Miért nem terjedt még el az online pénzkezelés Magyarországon? Mitől lesz sikeres és népszerű egy applikáció; a Facebook, az Instagram, a Snapchat? Hogyan lehetne a digi pénzügyeket a Z generáció számára népszerűvé tenni?
Így néz ki a Z! Figyelemre vágyik
Először is mindegyik alkalmazással megmutathatod saját magad, bemutathatod, hogy ki is vagy. Ennek fontos tényezője, hogy úgy mutatod be magad, ahogy szeretnéd. Azt az oldalt emeled ki, amelyet jónak találsz. Akár hazudhatsz is.
Sok figyelmet kaphatsz ezáltal másoktól, amire minden embernek szüksége van, és úgy érezheted, hogy törődnek veled.
Sok pozitív visszacsatolást is jelenthetnek ezek az alkalmazások. Ismertséget szerezhetsz általuk. Egyszerűen, gyorsan használhatók, könnyen elérhetők. Szinte végtelen időt eltölthetsz rajtuk.
Emellett erős megalománia jellemzi a Z generációt. Legyen minél gyorsabb, minél több, minél nagyobb. Minél többen kedveljenek, elismerjenek. Mi értelme lenne különben az ice bucket challenge-nek, a plankingnek, és a többi kihívásnak? A figyelem.
Ismerd meg a motivációinkat!
Az tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy ezeket az alkalmazásokat, vagy bármilyen alkalmazást melyik fajta motivációból kifolyólag használják. Pénzért, szülői nyomásra, saját fejlődés érdekében, szimpla boldogság miatt. A lényeg hogy valamiért használják. Tehát meg kell találnunk azt a motivációt, amiért a fiatalok a pénzügyeiket is online kezdik intézni.
Gátló tényezők: (1.) kulturális háttér
És innentől válik nagyon nehézzé a kérdés, mivel több tényező is hátráltatja ezt a folyamatot. Először is ilyen a kulturális háttér. Ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagynunk a magyar vírtust.
A magyarokba alapvetően az van berögzülve, hogy szeretik a dolgokat a kezükben tartani.
Ezt mutatja az a statisztika is, hogy míg a nyugati országokban inkább bérlik a lakásokat, a magyarok szeretik megvenni őket. Ilyen a készpénz is. És ez sajnos valahol érthető is, hiszen nem sok országban csinálta meg azt az állam, hogy csak úgy elvette az emberek nyugdíját…
Az emberek, ha csak tudat alatt is, jogosan vonják le azt a következtetést, hogy nem szabad holmi digitális rendszerekbe rakni a pénzüket. Hiszen a kispárna alól senki nem tudja csak úgy elvenni… Tehát az államba vetett bizalom alapvetően gyenge ahhoz, hogy mindenki teljes nyugodtsággal térjen át az elektronikus bankolásra a készpénz helyett.
Gátló tényezők: (2.) készpénzkényszer
Márpedig ahhoz, hogy az online pénzügyeknek tényleges sikere legyen, szerintem arra van szükség, hogy szinte teljesen megszűnjön a készpénz. Ehhez pedig fizikai háttérre is szükség lenne, ami sajnos szintén nincsen meg.
Gondoljunk bele, mennyire elegünk van az ATM keresgélésből. Ugyanis a boltok 50%-ában sajnos nem lehet kártyával fizetni. Vagyis először azt kéne elérni, hogy mindenhol lehessen kártyával fizetni.
Addig teljesen felesleges mobilos fizetéssel dobálózni, ameddig folyamatosan pénzt kell felvennie az embereknek, mert máshogy nem tudnak fizetni. Mobillal mégis hogy fognak pénzt felvenni? Bedugják az okostelefont az automatába?
Gátló tényezők: (3.) nincs önálló keresetünk
A harmadik nagy probléma, a fiatalok háttere. Hiszen, ha most a Z generációról beszélünk, akkor olyan emberekről beszélünk, akik nem dolgoznak, ergo nincsen fizetésük
Tehát nem igazán intéznek utalásokat, nem nagyon kell beosztaniuk, hogy mire költik a pénzüket, nem kifejezetten kell spórolniuk.
Ebből kifolyólag nem érdekli őket, hogy milyen a havi költségvetésük statisztikája, mivel nem maguknak keresnek pénzt. Ha túl sokat költenek, vagy spórolnia kell a családnak, akkor egész egyszerűen kevesebb pénzt kapnak a szüleiktől.
És az sem mindegy, hogy a fiatalok melyik társadalmi rétegét célozzuk meg. Ilyen szempontból én nem vagyok egy jó választás. Nem csak én, a körülöttem lévő velem egykorúak, ha mondjuk a gimnáziumbeli barátaimat vesszük figyelembe, olyan körülmények között élnek, ahol nincsen szükség a spórolós applikációra. Mert egyikünk se hökken meg igazán, amikor a másik elmeséli, hogy a szülei leszidták, hogy hány ezret költött mobilparkolásra. És ezután nem is tiltották meg neki, hogy elvigye újra az autót.
A szegény réteget se feltétlenül jó megcélozni, hiszen ők általában nem rendelkeznek olyan telefonnal, amire le lehetne tölteni egy ilyen alkalmazást…
Tehát azt a középréteget kell megcélozni valahogy, akinek van okostelefonja, de nem anyuci pénzén él, és érdekelheti egy ilyen alkalmazás.
Bankosok, erre fókuszáljatok: kiváltságok
Jó marketingre, reklámra lenne szükség, hogy a digi pénzügyi megoldások sikeresek legyenek. Hiszen
a magyar fiatalok nagy részének alapvetően nincsen ezekre az alkalmazásokra szüksége.
Más motivációval kell elérni, hogy mégis használják a digi pénzügyi megoldásokat. Ilyenek például a kiváltságok.
Vannak állandó kiváltságok, mint az, hogy a készpénz ki tud esni bármikor a zsebedből. És ez milyen gáz tud lenni, ha épp egy randin vagy, és nem tudsz fizetni.
És vannak időleges kiváltságok is. Az elektromos autó és a benzines autó között az áron kívül semmi különbség nincs a felhasználók számára. Ergo el kell érni náluk, hogy megérje nekik kifizetni az árkülönbséget. Ezt sikerült egyrészt a környezettudatossággal, másrészt az ingyen parkolással és feltöltéssel elérni. Ami azért nem mindegy, ha a magyar parkolási díjakat és benzinárakat vesszük. Ezek természetesen csak időlegesek, amíg beindul az elektromos autó business.
Az elektronikus pénzügyek beindításához is elegendőek lennének időleges kiváltságok.
Hogy azok szerencsésnek, kivételesnek érezhessék magukat, akik először kezdik el használni.
Ilyen a jó Z generációs reklám: „kedvet kapsz, hogy máskor is megtedd”
És szerintem a reklámokban a legfontosabb szempont (itt megjegyezném, hogy nem vagyok marketinges, „csak” mezei felhasználó), hogy személyesek, úgymond szívhez szólóak legyenek. Nem véletlenül jók a McDonalds, vagy a Coca Cola reklámjai.
Olyan momentumok, érzések szerepelnek a reklámjaikban, melyeket az emberek maguk is ismernek, és át tudnak élni. Nem azt, hogy minden második reklámban taknyos emberek vannak, és akkor át tudom érezni, mert tél van és én is meg vagyok fázva… Hanem az, amikor a mekis reklámban arról beszélnek, hogy milyen jó egy buli után enni egy sajtburger menüt.
És önkéntelenül elmosolyodok, mert eszembe jut, hogy az tényleg életmentő érzés, amikor hajnali 3-kor, farkaséhesen, kissé spiccesen vesz az ember egy sajtburger menüt. Ilyenkor azt érzed, hogy más is így van ezzel. És mennyire jó érzés is az. És rögtön kedvet kapsz, hogy máskor is megtedd ugyanezt.
Az ilyen reklámok által azt érzik az emberek, hogy megértik őket, hogy tudják, mire gondolnak, mit éreznek. Tehát akkor a termék, amit eladnak, az is biztosan jó lesz számukra.
Ez egyszerű pszichológia.