A Business Insider múlt csütörtökön oknyomozó riport keretében kivesézte a Curve üzleti modelljét lakossági bejelentésekre hivatkozva. Többen arra panaszkodtak, a Curve megtévesztő módon lakossági kártya helyett üzleti kártyát küldött számukra. Ez a kereskedőknek sokkal súlyosabb probléma, mivel nekik a Curve üzleti kártyák után lényegesen magasabb díjat kell kifizetniük, mint a lakossági kártyák után. Röviden: trükközik a Curve a kártyadíjakkal és zsebre teszi a hasznot. Kinek jó ez? Kinek rossz ez?

A Business Insider cikk megjelenése után a Linkedin-en többen is átnézték a Curve hirdetményét (Terms & Conditions), amelyből kiderül,

a Curve saját maga dönti el, mikor küld üzleti és mikor lakossági kártyát, függetlenül attól, hogy magánszemélyként magáncélokra kívánják-e használni azt.

Akik biztosan veszítenek, azok a kereskedők. Egyes vélemények szerint a kereskedőknek és a bankoknak közösen kellene fellépniük a Mastercard felé a Curve “tisztességtelen” magatartása miatt. (Lásd a cikk alján az egyik kommentet a Linkedinről angol nyelven.)

A Curve kártya

A Curve kártya abban különbözik a Revolut, vagy a TransferWise kártyáktól, hogy Visa és Mastercard logóval ellátott bankkártyáinkat, fizetési kártyáinkat a Curve mobil alkalmazáson keresztül hozzárendelhetjük a Curve fizetési kártyánkhoz, így egy kártyával („gyűjtő kártyával”) kiválthatjuk az összes többi kártyánkat. Ahhoz, hogy fizethessünk a bankkártyáinkkal, nem kell magunkkal vinni azokat, elegendő csupán a Curve kártyánkat (és addig nem is tudjuk használni a Curve kártyánkat, amíg nem rendelünk ahhoz legalább 1 bankkártyát).

Kapcsolódó cikk:

Üzleti kártyát küld lakossági kártya helyett a Curve(?)

A Curve kártya igénylésekor a felhasználók – elméletben – választhatnak a lakossági és az üzleti kártyák közül. A Curve felhasználók közül többen arra panaszkodtak, üzleti kártyát kaptak anélkül, hogy erről tájékoztatták volna őket – olvasható a Business Insider cikkében.

Az egyik felhasználó arról számolt be a Business Insidernek, hogy amikor a Curve ügyfélszolgálatán jelezte, üzleti kártyát kapott lakossági helyett, akkor arról próbálták meggyőzni, hogy a két kártyatípus között nincs különbség.

Egy másik felhasználó arról tájékoztatta a lapot, hogy vonatjegy vásárlásakor külön díjat számítottak fel neki azért, mert üzleti kártyával fizetett – amiről azt hitte, lakossági kártya.

Több pénzt kap a Curve az üzleti kártyák után

Az Európai Unió szabályozta a lakossági betéti és hitelkártyák után fizetendő bankközi jutalékot (ún. InterChange fee), amelynek mértéke az EU-n belül a lakossági betéti kártyák esetén 0,2%, a hitelkártyák esetén 0,3%. Minden kártyás fizetési tranzakció után az aránynak megfelelő összeget kapja meg a kártyakibocsátó bank.

Az üzleti kártyák esetén nincs külön szabályozva a bankközi jutalék mértéke, így a kibocsátó bankok a jutalék akár 5-szörösét is megkaphatják az üzleti kártyával végrehajtott vásárlások után.

Jelen esetben a Curve az üzleti kártya után felveszi az 5-szörös bankközi jutalékot, míg az eredeti kártyakibocsátó bank, “csak” a lakossági kártya után járó, szabályozott jutalékot kapja meg.

A bankközi jutalék a kereskedői elfogadói díjba van beépítve, így a nap végén a kereskedő fogja azt kifizetni.

Az Egyesült Királyságban külön szabályozták az üzleti kártyaigénylés folyamatát, így nem fordulhat elő, hogy „véletlenül” kerüljön sor üzleti kártya kibocsátására lakossági kártya helyett. Az üzleti kártyakibocsátás során a kártyát igénylőnek meg kell adnia többek között a gazdasági társaság weboldalának címét, illetve nyilatkozatot kell csatolnia az ügyvédtől, vagy a könyvelőtől. Ugyanakkor ezek a szabályok csak a bankokra vonatkoznak és

mivel a Curve nem bank, ezért „felülírhatta” ezeket a szabályokat.

A Curve felhasználók nem feltétlenül tudják meg, hogy üzleti kártyájuk van, mivel az esetek 99%-ban ezzel nem fognak szembesülni. Ezzel szemben a kereskedőknek már nem mindegy, hogy lakossági, vagy üzleti kártyával fizetnek majd a vásárók, mivel az üzleti kártyák után fizetendő kereskedői elfogadói díj a többszöröse lehet a lakossági kártyára jutó kereskedői elfogadói díjnak.

Elhasalt a Curve a Business Insider tesztjén

A Business Insider tesztelésképpen rendelt ingyenes Curve Blue kártyát, amelynek keretében kötelezően ki kellett választania az igénylő foglalkoztatottságára vonatkozó kategóriát: (1.) vállalkozó/cég tulajdonos, (2.) igazgató/cég tulajdonos, (3.) freelancer / egyéni vállalkozó, (4.) szerződéses (vállalkozó), (5.) alkalmazott, (6.) egyéb.

Függetlenül attól, hogy melyik kategóriát választotta ki a lap, egyetlen esetben sem kapott tájékoztatást arról, hogy lakossági, vagy üzleti kártyát kap majd.

A Business Insider végül üzleti kártyát kapott, pedig erről a folyamat során nem tájékoztatták. A lap megkereste a Curve ügyfélszolgálatát és kérte, hogy az üzleti kártyát cseréljék le lakossági kártyára, illetve rákérdezett arra is, mit kellett volna a 6 kategória közül bejelölniük annak érdekében, hogy ne kapjanak üzleti kártyát. Erre a kérdésre a Curve az alábbi választ adta:

„a szabályozás miatt erről nem tudnak információt szolgáltatni”.

A Curve nem kívánt reagálni a cikkben leírtakra.

Vélemény a Linkedinen a cikk megjelenését követően: “fogjanak össze a kereskedők és a bankok”