2024-ben a banki CTO-k és CIO-k számos kihívással néznek szembe, ezért kiemelten fontos, hogy azokra a területekre összpontosítsanak, amelyek formálják a jövő trendjeit. A FinTechZone novemberi BankTechShow eseménye idén másodjára kínál lehetőséget a banki és IT szektor szakembereinek találkozásra és tapasztalatcserére.

Az eseményre készülve Magyarország vezető IT szakértőivel készítünk interjúkat. Ezúttal Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója osztotta meg velünk gondolatait.

Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k és CIO-k számára az EU-ban és Magyarországon?

Pintér Szabolcs: 2024-ben a bankok és különösen a technológiai hátországot és innovációt biztosító CTO-k és CIO-k számára a kiberbiztonság és az adatvédelem biztosítása az egyik legfontosabb feladat.

Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, mint például a GDPR, további nyomást gyakorol a technológiai vezetőkre, de említhetők még a PSD2 és a DORA előírásai is, amiknek ugyancsak van relevanciája a CIO-kra, és a technológiai rendszerek ellenállóképességére vonatkozóan.

A digitális transzformáció, valamint a régi rendszerek modernizálása – és a felhőalapú megoldások bevezetése – szintén kulcsfontosságú, hiszen a bankoknak lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell a költséghatékonyságot, a költségvetésekben egyre nagyobb szeletet képező informatikai beruházásokra is támaszkodva.

A banki ügyfélélmény javítása a digitális csatornákon alapvető fontosságú, különösen a fiatalabb generációk igényeinek kielégítése érdekében. Noha ez elsősorban termékfejlesztői és marketing oldali kihívás, ezeknek a technológiáknak az informatikai háttere a CIO-k feladatköre is, és itt már képbe jön a mesterséges intelligencia, az adatelemzési metodológiák és az automatizáció integrálása a banki műveletekbe.

Itt érdemel említést a fintech cégekkel való együttműködés és a nyílt bankolás integrációja, ami további kihívásokat jelent a banki infrastruktúra kompatibilitása terén.

A fenntarthatósági célok és az ESG-szempontok is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A technológiai vezetőknek ki kell dolgozniuk olyan megoldásokat, amelyek támogatják a bankok környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseit, például az energiahatékony adatközpontok kiépítésével.

A munkaerőhiány és a tehetségvonzás szintén komoly fejtörést okoz, mivel a speciálisan a pénzügyi szektorban jártas informatikai szakembereket egyre nehezebb megtalálni.

Milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra és CIO-kra 2025-ben?

Pintér Szabolcs: 2025-ben a banki CTO-kra és CIO-kra a korábbi évekhez hasonlóan számos technológiai és biztonsági feladat vár.

A kibertámadások növekvő komplexitása miatt kiemelt feladat marad az adaptív, intelligens védelmi rendszerek fejlesztése, amelyek képesek gyorsan reagálni a fenyegetésekre és védeni az ügyfelek adatait.

Következésképpen a „zero-trust” biztonsági modell bevezetése is kulcsfontosságú lesz, mivel a folyamatos hozzáférés-ellenőrzés és hitelesítés a biztonság egyik alappillérévé válik.

Emellett a DORA szabályozásnak való megfelelés garantálja, hogy a banki rendszerek ellenállóak és helyreállíthatók legyenek technológiai zavarok esetén.

A nyílt bankolás és a fintech megoldásokkal való együttműködés tovább fejlődik, amely a CTO-k számára feladatot jelent az API-k biztonságos kiterjesztésében és az új szolgáltatások integrációjában.

A felhőalapú infrastruktúra kiépítése is központi feladattá válik, mivel a bankoknak ki kell használniuk a felhő nyújtotta rugalmasságot és költséghatékonyságot, miközben biztosítják a hibrid és többfelhős környezetek biztonságát.

Fontos szem előtt tartandó pont lesz, hogy az új-generációs felhőalapú banki üzleti rendszerek, például a vékony architektúrájú cloud-native számlavezető rendszerek megjelenésével a back-office területek modernizációja is lépést tartson a szervezeten belül.

Lényeges, hogy az esetleg 10-20 éve használatban lévő főkönyvi rendszerek ne váljanak szűk keresztmetszetté a nagyobb sebességen fejlődő üzleti rendszerek hátterében, éppen ezért tehát nem szigetszerű, hanem átfogó modernizációra van szükség.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás még nagyobb szerephez jut majd, különösen a prediktív elemzések, csalásfelderítés és személyre szabott ügyfélszolgáltatások terén, így ezek integrálása elengedhetetlen lesz a banki folyamatokba.

Az ügyfélélmény fokozása érdekében a CTO-knak AI-alapú megoldások bevezetését kell támogatniuk, hogy a bankok növelhessék a digitális szolgáltatások gyorsaságát és személyre szabását.

Az adatkezelés és az adatelemzés fejlesztése is elengedhetetlen lesz, mivel a bankok egyre több adatot használnak fel az ügyfélszolgáltatások optimalizálására.

A CTO-knak folyamatosan figyelniük kell az olyan gyorsan fejlődő új technológiákat, mint például a kvantumszámítástechnika és a blockchain megoldások, amelyek hosszú távon nagy lehetőségeket rejthetnek.

Bár nem valószínű, hogy éppen 2025 lesz az áttörés éve ezekben a technológiákban, mindenesetre készen kell állni egy rugalmas rendszerrel és egy agilis háttércsapattal, hogy az új szeleket is befoghassák vitorláikkal. Ehhez pedig továbbra is kritikus tényező a szakértő IT-csapat fenntartása, fejlesztése.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Pintér Szabolcs: Azt hiszem, nem árulok el újdonságot, hogy a bankoknál is, ahogy más iparágakban, a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) fejlettebb alkalmazása hoz igazán változást.

Ezek lehetővé teszik a komplex banküzem megerősítését és új szintre emelését, mint például a prediktív elemzéseket, a szinte valós idejű csalásfelderítést, valamint a hitelbírálatok és olyan dokumentumfeldolgozási folyamatok automatizálását, mint a beérkező számlák vagy visszatérő beszerzések automatizálása, behajtások és határidő-figyelt felszólítások kiküldése, amellyel a pénzügyi és bérszámfejtési területek óriási segítséget kaphatnak.

Az ügyfélszolgálatok automatizálása is nagy előrelépést hozhat: chatbotokra és virtuális asszisztensekre támaszkodva személyre szabott ügyfélszolgáltatásokat nyújthatnak a bankok, és csökkenthetik a manuális beavatkozás szükségességét.

Az AI-alapú belső döntéstámogató rendszerek segíthetik továbbá a gyorsabb, adatvezérelt döntéshozatalt, a modern pénzügyi elemzéseket természetes nyelvű lekérdezésekkel és adatelemzéssel segíthetik, valamint hatékonyabb kockázatelemzést és portfóliókezelést tesznek lehetővé.

De a belső folyamatokban is hatékonyságjavulást hozhat az AI, hiszen banki környezetben is óriási fejlődést nyújt az AI-jal támogatott toborzás, motivációs értékelés, karrierútelemzés, belső képzés és tudásmegosztás.

A blockchain technológia és a decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi) szintén átalakíthatják a banki tranzakciók kezelését, különösen az okosszerződések révén, amelyek automatizálják a közvetítők nélküli tranzakciókat, és csökkentik az adminisztrációs költségeket.

A kvantumszámítástechnika jelentős előrelépést hozhat az adatelemzés és a kriptográfia terén, bár jelenleg még ez is csupán korai szakaszban van.

Ami kézzelfoghatóbb, és bár régóta itt van velünk, de még jelentős tartalékot rejt, az a felhőalapú számítástechnika. Egyre inkább előtérbe kerül, különösen a hibrid felhőmegoldások és a konténerizáció révén, amelyek nagyobb rugalmasságot és költséghatékonyságot biztosítanak a bankok számára.

A low-code/no-code platformok forradalmasíthatják a banki alkalmazásfejlesztést, mivel minimális programozási ismeretekkel is lehetővé teszik a back office felhasználók számára az alkalmazások létrehozását, gyorsítva a digitális szolgáltatások bevezetését.

De az agilis és DevOps módszertanok elterjedése is gyorsabb fejlesztést és alkalmazásbevezetést tesz lehetővé, és rugalmasabbá teszik a bankok működését a piaci változásokhoz és ügyféligényekhez igazodva.

A „zero-trust” biztonsági modell új megközelítést hoz a banki IT-biztonság terén, mivel a folyamatos hitelesítés és mikroszegmentáció minimalizálja az adatszivárgás kockázatát.

Az edge computing pedig decentralizálja az adatfeldolgozást, gyorsabb és valós idejű szolgáltatásokat nyújtva például a mobilbankolás és IoT alapú fizetési rendszerek esetében.

És hogy ne csak általánosságokról beszéljünk, éppen dolgozunk az SAP Hungary szakembereivel egy konkrét banki fejlesztésen: jelenleg pilot szakaszban van egy olyan SAP modul kialakítása, ami a szeptembertől bevezetésre került, új AFR2.0 fizetési rendszerhez való kapcsolódást teszi lehetővé minden érintett piaci szereplő – a pénzintézetek, a szolgáltatók és a kereskedők – részére.

Címlapfotón: Pintér Szabolcs, SAP Hungary ügyvezető igazgató | Fotó forrása: SAP Hungary