2024-ben a banki CTO-k és CIO-k számos kihívással néznek szembe, ezért kiemelten fontos, hogy azokra a területekre összpontosítsanak, amelyek formálják a jövő trendjeit. A FinTechZone novemberi BankTechShow eseménye idén másodjára kínál lehetőséget a banki és IT szektor szakembereinek találkozásra és tapasztalatcserére.
Az eseményre készülve Magyarország vezető IT szakértőivel készítünk interjúkat. Ezúttal Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója osztotta meg velünk gondolatait.
Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k és CIO-k számára az EU-ban és Magyarországon?
Pintér Szabolcs: 2024-ben a bankok és különösen a technológiai hátországot és innovációt biztosító CTO-k és CIO-k számára a kiberbiztonság és az adatvédelem biztosítása az egyik legfontosabb feladat.
Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés, mint például a GDPR, további nyomást gyakorol a technológiai vezetőkre, de említhetők még a PSD2 és a DORA előírásai is, amiknek ugyancsak van relevanciája a CIO-kra, és a technológiai rendszerek ellenállóképességére vonatkozóan.
A digitális transzformáció, valamint a régi rendszerek modernizálása – és a felhőalapú megoldások bevezetése – szintén kulcsfontosságú, hiszen a bankoknak lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell a költséghatékonyságot, a költségvetésekben egyre nagyobb szeletet képező informatikai beruházásokra is támaszkodva.
A banki ügyfélélmény javítása a digitális csatornákon alapvető fontosságú, különösen a fiatalabb generációk igényeinek kielégítése érdekében. Noha ez elsősorban termékfejlesztői és marketing oldali kihívás, ezeknek a technológiáknak az informatikai háttere a CIO-k feladatköre is, és itt már képbe jön a mesterséges intelligencia, az adatelemzési metodológiák és az automatizáció integrálása a banki műveletekbe.
Itt érdemel említést a fintech cégekkel való együttműködés és a nyílt bankolás integrációja, ami további kihívásokat jelent a banki infrastruktúra kompatibilitása terén.
A fenntarthatósági célok és az ESG-szempontok is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A technológiai vezetőknek ki kell dolgozniuk olyan megoldásokat, amelyek támogatják a bankok környezetvédelmi és társadalmi célkitűzéseit, például az energiahatékony adatközpontok kiépítésével.
A munkaerőhiány és a tehetségvonzás szintén komoly fejtörést okoz, mivel a speciálisan a pénzügyi szektorban jártas informatikai szakembereket egyre nehezebb megtalálni.
Milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra és CIO-kra 2025-ben?
Pintér Szabolcs: 2025-ben a banki CTO-kra és CIO-kra a korábbi évekhez hasonlóan számos technológiai és biztonsági feladat vár.
A kibertámadások növekvő komplexitása miatt kiemelt feladat marad az adaptív, intelligens védelmi rendszerek fejlesztése, amelyek képesek gyorsan reagálni a fenyegetésekre és védeni az ügyfelek adatait.
Következésképpen a „zero-trust” biztonsági modell bevezetése is kulcsfontosságú lesz, mivel a folyamatos hozzáférés-ellenőrzés és hitelesítés a biztonság egyik alappillérévé válik.
Emellett a DORA szabályozásnak való megfelelés garantálja, hogy a banki rendszerek ellenállóak és helyreállíthatók legyenek technológiai zavarok esetén.
A nyílt bankolás és a fintech megoldásokkal való együttműködés tovább fejlődik, amely a CTO-k számára feladatot jelent az API-k biztonságos kiterjesztésében és az új szolgáltatások integrációjában.
A felhőalapú infrastruktúra kiépítése is központi feladattá válik, mivel a bankoknak ki kell használniuk a felhő nyújtotta rugalmasságot és költséghatékonyságot, miközben biztosítják a hibrid és többfelhős környezetek biztonságát.
Fontos szem előtt tartandó pont lesz, hogy az új-generációs felhőalapú banki üzleti rendszerek, például a vékony architektúrájú cloud-native számlavezető rendszerek megjelenésével a back-office területek modernizációja is lépést tartson a szervezeten belül.
Lényeges, hogy az esetleg 10-20 éve használatban lévő főkönyvi rendszerek ne váljanak szűk keresztmetszetté a nagyobb sebességen fejlődő üzleti rendszerek hátterében, éppen ezért tehát nem szigetszerű, hanem átfogó modernizációra van szükség.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás még nagyobb szerephez jut majd, különösen a prediktív elemzések, csalásfelderítés és személyre szabott ügyfélszolgáltatások terén, így ezek integrálása elengedhetetlen lesz a banki folyamatokba.
Az ügyfélélmény fokozása érdekében a CTO-knak AI-alapú megoldások bevezetését kell támogatniuk, hogy a bankok növelhessék a digitális szolgáltatások gyorsaságát és személyre szabását.
Az adatkezelés és az adatelemzés fejlesztése is elengedhetetlen lesz, mivel a bankok egyre több adatot használnak fel az ügyfélszolgáltatások optimalizálására.
A CTO-knak folyamatosan figyelniük kell az olyan gyorsan fejlődő új technológiákat, mint például a kvantumszámítástechnika és a blockchain megoldások, amelyek hosszú távon nagy lehetőségeket rejthetnek.
Bár nem valószínű, hogy éppen 2025 lesz az áttörés éve ezekben a technológiákban, mindenesetre készen kell állni egy rugalmas rendszerrel és egy agilis háttércsapattal, hogy az új szeleket is befoghassák vitorláikkal. Ehhez pedig továbbra is kritikus tényező a szakértő IT-csapat fenntartása, fejlesztése.
Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?
Pintér Szabolcs: Azt hiszem, nem árulok el újdonságot, hogy a bankoknál is, ahogy más iparágakban, a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) fejlettebb alkalmazása hoz igazán változást.
Ezek lehetővé teszik a komplex banküzem megerősítését és új szintre emelését, mint például a prediktív elemzéseket, a szinte valós idejű csalásfelderítést, valamint a hitelbírálatok és olyan dokumentumfeldolgozási folyamatok automatizálását, mint a beérkező számlák vagy visszatérő beszerzések automatizálása, behajtások és határidő-figyelt felszólítások kiküldése, amellyel a pénzügyi és bérszámfejtési területek óriási segítséget kaphatnak.
Az ügyfélszolgálatok automatizálása is nagy előrelépést hozhat: chatbotokra és virtuális asszisztensekre támaszkodva személyre szabott ügyfélszolgáltatásokat nyújthatnak a bankok, és csökkenthetik a manuális beavatkozás szükségességét.
Az AI-alapú belső döntéstámogató rendszerek segíthetik továbbá a gyorsabb, adatvezérelt döntéshozatalt, a modern pénzügyi elemzéseket természetes nyelvű lekérdezésekkel és adatelemzéssel segíthetik, valamint hatékonyabb kockázatelemzést és portfóliókezelést tesznek lehetővé.
De a belső folyamatokban is hatékonyságjavulást hozhat az AI, hiszen banki környezetben is óriási fejlődést nyújt az AI-jal támogatott toborzás, motivációs értékelés, karrierútelemzés, belső képzés és tudásmegosztás.
A blockchain technológia és a decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi) szintén átalakíthatják a banki tranzakciók kezelését, különösen az okosszerződések révén, amelyek automatizálják a közvetítők nélküli tranzakciókat, és csökkentik az adminisztrációs költségeket.
A kvantumszámítástechnika jelentős előrelépést hozhat az adatelemzés és a kriptográfia terén, bár jelenleg még ez is csupán korai szakaszban van.
Ami kézzelfoghatóbb, és bár régóta itt van velünk, de még jelentős tartalékot rejt, az a felhőalapú számítástechnika. Egyre inkább előtérbe kerül, különösen a hibrid felhőmegoldások és a konténerizáció révén, amelyek nagyobb rugalmasságot és költséghatékonyságot biztosítanak a bankok számára.
A low-code/no-code platformok forradalmasíthatják a banki alkalmazásfejlesztést, mivel minimális programozási ismeretekkel is lehetővé teszik a back office felhasználók számára az alkalmazások létrehozását, gyorsítva a digitális szolgáltatások bevezetését.
De az agilis és DevOps módszertanok elterjedése is gyorsabb fejlesztést és alkalmazásbevezetést tesz lehetővé, és rugalmasabbá teszik a bankok működését a piaci változásokhoz és ügyféligényekhez igazodva.
A „zero-trust” biztonsági modell új megközelítést hoz a banki IT-biztonság terén, mivel a folyamatos hitelesítés és mikroszegmentáció minimalizálja az adatszivárgás kockázatát.
Az edge computing pedig decentralizálja az adatfeldolgozást, gyorsabb és valós idejű szolgáltatásokat nyújtva például a mobilbankolás és IoT alapú fizetési rendszerek esetében.
És hogy ne csak általánosságokról beszéljünk, éppen dolgozunk az SAP Hungary szakembereivel egy konkrét banki fejlesztésen: jelenleg pilot szakaszban van egy olyan SAP modul kialakítása, ami a szeptembertől bevezetésre került, új AFR2.0 fizetési rendszerhez való kapcsolódást teszi lehetővé minden érintett piaci szereplő – a pénzintézetek, a szolgáltatók és a kereskedők – részére.
A körinterjú keretében megjelent cikkek:
- Shiwaforce: ,,A felelősségteljes CTO nem azonnal ül fel a trendekre, de nem is marad le róluk” – interjú a Shiwaforce szakértőivel, 2024.09.05.
- K&H Bank: Milyen feladatok várnak a banki IT vezetőkre? – interjú a K&H IT vezetőjével, 2024.09.16.
- ÁBRIS: AI, felhő és a humán faktor: A bankok sikerének három pillére 2025-ben – ÁBRIS interjú, 2024.09.18.
- Finshape: A bankok egyre gyorsabb eredményeket várnak a befektetéseiktől – interjú a Finshape Hungary szakértőjével, 2024.09.23.
- MBH Bank: Lassú backendek, gyors frontendek: mi az új banki paradigma? – interjú az MBH Bank digitalizációs technológiai ügyvezető igazgatójával, 2024.09.26.
- SAP Hungary: ,,Nem szigetszerű, hanem átfogó modernizációra van szükség” – interjú Pintér Szabolccsal, az SAP Hungary ügyvezető igazgatójával, 2024.09.30.
- CIB Bank: ,,A szabályozói megfelelés folyamatos biztosítása mellett a belső hatékonyság további növelése is komoly kihívás” – interjú a CIB Bank ügyvezető igazgatójával, 2024.10.02.
Címlapfotón: Pintér Szabolcs, SAP Hungary ügyvezető igazgató | Fotó forrása: SAP Hungary