PayTechShow 4.0

A fenntartható finanszírozás alapjai

Szerző: | 2022. 05. 09. | Fintech kitekintő, Összes hír

PayTechShow 4.0

Vannak divatos, agyonhasznált fogalmaink, amik bizonyos idő után kiüresedett címkévé válnak, és kérdéses, hogy hordoznak-e valódi értéket. Így vagyunk például a „kézműves” jelzővel. Idővel a túlhasznált kifejezések hitelüket vesztik, és megszületik az igény az (újra) definiálásukra. A „fenntartható”, „fenntarthatóság” kifejezéseket is egyre gyakrabban és rutinosabban használjuk, kérdés, mennyire tudatosan, azaz ismerjük-e a tényleges jelentésüket. Cikkünk célja az alapfogalmak tisztázása.

Az országgyűlés által 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint az emberiség számára négy alapvető erőforrás áll rendelkezésre: az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások.

„Fenntarthatóságon … azt értjük, hogy az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat.”*

Mi az ESG?

A fenntarthatóság kifejezés mellett az angol „ESG” betűszó („E” mint environment, azaz környezet, „S” mint social azaz szociális és „G” mint governance, azaz irányítás) fejezi még ki azt a szemléletmódot, amelyben a döntéseink során (az egyén, a vállalkozások szintjén és össztársadalmi szinten) figyelembe veszünk a rövid távú eredmények elérésén túl bizonyos hosszabb távú, „magasabb rendű” ún. fenntarthatósági szempontokat, célkitűzéseket.

Fenntartható befektetések

Fenntarthatósági célkitűzések megfogalmazására a 2010-es évektől mind globális, mind európai szinten sor kerül: ilyenek például az ENSZ égisze alatt megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, a maximum 1,5 °C-os globális átlaghőmérséklet emelkedés, az Európai Unió által elfogadott „European Green Deal” és a klímasemleges Európai Unió megvalósítása 2050-re.

A fenntartható célkitűzések megvalósításának a finanszírozási igénye óriási, tehát a célok elérése kizárólag a köz- és magánfinanszírozási források együttes és összehangolt bevonásával lehetséges. Az Európai Unió által felismerten a magántőke fenntartható befektetések felé irányításához szükséges, hogy a befektetők egyértelmű, uniós szintű iránymutatással rendelkezzenek arról, hogy az általuk finanszírozandó gazdasági tevékenység (és így áttételesen egy adott pénzügyi termék vagy vállalati kötvény) fenntarthatónak minősül-e vagy sem.

A befektetői bizalom egységes szabályozással történő megteremtésének szükségességét többek között az ún. „greenwashing”, azaz „zöldrefestés” formájában megjelenő visszaélések indokolják (zöldrefestés az, ha valaki tisztességtelen versenyelőnyhöz jut a piacon egy termék környezetbarátként való forgalmazásával, miközben az adott termék lehet, hogy még az alapvető környezetvédelmi előírásokat sem teljesíti**).

Gazdasági tevékenységek minősítése fenntarthatósági szempontból

A fenti megfontolások indokolták az Európai Unió Taxonómia Rendeletének megszületését, amelynek célja, hogy tudományos alapokon nyugvó osztályozási rendszerével definiálja a gazdasági szereplők számára, milyen gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak (az „ESG” szempontrendszerből a Taxonómia Rendelet tehát csak az „E”-re koncentrál, a szociális fenntarthatósági célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységek definiálása és osztályozása még nem került napirendre).

A kritériumrendszer központi elemei, hogy az adott gazdasági tevékenységnek érdemben hozzá kell járulnia hat környezeti fenntarthatósági cél egyikéhez (ezek a klímaváltozás csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható vízgazdálkodás, a körkörös gazdaság, szennyezés megelőzése és csökkentése és a biodiverzitás és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása), és nem járhat egyik fenti környezeti célkitűzés jelentős sérelmével sem.

A fentiek alapján nem kétséges tehát, hogy a „fenntarthatóság” nem üres címke, hanem egy jól definiált szempont- és értékrendszer, amely mentén tudatos befektetői döntések hozhatók.

Hamarosan új irányelv érkezik

A megalapozott befektetői döntéshozatalhoz és a zöldrefestés elkerüléséhez szükséges, hogy átlátható és megbízható információk álljanak rendelkezésre a piaci szereplők gazdasági tevékenységének, illetve a pénzügyi termékek fenntarthatóságával kapcsolatban.

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv már a Taxonómia Rendelet elfogadását megelőzően előírta környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást készítésének kötelezettségét az 500 főnél több foglalkoztatotti létszámú nagyvállalkozások számára (az uniós irányelv nálunk a számviteli törvény módosításával került átültetésre).

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet hamarosan felváltja a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv, amely szélesebb körre fogja kiterjeszteni a beszámolási követelmények hatályát és hivatalos beszámolási standardok alapján készített, külső ellenőrzés tárgyát képező jelentések készítését fogja előírni.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban uniós rendelet határoz meg nálunk is közvetlenül alkalmazandó átláthatósági szabályokat a pénzügyi piaci szereplőkre és a pénzügyi tanácsadókra nézve azzal kapcsolatban, hogyan integrálják a környezeti, társadalmi és a jó irányításhoz kapcsoló tényezőket befektetési döntéseikbe és pénzügyi tanácsadásukba. Bár a szabályozás iránya előremutató, a közzétett fenntarthatósági adatok mennyisége és minősége egyrészt sok esetben nem éri el azt a színvonalat, ami alapján megfontolt befektetői döntés hozható, másrészt kihívást jelenthet a rendelkezésre álló fenntarthatósági adatok megfelelő feldolgozása.

Cikksorozatunk következő részében a befektetők hátrányára a fenntarthatósági adatok terén fennálló információs asszimetriával és azzal foglalkozunk, hogy milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának az adatok feldolgozásával kapcsolatban, illetve mik az ezzel kapcsolatos kihívások.

*18/2013. (III. 28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról

**AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (az ún. Taxonómia Rendelet) (11) bekezdése

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by Dapitart | Licenc: FinTech Group

A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, a FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
fintechgroup.hu

HUNFINTECH 2022 - MAGYAR FINTECH
PayTechShow 4.0

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

DR. VARGA-GIESZ DOROTTYA

Szenior ügyvéd, Pénzügyi csoport. Dorottya a bankjog és a nemzetközi pénzügyek területére szakosodott. Szakterületei: vállalati finanszírozás, projektfinanszírozás, ingatlanfinanszírozás, hitelportfólió átruházás, pénzügyi szolgáltatások, bankszabályozási ügyek, fenntartható és zöld finanszírozások.

PAYTECHSHOW 2023

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
2023-ban is jön a PayTechShow, ahol bemutatjuk az aktuális elektronikus fizetési trendeket, a legújabb paytech megoldásokat és a szabályozói iránymutatásokat.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!