Az idei PayTechShow egyik legjobban várt témája a digitális euró projekt volt.
Kiss Éva, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) szenior szakértőjének előadása kitért a projekt aktuális státuszára, de szó volt a hátralévő mérföldkövekről, valamint a digitális euró és a jelenlegi fizetési infrastruktúrák lehetséges kapcsolódási pontjairól.

Az európai pénzügyi rendszer meghatározó mérföldköve lehet a digitális euró, ami a hagyományos készpénz és az elektronikus fizetések új korszakát nyithatja meg.

A digitális euró egyesítheti a készpénz és az elektronikus fizetések előnyeit, megteremtve ezzel az átjárhatóságot és a kényelmet az euróövezetben.

Változik az állampolgárok készpénzhez való viszonya

Nagyságrendileg 2019-ig évente egy-két százalékkal csökkent a készpénzhasználat az eurózónában, de a COVID óta lényegesen gyorsult a csökkenés és ezzel párhuzamosan látványosan megnőtt a digitális vagy elektronikus fizetőeszközök aránya.

,,Azt látjuk, hogy csökken a készpénzhasználat, ugyanakkor tudjuk, hogy a készpénz és az elektronikus fizetőeszközök között van egy nagyon nagy lényegi különbség; méghozzá az, hogy a készpénzben jegybanki vér folyik. A készpénz mögött jegybanki pénz , míg az elektronikus fizetőeszközök mögött mindig magánbanki, vagy magánpénz áll.”

– mondta Kiss Éva.

A pénzrendszerünk stabilitását az adja, hogy az elektronikus fizetőeszköz és a készpénz egy az egyben átváltható egymásra. Viszont ez a készpénz jelen pillanatban (ami jegybankpénz), nem tud eljutni abba a digitális térbe, amiben az elektronikus fizetőeszközök már mind megtalálhatók.

Egy jegybanknak feladata az is, hogy mindenki rendelkezésére bocsássa a jegybankpénzt – így most az EU megpróbálja ezt a jegybankpénzt digitalizálni.

Kiss Éva kiemelte, hogy a jegybankok 91 százalékát már foglalkoztatja a lehetőség, hogy saját jegybankpénzt bocsásson ki rövid távon.

Lehetséges felhasználási esetek

Megeshet, hogy átutalással fizetünk valakinek távolról, vagy éppen kártyákat érintünk össze fizetés közben személyes jelenléttel. Később ugyanezt tehetjük majd üzletekben vagy online vásárlások során a digitális euróval. Az állami szervek vonatkozásában lehetővé válik az adófizetés, továbbá a juttatások kifizetése.

Egyelőre nem tervezett, hogy a vállalatok fizessenek magánszemélyeknek digitális euróval, illetve az okos eszközök sem végezhetnek ilyen jellegű tranzakciót (például egy okos hűtőszekrény nem használhatná a digitális eurót).

Fontos jellemzője ennek az új fizetőeszköznek, hogy nem befektetési eszköz, így nincs kamata és nincs árazása.

Emellett nem programozható pénz, így nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy ki-mire használhatja fel – ugyanakkor a fizetés feltételei különbözőek lehetnek.

A harmadik fontos tényező, hogy korlátozott a birtoklási lehetőség. A lakossági ügyfelek számára van egy ún. tartási limit, ami jelenleg 33 ezer euró, míg a vállalatok és az állami szervek esetében nincs ilyen korlátozás.

A digitális euró számos felhasználási lehetőséget kínál mind online, mind offline környezetben. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak mobiltelefonra lehet letölteni a digitális eurót, ezzel is biztosítva a szélesebb körű felhasználói bázist. Az Európai Központi Bank (EKB) javaslata szerint kártyára is feltölthető lesz, így fizethetünk mobil alkalmazással, fizikai kártyával, valamint e-commerce platformokon keresztül is.

Az alkalmazásfejlesztés terén érdekes megközelítés, hogy azok a bankok, amelyek nem kívánnak saját applikációt készíteni, lehetőséget kapnak arra, hogy az Európai Központi Bank által fejlesztett white label applikációt használják. Ez az applikáció kapcsolódik a bankok back end rendszeréhez, így lehetőség nyílik az átutalások végrehajtására és az ügyfelekkel történő kommunikációra.

A fizetés technológiája szintén változatos lesz, beleértve például az internetes fizetést, az érintéses fizetést (NFC-t) és a QR-kódot.

Fotón: Kiss Éva az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) szenior szakértője 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)

Legyen kényelmes a használat!

Azt is vizsgálják, hogyan lehetne kényelmesebbé tenni a digitális euró használatát és hogyan lehetne azt olyan módon kialakítani, hogy az ügyfelek könnyen használhassák – hasonlóan a már meglévő fizetési megoldásokhoz.

Például az ATM-eken keresztül lehet majd feltölteni a digitális euró tárcát készpénzzel. A bankfiókban is lehetőség lesz készpénzt befizetni és átváltani digitális euróra, illetve POS terminálon keresztül is feltölthető lesz készpénzből.

,,Tulajdonképpen egy két lábon járó ATM-nek is minősíthető ez a digitális euró.”

– emelte ki Kiss Éva.

Az offline fizetési lehetőség is kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel itt az információk közvetlenül a két mobiltelefon között cserélődnek, nincs szükség harmadik fél autentikációjára.

A digitális euróhoz való hozzáférés útjai

Az applikáció mellett fizikai kártyák is rendelkezésre állnak a digitális euróhoz való hozzáféréshez. Ez azt jelenti, hogy nem csak az applikáción keresztül lehet csatlakozni a digitális euró rendszeréhez, hanem bankfiókokon keresztül is.

Várhatóan nem minden országban lesz könnyű biztosítani ezt a lehetőséget, mivel nem mindenhol és mindenki számára lesz elérhető bankfiók. Ezért fontos, hogy állami szervek (például a posták), bekapcsolódjanak a folyamatba; azok a személyek, akiknek nincs bankszámlájuk vagy nem érhető el számukra bankfiók, de mégis digitális eurót szeretnének, azonosíthatják magukat és regisztrálhatnak ezeken a kijelölt helyeken.

Az „onboarding” folyamat egy egyszeri azonosítást jelent, amelyet követően az illető kap egy digitális eurószámlát.

Ennek a számlának a neve DEAN, vagyis „Digital Euro Account Number.”

Ez a számlaszám nem tartalmaz banki azonosítót, és könnyen hozzáférhető a postán vagy bankfiókban történő regisztráció után.

A jelenlegi vita fókuszában az áll, hogy szükséges-e több digitális eurószámlát biztosítani az ügyfelek számára. Az Európai Központi Bank álláspontja szerint nem érdemes több számlát kibocsátani, mivel egyszerűen lehet bankot váltani tíz perc alatt, akár az applikáción keresztül is.

Az adatbiztonság új dimenziója

Az online felhasználás során a digitális euró biztonságosabbá válik, mint a jelenlegi fizetőeszközök, mivel az adatok kezelése szigorúbban lesz szabályozva.

Bár a bankok ismerik az ügyfelek adatait, azokat csak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre használhatják fel törvényes kereteken belül. Az elszámolást végző Központi Banknak nincs rálátása az ügyfelek számlaállományára vagy fizetési mintáira.

Az offline digitális euró még inkább privát lesz, és hasonló lesz a készpénzhez. Amikor offline módban felhasználják, az információk csak az érintett felek készülékén maradnak, így a tranzakciók sokkal diszkrétebbek lesznek.

,,Természetesen kell időnként szinkronizálni ezeket a rendszereket, vagy ezeket a készülékeket, de a szinkronizáció csak arra fog szolgálni, hogy az offline számlaegyenleg frissüljön a számlán.”

– mondta Kiss Éva.

Kinek lehet digitális eurója?

A Harmadik Előrehaladási Jelentés (Third Assessment Report) szerint a digitális euró kezdetben az euróövezet lakosai, a kereskedők és az érintett országok közigazgatása számára lenne elérhető.

Az Unióban nem állandó lakhellyel rendelkező euróövezeti állampolgárok is hozzáférhetnek a digitális euróhoz, feltéve, hogy rendelkeznek folyószámlával egy euróövezeti székhelyű pénzforgalmi szolgáltatónál.

Később azok a turisták is hozzájuthatnak a digitális euróhoz, akik az euróövezeten belül vagy az Európai Unió más tagállamaiban tartózkodnak, valamint harmadik országok állampolgárai.

Az állami szervek és postahivatalok szerepe a digitális euró forgalmazásában

A tervezet alapján a pénzintézetek, főként a hitelintézetek kötelezően részt vesznek majd a digitális euró disztribúciójában és forgalmazásában.

“A lakossági ügyfeleknek nem lesz számlájuk a Központi Banknál, hanem a bankok fogják ezeket a számlákat, tárcákat vezetni, de nem a forrásoldalon, hanem az eszközoldalon, hiszen a digitális euró lényegében a készpénz pozíciójában van.”

– magyarázta Kiss Éva.

Lesznek olyan állami szervek vagy postahivatalok, amelyek szintén részt vehetnek majd a forgalmazásban.

Minden kereskedőnek kötelező lesz elfogadnia a digitális eurót, mivel ez egy hivatalos, törvényes fizetőeszköz. Bár vannak apró kivételek, az általános szabály az, hogy minden olyan kereskedőnek, aki korábban elfogadta az elektronikus készpénzhelyettesítő fizetőeszközöket, kötelező lesz a digitális eurót is elfogadnia.

Az EU országok pénzintézetei és kereskedői csak akkor tudnak bekapcsolódni ebbe a rendszerbe, ha a helyi nemzeti bank aláír egy megállapodást az Európai Központi Bankkal. Ez azt jelenti, hogy például Magyarországon csak azok a kereskedők fogadják majd el a digitális eurót, akiknek van megfelelő pénzintézeti kapcsolatuk és POS termináljuk, és akiket hivatalosan bejegyeztek az elfogadók közé. A harmadik országokban is hasonló folyamat várható.

Opcionális szolgáltatások és díjazások

A tervezet szerint a központi bank ingyenesen kívánja biztosítani ezt a fizetőeszközt a magánszemélyek számára. Ennek értelmében a bankoknak bizonyos szolgáltatásokat díjmentesen kell nyújtaniuk.

Ezek közé tartozik az „on- és off boarding” – vagyis a felhasználók regisztrációja és a regisztráció törlése -, valamint legalább egy fizetési eszköz, például mobilalkalmazás vagy kártya biztosítása.

Emellett az összekapcsolás lehetőségét is díjmentesen kell biztosítani a hagyományos euró számlával. Ez azért fontos, mert így a felhasználóknak lehetőségük van a pénzmozgás automatikus szabályozására, például ha egy bizonyos összegű tranzakciót szeretnének végrehajtani vagy meghatározott keretek között szeretnék kezelni a pénzüket.

A digitális euróhoz kapcsolódó üzleti modell a kártyatársaságok négyszereplős modelljéhez hasonlóan fog felépülni.

A kereskedő kereskedői díjat (ú.n. merchant fee) fizet az elfogadó banknak és az elfogadó bank, illetve a kibocsátó bank ezen a díjon osztozik. A kereskedői díj limitálva lesz, az Európai Központi Bank folyamatosan monitorozni fogja.

Van azonban egy lényegi különbség a digitális euró tervezett üzleti modellje és a kártyatársasági modell között. Egy felmérés alapján az látszik, hogy a jelenlegi kártyatársasági modellekben a kereskedői díj (MSC) felosztása során a díj 40%-át a kártyatársaság kapja rendszerhasználati díj címén (ú.n scheme fee) és a fennmaradó 60%-on osztozik az elfogadó és kibocsátó bank.

,,Mondjuk, ha a kereskedői díj 50 bázispont, akkor ebből 18 bázispont megy jelenleg az elfogadó banknak, 12 bázispont a kibocsátó banknak és nagyságrendileg 20 bázispont megy a kártyatársaságnak. Ez 40%-a a kereskedői díjnak.”

– magyarázta Kiss Éva.

A digitális euró esetében nem lesz ilyen rendszerhasználati díj, azt az Európai Központi Bank elengedi.

,,Persze felmerül a kérdés, hogy nincs ingyen ebéd, de a központi banknak van ú.n. szeniorázs bevétele és a digitális eurón keresztül is lesz ilyen jellegű bevétele, ami képes lesz kompenzálni a bevételkiesést.”

– mondta Kiss Éva.

A digitális euró szabálykönyve

Az elmúlt év során fejlesztés alatt álló „Rulebook” már elérte a nagyságrendileg olvasható változatát. Ez az egységes, harmonizált platform lehetővé teszi a digitális euró kibocsátását és az elszámolások lebonyolítását. Emellett lehetőséget biztosít a pénzintézeteknek az innovációra az egységes szabályok alapján.

A szabálykönyv tartalmazza a folyamati elemeket “end to end” és a minimumfeltételeket, amelyeknek a hitelintézeteknek meg kell felelniük a rendszerbe való belépéshez. Ennek a szabálykönyvnek a kidolgozása és véglegesítése még egy évig is eltarthat.

A résztvevők, köztük 8 nemzeti bank és 16 piaci szereplő, különböző szegmenseket képviselnek, mint például bankok, elektronikus fizetési szolgáltatók, kereskedők és fogyatékkal élőket képviselő szervezetek. A háttérben pedig egy hatalmas csapat dolgozik a részletek kidolgozásán, segítve a folyamatot.

Aktuális fejlemények és tervek

A vizsgálati szakasz („Investigation phase”) tavaly október végén befejeződött, és az EKB döntött arról, hogy tovább lép a projekt az előkészítési fázisba, aminek első szakasza tervezetten 2025 októberéig tart.

Ha ebben az időszakban dönt az EKB és meglesz a szükséges törvény, akkor elindul az előkészítés második szakasza, amelyben már a bankok és más piaci szereplők is részt vesznek.

Jelenleg főként a szabálykönyv és a ,,Legal framework”, azaz a jogi háttér kialakítása van a fókuszban.

Az Európai Unióban már folyamatban van a javaslat megvitatása, és a belga elnökség alatt tovább fogják tárgyalni.

Az elkövetkező másfél évben kell dönteni arról is, hogy kik lesznek az Európai Központi Bank beszállítói, és ki fogja kivitelezni a technikai felépítést.

Ezek mellett kiemelten fontos az adatvédelmi aggályok leküzdése és a csalásmegelőzés is, különösen mivel a digitális euró tranzakciók azonnal teljesülő fizetések lesznek, azaz azonnal elérhetővé válnak az összegek.

Az Európai Központi Bank azonban nem kíván látni bizonyos információkat, így folyamatban van annak kialakítása, hogy hogyan lehet megőrizni a privát jellegét az egész folyamatnak, miközben megfelelő védelmet nyújt a csalások ellen.

Címlapfotón: Kiss Éva, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) szenior szakértője 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)