Az üzleti élet darwinizmusa új szervezeti formát teremt, amellyel a vállalatok várhatóan gyorsabban alkalmazkodnak majd a kihívásokhoz, mint az elmúlt évtized(ek)ben. Az NN Biztosító a két éves kísérleti időszak után eldöntötte, a társaság egészének működését agilis alapokra helyezi.

Egyre több multinacionális vállalat választja azokat az agilis megközelítéseket, amelyek alapjaiban formálják át az eddig ismert vállalati struktúrákat. A nehézkesen reagáló, funkcionális szervezeti egységek helyét 6-9 fős gyorsreagálású, agilisan működő „hadtestek” vehetik át.

A szoftverfejlesztésben, az IT projektek menedzselésében egyre többen alkalmaznak már agilis módszertanokat, de a teljes vállalat működtetésében még nem sok példát találunk erre. Az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója, Sztanó Imre megosztotta velünk, hogyan helyezik agilis alapokra a jövő digitális biztosítóját. A legfontosabb üzenete:

“Ma ez lehet a legjobb válasz a korlátainkra. Az agilitás nem cél, hanem eszköz.”

NN Biztosito Sztano Imre

Mi volt az ok, ami katalizálta az agilis működés bevezetését az NN Biztosítónál?

Sztanó Imre: Amit mi igazán keresünk, az a relevancia. Ha megvizsgáljuk a trendeket a világban, akkor azt látjuk, az öngondoskodás fontossága egyre növekszik. Ha viszont megnézzük, hogy az ügyfelek mennyire érzik a biztosítókat relevánsnak, akkor azt tapasztaljuk, hogy van tér a fejlődésre.

Szeretnénk újradefiniálni azt, miképpen gondolkodnak az emberek az életbiztosításról és az életbiztosítókról. Ebben kulcsszerepet játszik a digitalizáció, viszont azt is láttuk, hogy

“a digitalizáción túl a gyors előrehaladás legfontosabb korlátja saját magunk vagyunk.”

Nem haladtunk mindenben olyan sebességgel és olyan módon, ahogy szerettük volna, ezért körbenéztünk a világban, ki, milyen megoldást talált erre a problémára.

Kik járnak elöl az agilis működésben? Mit értek el eddig az agilitásnak köszönhetően?

Sztanó Imre: Nem csupán az IT projektek menedzselését, hanem az egész szervezetük szintjén értelmezték újra az agilitást pl. az ABN Amronál, az ING Banknál vagy a Spotifynál. A Spotify kicsit kilóg ebből a trióból, hiszen ők már kezdettől erre a szemléletre építettek, de előbbi két társaság a saját szervezeti kultúrája átalakításával olyan célokat tudott elérni, amelyekre korábban nem voltak képesek.

“Előrelépést értek el a sebességben, az ügyfélcentrikusságban, a szervezeti tanulásban, a szervezeten belüli kooperációban.”

A klasszikus, nagy szervezetekre jellemző rigiditást lecserélték olyan szervezeti modellre, ami egyszerre stabil és dinamikus, sokkal nagyobb autonómiával, közösen meghatározott teljesítménymutatókkal és magasabb fokú tanulási képességgel rendelkezik.

A szervezeti célok és képességek sokkal közelebb kerültek egymáshoz, kiiktatták a silószerű működést, így képessé váltak még gyorsabban reagálni a piaci igényekre. Nem utolsó sorban pedig ezek a szervezetek attraktívabbak a munkavállalók számára.

Agilis szervezeti struktúra

Hogyan kezdett hozzá az NN Biztosító?

Sztanó Imre: Az előbb említett pozitív példák és tapasztalatok alapján azt láttuk, hogy a szervezet egészére kiterjesztett agilis működés lehet a megoldás. 2016 nyarán úgy döntöttünk, elindulunk az agilis úton, hogy megtapasztaljuk, melyik megközelítés lehet a legeredményesebb az NN Biztosító számára.

Kísérleti jelleggel előbb egy kisebb projekttel indultunk, majd annak a tapasztalatai alapján úgy döntöttünk, hogy egy, a társaság számára meghatározó projektet,

a kockázatelbírálás automatizálását is agilis alapokra helyezzük.

Ez egy nagyon bonyolult, sok szereplőt magába foglaló projekt, aminek a hagyományos módszerekkel történő menedzselése elképesztően sok erőforrást emésztett volna fel. Ezt szerettük volna elkerülni és nagyon gyors eredményeket felmutatni a felhasználóinknak. Az agilis megközelítéssel a projekt elindítását követő 2 hónapon belül az első automatizálási lépések már meg is valósultak.

A projekt számára azt a célt jelöltük ki, hogy az átlagosan 10 nap feletti kockázatelbírálási átfutási időt nagyságrendekkel csökkentse. Az automatizált kockázatelbírálással ma már akár 10 perc alatt megkaphatja a kötvényét az ügyfél az emberi közreműködést nem igénylő esetekben. Jelenleg az ajánlatok több mint harmadában történik teljesen automatikusan, emberi érintés nélkül a kockázatelbírálás, és azon dolgozunk, hogy a következő időszakban tovább növeljük ezt az arányt.

Hol tart most az NN Biztosító?

Sztanó Imre: Tavaly nyáron úgy döntöttünk, hogy a teljes IT fejlesztést átállítjuk az agilis működésre, így minden, ami belső IT fejlesztés, azok az NN Biztosítónál már scrum teamekben valósulnak meg. Ehhez persze szükség volt új IT architektúrák és üzleti logikák bevezetésére is, hogy a jelenlegi legacy rendszerekben is segíteni tudjuk az előrehaladást.

Amit megtanultunk az elmúlt két évben, hogy az agilis egy olyan módszer, amelyet folyamatosan formálni, alakítani kell a szervezet transzformációs képességének megfelelően.

“Most jutottunk el oda, hogy az alkalmazott agilis működésünket kiterjesszük az IT projekteken túlra, a szervezet egészére.”

Ennek az átállásnak a folyamatát, az eredményeit a teljes NN Csoport is nagy érdeklődéssel követi, ugyanis Magyarország az egyik első olyan piac, ahol lehetőséget kaptunk, hogy ilyen mértékben fektethessünk be saját magunk fejlesztésébe, és hogy kialakíthassuk saját agilis működésünket.

A jövő év elejétől érvényes szervezeti felépítésben stratégiánk egyértelműen leképeződik az agilis szervezetben. Elsődleges fontosságú számunkra, hogy amikor a munkavállalónk ránéz az agilis szervezetünkre, pontosan megértse, mit szeretnénk elérni:

„digitális piacvezetők akarunk lenni, relevánsak akarunk lenni és újra akarjuk definiálni az emberek fejében az életbiztosítást.”

A lényeg, hogy a cél nagyon világos legyen mindenki számára. Ehhez folyamatos szervezeti tanulásra, rövid ciklusokra, visszacsatolásokra és gyors eredményekre van szükség, amihez az eszköz az agilis működés.

Fotók forrása: NN Biztosító