Az MNB-re hivatkozó idén májusi és tavaly szeptemberi adathalász támadások után ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kiberbűnözők. Az elkövetési mód újdonsága, hogy a csalók immár az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait is meg akarják szerezni maguknak.

Nem minden MNB, ami annak látszik (vagy hallatszik)

Kiberbűnözők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében azzal hívják fel az ügyfeleket, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek azoknak a megtakarítási életbiztosításukat kiegészítő, úgynevezett eseti számláján vagy értékpapírszámláján.

A bűnözők fenyegető hangnemet használnak meséjük elhitetésére és annak nyomatékosítására szükség esetén „rendőrt” (valójában tettestársat) is bekapcsolnak a telefonbeszélgetésbe.

A rendszeres vagy eseti díjas befektetési jellegű (unit-linked) életbiztosítások kiegészítőjeként több biztosító olyan – a banki folyószámlához hasonlító – eseti számlát kínál, amely révén az ügyfelek rövid távra, könnyen kivehető (likvid) módon kamatoztathatják megtakarításaikat. A befektetés típusától függően ugyancsak viszonylag gyorsan pénzzé tehetők a befektetési szolgáltatóknál vagy bankoknál meglévő értékpapírszámlákon lévő megtakarítások.

Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint a csalók bizonyos esetekben rávették a fogyasztókat azok biztosítói vagy tőkepiaci megtakarításaik készpénzben való kivételére és annak érdekében, hogy azt „biztonságba helyezzék”, azt befizettették velük egy általuk megadott ATM vagy bitcoin automatánál.

A bűnözők telefonhívásaik során az ügyfeleket folyamatosan nyomás alatt tartották, és megtiltották nekik, hogy azokról családjukat vagy bárki mást tájékoztassanak (arra hivatkozva, hogy ez büntetendő cselekmény lenne).

Hogyan védekezzünk a telefonos csalók ellen?

Az MNB munkatársai nem keresnek meg telefonon ügyfeleket biztosítói, tőkepiaci megtakarításaik „biztonságba helyezése” érdekében és nem hívnak segítségül „rendőröket” sem az ügyfelek meggyőzésére.

Ilyen megkereséseknél érdemes (az ügyfél bizalmas adatainak megadása nélkül) pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert (az adott biztosító, befektetési szolgáltató, bank honlapján is feltüntetett) ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni.

Azonnali gyanakvásra adhat okot, ha a telefonáló – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ, illetve megtiltja a másokkal történő kommunikációt.

Ha egy ügyfél mégis pénzt küldött a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi intézményénél.

Ha az MNB a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.

[Forrás: MNB] | Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group