A digitális azonosítás Magyarországon már nem jövőkép, hanem működő gyakorlat. A következő nagy ugrást az európai szintű szabályozás és az EUDI Wallet ökoszisztéma hozza el, amelynek nyomán 2026 végéig minden tagállamnak biztosítania kell egy tanúsított, EU-szerte elfogadott digitális tárcát.
A várható hazai és európai változásokról, lehetőségekről és ezek kihívásairól beszélgettünk a TrustID Solutions Kft. szakértőivel, akik amellett, hogy segítik a hazai cégeket a DÁP integrációban, az európai EUDI Wallet ökoszisztémának is aktív szereplői.
Hol tart ma Magyarország a digitális azonosítással?
- Magyarország az IdomSoft szakmai vezetésével – európai szinten is úttörő módon – az elsők között valósította meg a legkorszerűbb adattárca-technológiát.
- A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében elérhető az elektronikus azonosítás, az eAláírás és érkeznek az újabb digitális okmányok / jogosultság igazolások.
- A felhasználók mobilalkalmazáson keresztül igazolhatják személyazonosságukat, egyes ügyeket teljes mértékben online intézhetnek, és egyre több szolgáltató integrálja a DÁP eAzonosítást saját folyamataiba.
Európai adattárca (EUDI Wallet) 2026: fordulópont, nem a célszalag
Az eIDAS 2.0 rendelet alapján
2026 végéig minden tagállamnak biztosítania kell legalább egy tanúsított, az EU teljes területén elfogadott digitális tárcát (EUDI Wallet).
A cél nem pusztán egy új alkalmazás bevezetése, hanem egy egységes, interoperábilis digitális identitás-ökoszisztéma létrehozása.
De mennyire tekinthető véglegesnek a keretszabályozás és az arra épülő technikai standardok? Az EUDI Wallet alapját képező OpenID4VP szabvány több verzióváltáson is keresztülment a DÁP eAzonosítás 2025 nyári indulása óta, és mára megjelent az EU-s szintű interoperabilitást biztosító verzió.
A DÁP Adattárca esetében ennek lekövetése gyakorlatilag EU-s jogszabályi kötelezettség.
Közben a kapcsolódó keretrendszer-elemek is mozognak: a napokban jelent meg az ARF 2.8-as verziója, nemrégiben módosult a PID Rulebook, és EU-szinten a bizalmi listák formátumának átalakítása is napirenden van.
Azaz nemcsak a „protokoll” változhat, hanem az is, milyen adatkészletet és milyen feltételekkel lehet a tárcából hitelesen elfogadni – ez pedig közvetlen integrációs és megfelelőségi feladatot jelent az elfogadó oldalon.
Mit takar az ARF és PID Rulebook?
- ARF (Architecture and Reference Framework): az EUDI Wallet műszaki/architekturális keretrendszere.
- PID (Personal Identification Data) Rulebook: a személyazonosító adatkészlet kiadásának és ellenőrzésének szabálykönyve
A 2026-os dátum ezért nem lezárás, inkább egy olyan állapot, amikor az interoperabilitás tömegesen működő valósággá válik, miközben az ökoszisztéma fejlődése tovább folytatódik. Ehhez az elfogadó oldalnak is folyamatosan alkalmazkodnia kell.
Az integráció kihívásai: amikor a szabványkövetés folyamatos feladat
Egy bank, biztosító vagy nagyvállalat számára a DÁP-hoz vagy az EUDI ökoszisztémához való csatlakozás elsőre “csak” technikai integrációnak tűnhet.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sokkal inkább egy hosszú távú működési képesség kialakításáról van szó.
A kihívások több dimenzióban jelentkeznek:
- OpenID4VP szabvány és kapcsolódó protokollok verzióváltásai.
- Proximity prezentáció új protokolljának bevezetése: amely során a tárcából történő helyszíni (pl. személyes ügyféltérben történő) adatbemutatás külön, új technikai „nyelvet” kap, amit az elfogadó rendszereknek is támogatniuk kell – akár úgy is, hogy mindkét fél offline állapotban van.
- Kompatibilitási kérdések különböző nemzeti tárca-implementációk között.
- Konformitási és interoperabilitási tesztek.
- Új attribútumtípusok integrálása (pl. forgalmi, jogosítvány, meghatalmazások).
A tapasztalatok szerint az egyedi fejlesztések jelentős erőforrást igényelnek: dedikált szakértői csapatot, folyamatos szabványkövetést, interoperabilitási teszteket és rendszeres biztonsági auditot.
Vezetői szemszögből ez nem egyszeri CAPEX, hanem tartós OPEX jellegű terhelés, ráadásul egy biztonságkritikus folyamatban.
A visszatérő költségek ugyanakkor csökkenthetők úgy, hogy közben a biztonsági szint nem sérül.
Több mint ötven ellenőrzés a háttérben: a biztonság messze túlmutat az adatátadáson
A digitális tárca-integrációknál gyakran a sikeres adatátadás technikai megvalósítása kerül csak fókuszba. Ez könnyen hamis biztonságérzetet adhat: egy valóban biztonságos implementáció ennél jóval összetettebb.
A TrustID Solutions szakértői – akik az OpenID Foundationnel közösen dolgoznak egy szabványkonformitás-ellenőrzési keretrendszer kialakításán – így foglalták össze a lényeget:
„Az adatátadás technikai lebonyolítása csak a felszín. A háttérben több mint ötven biztonsági ellenőrzési mechanizmus kell fusson elfogadó oldalon az alapvető biztonság érdekében: kriptográfiai validációk, metaadat-ellenőrzések, tanúsítványlánc-verifikációk, replay-védelem, állapotellenőrzések. Ezek együtt adják meg azt a biztonsági szintet, amely megfelel az eIDAS 2.0 és az EUDI követelményeinek, és használja a szabványokban rejlő ellenőrzési lehetőségeket.”
Az alapos validáció kiépítése elemi érdeke minden csatlakozónak, mert ez az a pont, ahol a „működik” és a „biztonságos” elválik egymástól.
Mivel a konformitás-ellenőrzési keretrendszer még formálódik, a megfelelően védett megvalósítás most alapvetően a csatlakozó szervezetek felelőssége.
A TrustID Solutions szakértői ugyanakkor bíznak abban, hogy az OpenID Foundationnel közösen kidolgozott, tárca- és elfogadó oldalon is használható konformitás-ellenőrzési keretrendszer, illetve szolgáltatási modell hamarosan elérhetővé válik.
A szabványok adta biztonsági ellenőrzési lehetőségek tárháza elég széles. Ezek helyes és pontos implementációja azonban kritikus az azonosítási folyamatokban.
Több, mint egy „biztonságos kulcs”: az adattárca mint adatvezérelt ügyfélélmény
Ma sok hazai szervezet még belépési pontként tekint a DÁP-ra: egy modernebb alternatívaként a felhasználónév/jelszó páros kiváltására, vagy az ügyfél-átvilágítási (KYC) folyamat egyik állomásaként.
A DÁP igazi potenciálja azonban az adatvezérelt ügyfélélményben rejlik. Nemcsak azt tudjuk meg, hogy „ki” az ügyfél, hanem – a felhasználó kifejezett jóváhagyásával – hitelesített adatokat emelhetünk át az adattárcájából. Ennek kézzelfogható üzleti előnyei vannak.
Egy biztosítási kötvénynél vagy banki hitelkérelemnél az űrlapok automatikusan, gépelési hiba nélkül töltődnek ki garantált hitelességű adatokkal.
Ugyanakkor az adatminimalizálás terén is hatékony megoldást kínál: az ügyfélnek nem kell a teljes igazolványát átadnia, ha csak azt kell igazolnia, hogy elmúlt 18 éves, vagy rendelkezik érvényes jogosítvánnyal.
Határok nélkül: külföldi tárcák, új piacok
Az EUDI ökoszisztéma egyik legfontosabb gyakorlati következménye nem csupán az, hogy a magyar állampolgárok külföldön használhatják digitális tárcájukat, hanem az is, hogy
a magyar vállalatok képesek lesznek más tagállamok tárcáit hitelesen elfogadni.
Ez új dimenziót nyit a hazai szolgáltatók előtt. Egy bank, fintech, biztosító vagy akár egy online platform magyarországi jelenléttel úgy tud majd külföldi ügyfelet onboardolni, hogy a személyazonosság-ellenőrzés az adott tagállam által kibocsátott, eIDAS 2.0-kompatibilis tárcán keresztül történik.
A hitelesítés nem dokumentumfeltöltésre vagy videóazonosításra épül, hanem kriptográfiailag ellenőrizhető, szabványosított digitális igazolásokra.
A pénzügyi szektor számára az előny kézzelfogható: a határokon átnyúló ügyfélszerzés adminisztratív és megfelelési terhei jelentősen csökkenhetnek.
A külföldi tárcák elfogadása ezért nem csupán technikai kérdés: új piacokat, egyszerűbb nemzetközi ügyfélszerzést és magasabb bizalmi szintű digitális szolgáltatásokat jelenthet.
Az IdomSoft célkitűzése, hogy 2026 végéig létrejöjjön az eIDAS 2.0 rendeletnek megfelelő auditált magyar EUDI konform tárca, amely biztosítja a nemzetközi interoperabilitást.
Ugyanakkor a fejlődés ezt követően sem áll meg: az attribútumkör és a felhasználási esetek köre folyamatosan bővülni fog.
Új digitális attribútumok: jogosítványtól a meghatalmazásig
Az EUDI keretrendszer a verifiable credentials, vagyis ellenőrizhető digitális attribútumok használatára épül. Ezek folyamatosan standardizált sémák mentén jelennek meg és válnak elfogadhatóvá az EU-ban.
A következő időszakban Magyarországon is várhatóak új digitális attribútumok, mint a vezetői engedély, vagy a diákigazolvány. Emellett nemzetközi szinten a large-scale pilot programokban már aktívan tesztelik a meghatalmazási modelleket (power of attorney) és a vállalati képviseleti jogosultság digitális igazolását.
Ez különösen a pénzügyi, jogi és B2B szektor számára jelent áttörést, ahol a képviseleti jog hiteles ellenőrzése ma még gyakran manuális és országonként eltérő folyamat.
A fenntartható integráció útja
A folyamatosan változó standardok, az új attribútumok és a különböző nemzeti tárcák közötti kompatibilitás miatt az elfogadó oldalon
felértékelődnek a verziókövetett, auditálható integrációs megoldások.
A TrustID Solutions ezt az igényt saját integrációs projektjei tapasztalataiból is megerősíti:
„Hosszú távon a rengeteg egyedi implementáció nem lesz fenntartható, nem ez a jövő útja. A szabványok folyamatosan változnak, az interoperabilitási elvárások bővülnek, és a nemzetközi tárcák megjelenése újabb komplexitást hoz.”
„Standard, verziókövetett, auditálható megoldásokra van szükség, amelyek biztonságosan és költséghatékonyan képesek biztosítani a wallet kapcsolatot. Ezért alakítottunk ki egy többszintű termékportfóliót – az SDK-alapú integrációtól az autentikációs gateway szolgáltatáson át a teljesen dobozos, SaaS-verifier modellig”.
Ez a modell lehetővé teszi, hogy a szervezetek saját érettségük és erőforrásaik szerint válasszanak megoldást, miközben a szabványkövetés és interoperabilitás szakértői háttérre épül. Ebben a dinamikus környezetben így a fókusz az üzleti felhasználásra és a biztonságos működtetésre kerülhet át.
Azok a szervezetek, amelyek strukturált, szabványkövetett és auditálható megoldást választanak, nemcsak megfelelnek a jogszabályoknak, hanem üzleti versenyelőnyt is szerezhetnek a gyorsabb piacra lépéssel és a nemzetközi kompatibilitással.
A cikk a TrustID Solutions szakmai támogatásával készült.
