Csütörtök este 6 óra, Eötvös József Gimnázium díszterme. Nem osztogatnak ingyen semmit, nincs celebsimogatás, ilyenkor már a munkából sem lehet lógni, mégis ki lehetne tenni az ajtóra a „megtelt” táblát. Minden szék foglalt, a kevésbé szerencséseknek már csak állóhely jut. Honnan ez a sok ember, és mit akar itt ma megtudni?

FinTechek a kapuknál

„Alig egy éve még nem értették miről beszélek, sőt, bankellenesnek nyilvánítottak.”

– hangzik Lemák Gábor személyes vallomása végignézve a sorokon. Nem így Hetényi Márk, Bánfi Zoltán és Pereczes János, akik hittek abban, hogy az egyetlen nyerő banki stratégia az open innovation és a nyitás a FinTech cégek felé.

Márk lelkesen beszél az MKB által meghirdetett FinTech Versenyről és FinTech Inkubátor Programról, ahol nem kevesebb a cél, mint az ötletgazdákkal együttműködve, exportképes FinTech termékek megalkotása. A wow-faktor nálam akkor tetőzik, amikor kiderül, hogy a bankban hamarosan révbe ér a core rendszer csere, lesz digitális aláírás, és iPad a fiókokban. Ezek a srácok tényleg komolyan gondolják!

Ahogy Márk és Gábor beszélnek, bennem is lassan összeáll a FinTech sztori – legalábbis máig belátható – életciklus görbéje bankos szemszögből. Kezdetben hárítás és hitetlenkedés, aztán a veszély felismerésével egyidejűleg megijedés, pozícióféltés, majd megoldáskeresés és stratégiaválasztás. Állítják, ma már minden bankvezér ezzel a gondolattal kel és fekszik. Aki pedig a kettő között még nem tud nyugodtan aludni, annak jobb lesz sietni, mert 20 év várakozás után az események Európában is felpörögtek. A PSD2 értelmében 2018-ban minden banknak meg kell nyitni a folyószámlavezető rendszerét a FinTech cégek előtt.

A FinTech vajon mi?

Gábor szerint ezt pontosan senki sem tudja. De aztán kiderül: a FinTech a bankok YouTube-ja, Skype-ja, Facebookja, akik jöttek, láttak, és ráülve más, addig nem jól használt technológiájára – győztek. Transferwise, Venmo, Loot, Earnest, Holvi, Robinhood, Revolut – az alapítók szemtelenül fiatalok, és mind ugyanazt akarták, újszerű megoldást egy hétköznapi problémára. És a szomorú tény, hogy Magyarországon egy sem valósulhatott volna meg közülük. De kiskapu mindig van: kinek kell a magyar licenc, mikor az máshol is megszerezhető!?

Puzsér, a kerítő és Guszti, a májkrémfüggő

Kiderül, hogy a befektetéskezelési forradalmat indító Blueopes valójában Puzsér Robinak köszönhető, és hogy Madar Norbi Guszti cicája a legtöbb paraméterében megfelel az átlag magyar ügyfélnek. De Guszti biztosan nem része a FinTech cégek fő célcsoportjának, ahol a legfontosabb, hogy emberünknek legyen szabadon felhasználható pénzecskéje, amit el is mer költeni a digitális térben – a potenciál ez alapján nagyjából 2,6 millió fő. Magyarországon kicsi és lejtős pályán focizunk, na de megintcsak: ki beszélt itt pusztán hazai piacról?

FinTech vs és Bank 

Az este során lassan mindenkinek egyértelművé válik: senki nem fogja elenni a másik elől a vacsorát. Inkább egy érdekes szimbiózis körvonalazódik, ahol a FinTech érti és tudja mi kell az Y és a Z generációnak, hozza az ötletet, de a piacot költséghatékony módon már a bankon keresztül éri el, ami megoldja számára a bizalom és a szabályozói környezetnek való megfelelés kérdéseit is. Az előadások végén pedig mintegy rituálisan is megerősítve ezt a gondolatot, a finom szendvicsekből együtt falatozott bankos, start-up, leendő fintech, és tényleg mindenki jóllakott!