A magyar gazdaság potenciális növekedésének lehetőségeit jelenleg visszafogja, hogy – régiós összehasonlításban is – nagyon alacsony a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége, aminek fő oka az automatizáltság alacsony szintje. Hogyan tud a fintech hozzájárulni a termelékenység növeléséhez és milyen aktivitásokkal, programokkal tervezi támogatni a HFA (Hungarian Fintech Association – Magyar Fintech Szövetség) egy erős hazai fintech ökoszisztéma kialakulását? Ezekről és a szektort érintő aktualitásokról beszélgettünk Ács Zoltánnal és Kiss Sándorral, a Szövetség tavasszal megválasztott új elnökével és elnökségi tagjával.

A 2020-ban indult, azóta 32 tagúra bővült HFA elsődleges célja, hogy erősítse a hazai fintech szektorban érdekelt piaci szereplők együttműködését, érdekképviseletét és érdekérvényesítő képességeit.

Már maga az, hogy a Szövetség létrejött három évvel ezelőtt, egy fontos mérföldkő a hazai fintech ökoszisztéma életében. Beindult egyfajta diskurzus a fintech cégek között, de az aktivitáson még van mit javítani. Emellett a szabályozóval is sikerült eljutnunk egy olyan fázisba, amikor a javaslatainkat már meghallgatják, sőt kérdeznek is tőlünk.

Ugyanakkor úgy érezzük, hogy ma még a fintech nem stratégiai jelentőségű iparág Magyarországon. Sokkal többet szeretnénk kommunikálni a minisztériumokkal, jobban megismertetni velük ezt az iparágat

– foglalta össze az elmúlt három évet Kiss Sándor, a Barion alapító-vezérigazgatója, a HFA elnökségének tagja.

„Külön-külön nagyon sok összetevővel rendelkezünk, ami egy jól működő ökoszisztéma alkotóelemének számít, de az egyik probléma pont a habarcs hiánya, ami összefogná az egészet. Leültetni egymással a megfelelő embereket, tájékozódni és ismereteket átadni – ez egy olyan szerep, amit egy szövetség fel tud vállalni és fel is kell vállalnia. Emellett, amit biztosan erősítenünk kell, az az egymás közötti kommunikáció”

– tette hozzá Ács Zoltán, az MBH Fintechlab ügyvezetője, a HFA új elnöke a jelenlegi helyzetet értékelve.

Kit tekint fintechnek a HFA?

“Fintechnek a pénzügyi technológiai cégeket tartjuk, legyen az akár B2C vagy B2B, faktoring, számlázó megoldás, aggregátor, kriptós cég, AML vagy fizetési megoldás, vagy ezen kívül bármilyen más techcég, ami a pénzügyi szektorban működik.”

De a HFA még ennél is inkluzívabb: célja ugyanis, hogy mindenkit összegyűjtsön, aki a hazai fintech ökoszisztéma fejlesztésében érdekelt. Ide tartoznak a fintech startupok, a nagy fintech fejlesztőcégek, a globális techcégek, infrastruktúra-szolgáltatók, tanácsadók, szabályozók, de akár bankok is, legyenek magyarok vagy külföldiek.

A heterogén tagság miatt vezetett be a Szövetség különböző tagi kategóriákat (startup, scale-up, ökoszisztéma szervező, pártoló tag), hogy mindenki a megfelelő módon képviselje az érdekeit. A tagság növekedésével munkacsoportokat is tervez a HFA létrehozni, ahol a hasonló témában érdekelt cégek közösen léphetnek fel (pl. payment, blockchain vagy TPP kategória).

Nem kell nagynak lenni ahhoz, hogy egy ország a fintech élmezőnyébe kerüljön

Litvánia például a mérete ellenére, Európa meghatározó fintech központjává tudott válni köszönhetően elsősorban a támogató szabályozói környezetnek.

A lakossági piac (consumer market) tekintetében nagyon kicsi piac vagyunk. Emiatt – szinte bármelyik iparágról is beszélünk – a B2B (business-to-business) startupjaink az igazán erősek, abban vagyunk jók.

Ez még jól is jöhet a dealroom.co legfrissebb elemzése alapján, amely szerint 2023. első negyedévében a kockázati tőke 67%-a a B2B fintech területére áramlott. A befektetők érdeklődésében hosszabb távon elmozdulás látszik a B2C felől a B2B és ezen belül is különösen a szoftver szolgáltatások (B2B SaaS) irányába.

Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Ács Zoltánt, véleménye szerint mi áll az elmozdulás hátterében.

Ez bizonyos szempontból természetes folyamat: először azok a fintechek ugrottak nagyot, melyek a végfelhasználót célozták és nyűgözték le kiváló felhasználói élménnyel, most pedig ezek a megoldások átgyűrűznek a B2B térbe is, a vállalati ügyfelek is erősen igénylik a B2C-ben megszokott megoldásokat.

Az is fontos szempont, hogy a bankok egyre jobbak abban, hogyan érdemes együttműködni fintechekkel, a digitális bajnokoknál elkezdett működni az ökoszisztéma, amit maguk köré építettek az elmúlt években.

A digitalizációs kényszer közben csak erősödött, az elavult legacy core rendszerek okozta lassúság mind látványosabbá válik, a magas kamatkörnyezet pedig pénzügyi mozgásteret ad arra, hogy a bankok jó ügyfelek legyenek. Miközben tehát a potenciális B2B ügyfeleknek van pénzük és kényszerük, hogy digitalizálódjanak, a B2C ügyfél a recesszív hangulatban inkább visszafogja a kiadásait. A magas kamatkörnyezet miatt kiszáradó kockázati tőke ilyen helyzetben tehát egyértelmű, hogy milyen típusú cégek mellé teszi le a voksát.

A B2B fintech cégek sikerességét a piaci környezet oldaláról alapvetően két tényező mozgatja:

• az együttműködési lehetőségek a pénzügyi szektor nagyvállalataival
• és a vállalkozások digitalizációs szintje és hajlandósága.

Magyarországon mindkét területen van tere a fejlődésnek, ezért is kapott kiemelt szerepet a HFA stratégiájában az edukáció és a bank-fintech partnerségek katalizálása.

A hazai fintech szektor kihívásaival kapcsolatban Ács Zoltán kiemelte:

Úgy gondolom, hogy nincs olyan tényező, ami megváltoztathatatlan. Nagyon fontos az attitűd kérdése. Vannak nehézségek, de vannak erősségeink is – nézzük meg, hogy mire tudunk építeni!

Edukáció és utánpótlás-nevelés a fintech szektor fellendítésére

A magyar gazdaság potenciális növekedésének lehetőségeit az fogja vissza leginkább, hogy – régiós összehasonlításban is – nagyon alacsony a kis- és közepes vállalkozások termelékenysége. Ennek fő oka az automatizáltság alacsony szintje.

– véli Ács Zoltán

Ez a téma persze messzebbre vezet, mert ma még sokan elsődlegesen azért nem automatizálnak, mert a bérek alacsonynak számítanak és bizonyos területekre érdemesebb embert felvenni, mint automatizálni.

Amit azonban fontos látni, hogy minél jobban nő a termelékenysége a kis- és közepes vállalkozásoknak, annál nagyobb a potenciális növekedési üteme a gazdaságnak.

A fintech pont ehhez, a termelékenység növeléséhez tud hozzájárulni a digitalizáció révén, azonban a vállalkozásoknak fogalmuk sincs jelenleg, hogy milyen fintech megoldásokkal tudnák – automatizáláson, digitalizáción keresztül – növelni a termelékenységet.

– emelte ki Ács Zoltán a beszélgetés alkalmával.

A HFA edukációs tevékenységének egyik célja a kis- és közepes vállalkozások tájékozódásának segítése, ismereteinek bővítése a digitális pénzügyi megoldásokkal kapcsolatban. Egyszerűen. Érthetően.

Az edukáció az egyik legnehezebb ügy. Nem is biztos, hogy az első félévben lesz látható eredménye, de az ehhez kapcsolódó munkát azonnal elkezdtük. Az oktatás biztosan egy olyan terület, amiben a Szövetség komoly hozzáadott értéket tud nyújtani – természetesen nem egyedül, hanem összefogva más piaci szereplőkkel.

Emellett Ács Zoltán hozzátette:

Olyan típusú oktatás, amit a kis- és közepes vállalkozások irányába tervezünk eddig még nem volt. Ezt ha kicsiben elkezdjük csinálni és akár csak néhány száz KKV megismerkedik az alapfogalmakkal, például hogy milyen irányba érdemes elindulnia és ezáltal az ő termelékenységüket javítottuk, akkor ez virálisan terjedhet a gazdaságban. Az edukációs pillérnek a kiteljesedése hosszú idő, évek munkája, amit már most el kell kezdeni.

A HFA további célja, hogy a fiatal startupok, ha az induláshoz segítségre van szükségük, “bekopoghassanak” és a szükséges tudást valamilyen szervezett formában megkapják – elsősorban az ökoszisztéma szervező – tagjain keresztül.

Erre vannak egészen fantasztikus külföldi példák már, mint amilyen a Fintech House Lisszabonban, ahol a startup-ok tudják, hogy van egy hely, ahova fordulni tudnak, ha például szabályozással kapcsolatos kérdésük van, vagy éppen hogyan juthatnak tőkéhez.

– meséli Ács Zoltán a beszélgetés alkalmával.

Hasonló kezdeményezés létezik az amszterdami önkormányzatnál is, ahol a fintech vállalkozások alapításához kapcsolódóan nyújt segítséget dedikált tanácsadó.

– teszi hozzá Kiss Sándor.

Az utánpótlás-nevelés keretében a Szövetség egy olyan eseményt szervez a kezdő startupperek számára – az első évben egy alkalommal -, ahol az induló fintech vállalkozások szervezett keretek között, meghatározott módszertan mentén validálhatják ötleteiket, megoldásaikat a tagságból álló mentor csapat segítségével.

Aktív kommunikáció a szabályozóval

A fintech vállalkozások a mindennapi munka során első kézből tapasztalják, látják a meglévő szabályozásból eredő nehézségeket. A Szövetség kiemelt céljának tekinti a tagok álláspontjának összegyűjtését és képviseletét a szabályozók döntéshozó szintje felé.

A nemzetközi szabályozói gyakorlatban számos területen láthatók jó gyakorlatok, amelyeket a hazai piacon is implementálhatónak tartunk. Ilyen területek például az írásbeliség fogalma, az online szerződéskötés területe, vagy a pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó (AML) szabályok.

A fintech ágazathoz kapcsolódó piaci ismeretek megosztásán keresztül, az informáltsági szint növelésével támogatni szeretnénk az innovatív szabályozói gondolkodásmód terjedését.

– mondta el Kiss Sándor

A Szövetség aktívan tervez különböző formális és informális egyeztetéseket a szabályozóval, amelyek célja a rendszeres tapasztalat megosztás, a fintech szektor jelentőségének láthatóvá tétele és stratégiai szintre emelése.

A beszélgetés végén Ács Zoltánt az Európai Parlament által nemrég megszavazott MiCA rendelettel kapcsolatban arról kérdeztük, mi a várakozása, az új szabályrendszer implementációja hozhat-e fellendülést, új irányt a magyar kriptopiac számára.

Szkeptikus vagyok abban, hogy a magyar implementáció megtörténik-e még 2024-ben, de a szabályozás akkor is nagyon közel van, és hamarosan a nagy szereplők is észbe kapnak, hogy ez már itt van, történik, és reagálnom kell.

A változtatás két dolgot eredményez majd: pár év múlva természetes lesz, hogy a kriptoeszközökkel banki felületeken is lehet kereskedni, amivel rengeteg új ügyfél lép majd be erre a piacra. A kriptobefektetések piaca ugyanakkor a mostanihoz képest biztonságosabb és unalmasabb is lesz: kevesebb shitcoin, csak a valós, új technológiával bíró tokenek iránt lesz értelmezhető kereslet, kisebb lesz a volatilitás, így kevesebb lesz a hirtelen meggazdagodásról és vagyonok elvesztéséről szóló hír is.

Kriptoeszközbe fektetni egészen hasonló élmény lesz majd, mint technológiai részvényt venni. Ez is természetes folyamat, hiszen sok új decentralizált pénzügyi megoldás érkezik majd, új üzleti modellekkel, a technológia hátterét ideje volt szabályozni.

Ugyanakkor a MiCA-val a szabályozási munkának nincs vége, a blockchain körül rengeteg feladat lesz még.

Címlapfotó forrásai: MBH Fintechlab és Barion