eAzonosítás és HAASZ a gyakorlatban – 21 kérdés és válasz a DÁP ügyfélazonosításról

A pénzügyi szektor számára kritikus jelentőségű, hogy pontosan értse és képes legyen integrálni az DÁP eAzonosítás és a Hozzájárulás Alapú Adatszolgáltatás (HAASZ) megoldásait. A FinTechZone és a Comnica közös webinárján az IdomSoft szakértőivel, Baján Gergellyel és dr. Tóth Gáborral a Comnica technológiai vezetője, Dömsödi Gergely beszélgetett a legfontosabb csatlakozási, technikai és műszaki kérdésekről, ezzel segítve a szolgáltatókat a felkészülésben.

1. kérdéscsoport: Csatlakozás a DÁP szolgáltatásokhoz (eAzonosítás, HAASZ, KKSZB, KKSZB Next) és az adatkörök lekérdezése

• Az IdomSoft két fő csoportot különböztet meg: (1) Kötelezettek (akiknek jogszabályi kötelezettségük van a csatlakozásra), (2.) Önként csatlakozók
• Jelenleg az IdomSoft priorizál és elsőbbséget kapnak a kötelezettek, az ő regisztrációjukat igyekeznek néhány napon belül feldolgozni.
• Az önkéntesek regisztrációja ezt követően indul, miután a kötelezettek feldolgozásában haladást érnek el.

• Aláíró tanúsítvány megléte: az igénybevevőnek rendelkezni kell ilyen tanúsítvánnyal.
• Nyilvántartásba vétel: a csatlakozó szervezetnek szerepelnie kell a nyilvántartó szervezet listáján.
• OpenID4VC szabvány szerinti technikai megvalósítás – mivel az eAzonosítás ezen a protokollon keresztül működik.
• Auditált szolgáltatás: meghatározott auditálási folyamaton át kell menni (főként pénzügyi szolgáltatóknál).

• A HAASZ Aggregátum Szolgáltatás valójában a KKSZB Next egyik funkcióját takarja (a „HAASZ aggregátum” egy belső/fantázia elnevezés).
• Ha valakinek már van KKSZB csatlakozása, annak módosítási kérelmet kell beadnia, hogy kiterjessze a hozzáférését a HAASZ vagy KKSZB Next funkciókra.
• Ha valakinek nincs még KKSZB csatlakozása, akkor a teljes folyamatot végig kell csinálnia (a csatlakozást az IdomSofton keresztül indítva).
• Az eAzonosítás és a HAASZ (vagyis a KKSZB Next) jellemzően együtt lesz releváns.

• A csatlakozási feltételek tekintetében nincs különbség. Az elhangzottak alapján a két szolgáltatás kéz a kézben jár. Az eAzonosítás csak alapadatokat ad (név, születési hely/idő, állampolgárság stb.), a legtöbb szolgáltató azonban ennél több adatot is igényel (például lakcím), amihez már a HAASZ (KKSZB Next) szolgáltatáson keresztüli lekérdezés szükséges. Így a gyakorlatban nem érdemes külön kezelni a kettőt.
• Az még nem eldöntött, hogy a két szolgáltatásra lehet-e egyben regisztrálni, de a cél, hogy a csatlakozási folyamat minél egyszerűbb legyen.

• Két lépéses folyamat lesz:
  1. A felhasználó jóváhagyja az eAzonosítás átadásra kerülő adatait.
  2. Majd külön kap egy további értesítést a DÁP alkalmazásban, amelyben a HAASZ (KKSZB Next) révén lekérdezendő további adatkört engedélyezi.
• Ez felhasználói oldalon két külön jóváhagyási interakciót jelent.

• A HAASZ lényege, hogy az állampolgár egyetlen felületen (a DÁP appban) adja meg a hozzájárulást, és a KKSZB Next-en (aggregátoron) keresztül, “egy helyről” érkezik az adat a különböző hivatalos forrásokból.
• A szolgáltatónak elég lesz az IdomSoft aggregátor szolgáltatásához csatlakoznia, nincs szükség minden adatforráshoz külön-külön szerződni. Az adatok átadásáról maguk a szakmai rendszerek gondoskodnak, és a HAASZ/KKSZB Next aggregálja.

• Lakcím: Igen, a HAASZ (KKSZB Next) lekérdezéssel már elkérhető.
• Arckép: jelenleg fejlesztés alatt áll, várhatóan 2025. Q3-ban tervezik elérhetővé tenni.

• Az Ügyfélkapu+ más célt szolgál, és a Kormányzati Azonosítási Ügynök (KAÜ) része.
• A DÁP eAzonosítás nem egyenlő az Ügyfélkapu+-szal. Az Ügyfélkapu+ arra az esetre szolgál, ha valaki nem a DÁP alkalmazással (eAzonosítás szolgáltatáson keresztül) szeretne bejelentkezni például a magyarorszag.hu felületen, vagy a NAV-hoz. A DÁP eAzonosítás nem váltható ki az Ügyfélkapu+-szal.

• Igen, a korábbi „szolgáltatói”, „integrátori” fórumok mellett indult egy fejlesztői fórum is, valamint az IdomSoft ügyfélszolgálat is segít a csatlakozási folyamat során felmerülő kérdésekben.
• A fejlesztői fórum első alkalma február 28-án volt.

2. kérdéscsoport: Sandbox, UAT, audit

• Az IdomSoft szeretne kiadni egy “skeleton appot” vagy valamilyen mintapéldát, amellyel a fejlesztők tesztelhetik a DÁP appos folyamatot is. Ennek kialakítása folyamatban van, pontos időpont még nem ismert.

• A beszélgetés alapján a UAT és a sandbox környezet is alkalmas lehet arra, hogy a csatlakozni kívánó szervezetek ott felkészüljenek az auditokra.
• A pontos időzítések az Idomsoft közleményeiben követhetők, de 2025 tavasz (UAT) és 2025 április vége (sandbox) a főbb sarokpontok.

3. kérdéscsoport: harmadik feles fejlesztők

• KKSZB-nél is úgy működött, hogy a fő szolgáltató (pl. bank) az, aki hivatalosan csatlakozik és jogosultságot kap az adatigénylésre.
• A 3rd party fejlesztőt/felhasználót a szolgáltató bejelenti, mint közreműködő (fejlesztő/üzemeltető), de a hozzáférés jogilag a megbízó (bank/biztosító) nevében történik.
• A HAASZ (KKSZB Next) esetén is hasonló megoldás várható. A 3rd party tehát a megbízó által lesz bevonva a csatlakozási folyamatba.

• Ugyanúgy, ahogy a KKSZB-nél:
  • A fő szolgáltató (pénzintézet/biztosító stb.) igényli a csatlakozást,
  • és a harmadik feles szolgáltatót IdomSoftnak (mint fejlesztőt/közreműködőt).
  • A jogosultságok gyakorlása a fő szolgáltató nevében történik.

• Igen, sőt adott esetben kell is, ha több különböző végponton/applikáción keresztül akarnak adatot lekérdezni.
• A tanúsítványok (és csatlakozások) végpontonként kezelhetők.

4. kérdéscsoport: egyéb kérdések

• Jelenleg: nem teljeskörűen. Az eAzonosítás egy digitális azonosítási forma (online térben).
• Fizikai okmányt akkor nem kell feltétlenül bemutatni, ha a folyamat (jogszabályilag) megengedi az online azonosítást.
• Hosszabb távon, a készülő EU-s eIDAS 2.0 rendelet és az Adattárca funkció (wallet) bevezetésével ez változhat. A fizikai igazolvány helyettesítése csak akkor lehetséges, ha minden jogszabályi feltétel és a technikai megoldás is rendelkezésre áll (2026 körül várható).

• Jelenleg: még nem. A HAASZ sem ad át minden adatot úgy, hogy a személyazonosságot is 100%-ban helyettesíthetné fizikai ellenőrzésnél.
• A közeljövőben ugyanakkor (a fentebb említett eIDAS 2.0 és mobil Adattárca funkció révén) fokozatosan bővülhet a digitális megoldások hatóköre.

• Az eAzonosításkor átadott adatkörben szerepelhet a dokumentum (pl. személyi igazolvány) lejárati dátuma, illetve magának a digitális azonosítási hozzájárulásnak a lejárata is.
• Ez biztosítja, hogy a szolgáltató ne tárolja „örökké” a felhasználó adatait, és ha lejár vagy visszavonásra kerül, ne legyen érvényes az azonosítás.

• A hiteles PDF-ek (lakcímigazolás, TAJ, stb.) az adott attribútum igazolására szolgálnak (pl. lakcím), de nem alkalmasak önmagukban személyazonosításra.
  ● Ágazati jogszabályoktól függ, elfogadható-e egy adott folyamatban (pl. banki KYC) a digitális lakcímigazolás, de a cél az, hogy minél inkább kiváltsa a papír alapú igazolásokat.

• Az IdomSoft dolgozik egy folyamatba építhető, digitális e-aláírás megoldáson, de egyelőre nincs végleges döntés róla, hogy ez nyilvános API formájában elérhető lesz-e.
• Először saját szolgáltatások (pl. gépjármű-adásvétel digitális szerződés) integrációjában szeretnék kipróbálni, és ha ez beválik, akkor kerülhet sor a szélesebb körű publikálásra.

• Önmagukban nem. A letölthető PDF-csatolmányok különböző adatok (lakcím, jogosítványkategória stb.) igazolására valók, nem pedig személyazonosság megállapítására.
• Az eIDAS 2.0 wallet (Adattárca funkció) később nyújthat olyan megoldást, amely már teljes értékű személyazonosítási funkciót is átvehet a fizikai okmányoktól.

• Már elérhető: a HAASZ (KKSZB Next) csatlakozási dokumentációja, valamint annak aszinkron része.
• eAzonosítás és mobilapp (Adattárca) funkciók: a projekt 2026-ig tart, fokozatosan kerülnek ki az újabb dokumentációk.
• A végrehajtási rendeletek és az EU-s eIDAS 2.0 specifikációk időközbeni változásai befolyásolhatják a végleges megoldásokat. Az IdomSoft igyekszik minimalizálni a korábbi interfészek módosítását, de az uniós jogszabályi változások érkezésére figyelni kell.

Összefoglalás

Az eAzonosítás és a HAASZ (KKSZB Next) csatlakozási folyamata 2025-től több lépésben és különböző környezetekben (sandbox, UAT) lesz tesztelhető. A kötelezettek regisztrációja prioritást élvez, de idővel az önkéntes piaci szereplők számára is megnyílnak a csatlakozási lehetőségek.

Technikailag az eAzonosítás egy digitális személyazonosítási protokoll (OpenID4VC alapokon), míg a HAASZ (KKSZB Next) biztosítja a felhasználói hozzájáruláson alapuló, aggregált adatlekérést a hivatalos adatforrásokból.

A fizikai igazolványok kiváltása (jelenleg) még nem teljeskörűen megoldott, de a DÁP alkalmazásból letölthető hiteles dokumentumok (PDF) bizonyos attribútumok (pl. lakcím, jogosítvány) igazolására már alkalmasak. A teljes körű kiváltásra a későbbi Adattárca (wallet) funkciókkal, valamint az eIDAS 2.0 szabályozás kiteljesedésével nyílhat lehetőség.

A harmadik feles fejlesztők – a jelenlegi KKSZB-gyakorlat mintájára – a megbízó szolgáltató (bank/biztosító) nevében tudnak integrációt végezni, a csatlakozás és az auditálás azonban hivatalosan mindig a főszolgáltatóhoz kötődik.

Az IdomSoft több fórumot működtet (szolgáltatói, integrátori, fejlesztői), ahol a piaci szereplők kérdésekkel fordulhatnak a szakértőkhöz, illetve részt vehetnek a folyamatosan zajló konzultációkon és bemutatókon.

Címlapfotó forrása: IdomSoft Zrt.