmazza a szükséges adatokat.
A jövő: piaci aláírások a DÁP alkalmazásban
A távolabbi jövőben a DÁP alkalmazás még szélesebb körű felhasználásra készül. Az eIDAS rendelet kötelezővé teszi, hogy az európai digitális személyiadattárca képes legyen bármilyen piaci minősített elektronikus aláírás és bélyegző létrehozására is.
„Amikor már egyre szélesedik a felhasználás, akkor lehetőség lesz majd arra, hogy a DÁP applikáció segítségével akár egy folyamatba épített aláírás során ne csak a DÁP eAláírásunkat használjuk, hanem a piaci tanúsítványunkat is, ami lehetőséget biztosít arra, hogy jogi személy képviseletében vagy szakmai célra hozunk létre aláírást”
– vázolta fel a jövőképet dr. Kósa Ferenc.
Hiteles kézbesítés: várakozás 2027-ig
A piac nagy várakozással tekint a DÁP ePosta szolgáltatás elindulása felé, amely a minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás magyar megvalósítása lesz. Ez lehetővé tenné, hogy az elektronikusan hitelesített dokumentumokat igazolhatóan küldjék ki, és hiteles átvételi igazolást kapjanak róla – hasonlóan a papíralapú tértivevényhez.
Sajnos a T-13051-es törvényjavaslat a szolgáltatás bevezetését 2027. január 1-jére halasztotta, egy évvel későbbre a korábban tervezettnél. A késedelem indokolt, mivel az erre vonatkozó európai uniós végrehajtási rendelet csak 2025 szeptemberében jelent meg.
A kézbesítési szolgáltatás hiánya jelenleg korlátot jelent, hiszen a jelenlegi biztonságos kézbesítési szolgáltatások – az ügyfélkapu, a cégkapu és a hivatali tárhely – nem címezhetők egymás között. A magánszemélyek tárhelye és a céges tárhely között nincs átjárás, amit pont a DÁP ePosta szolgáltatásnak kellene megoldania.
Összegzés: stratégiai felkészülésre van szükség
A DÁP eAláírás bevezetése nem pusztán technológiai frissítés, hanem rendszerszintű transzformáció. A bankok és más pénzügyi intézmények számára az alábbi lépések válnak kritikus fontosságúvá:
- a digitális ügyintézési folyamatok áttervezése a „folyamatba épített aláírás” szemléletében,
- ügyfél-azonosítási és adatkezelési eljárások frissítése,
- a nem ügyfél aláírók hiteles azonosításának új módszereinek kialakítása,
- felkészülés az ePosta és a minősített kézbesítés beépítésére.
Az átállás kihívásai ellenére az új rendszer világosabb szabályozást, magasabb biztonsági szintet és európai szintű interoperabilitást ígér. A változás végrehajtása gondos tervezést és időben történő felkészülést igényel, de hosszú távon modernebb és megbízhatóbb digitális ökoszisztémát eredményez a magyar pénzügyi szektorban.
A korábbi DÁP webinárok beszámoló cikkei a FinTechZone és a Comnica közös webinársorozatának oldalán érhetők el.
