A fenntartható finanszírozás alapjai

írta | 2022.05.09. | Fintech kitekintő, Összes hír

ESG - fenntarthato finanszirozas

Vannak divatos, agyonhasznált fogalmaink, amik bizonyos idő után kiüresedett címkévé válnak, és kérdéses, hogy hordoznak-e valódi értéket. Így vagyunk például a „kézműves” jelzővel. Idővel a túlhasznált kifejezések hitelüket vesztik, és megszületik az igény az (újra) definiálásukra. A „fenntartható”, „fenntarthatóság” kifejezéseket is egyre gyakrabban és rutinosabban használjuk, kérdés, mennyire tudatosan, azaz ismerjük-e a tényleges jelentésüket. Cikkünk célja az alapfogalmak tisztázása.

Az országgyűlés által 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint az emberiség számára négy alapvető erőforrás áll rendelkezésre: az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások.

„Fenntarthatóságon … azt értjük, hogy az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat.”*

Mi az ESG?

A fenntarthatóság kifejezés mellett az angol „ESG” betűszó („E” mint environment, azaz környezet, „S” mint social azaz szociális és „G” mint governance, azaz irányítás) fejezi még ki azt a szemléletmódot, amelyben a döntéseink során (az egyén, a vállalkozások szintjén és össztársadalmi szinten) figyelembe veszünk a rövid távú eredmények elérésén túl bizonyos hosszabb távú, „magasabb rendű” ún. fenntarthatósági szempontokat, célkitűzéseket.

Fenntartható befektetések

Fenntarthatósági célkitűzések megfogalmazására a 2010-es évektől mind globális, mind európai szinten sor kerül: ilyenek például az ENSZ égisze alatt megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, a maximum 1,5 °C-os globális átlaghőmérséklet emelkedés, az Európai Unió által elfogadott „European Green Deal” és a klímasemleges Európai Unió megvalósítása 2050-re.

A fenntartható célkitűzések megvalósításának a finanszírozási igénye óriási, tehát a célok elérése kizárólag a köz- és magánfinanszírozási források együttes és összehangolt bevonásával lehetséges. Az Európai Unió által felismerten a magántőke fenntartható befektetések felé irányításához szükséges, hogy a befektetők egyértelmű, uniós szintű iránymutatással rendelkezzenek arról, hogy az általuk finanszírozandó gazdasági tevékenység (és így áttételesen egy adott pénzügyi termék vagy vállalati kötvény) fenntarthatónak minősül-e vagy sem.

A befektetői bizalom egységes szabályozással történő megteremtésének szükségességét többek között az ún. „greenwashing”, azaz „zöldrefestés” formájában megjelenő visszaélések indokolják (zöldrefestés az, ha valaki tisztességtelen versenyelőnyhöz jut a piacon egy termék környezetbarátként való forgalmazásával, miközben az adott termék lehet, hogy még az alapvető környezetvédelmi előírásokat sem teljesíti**).

Gazdasági tevékenységek minősítése fenntarthatósági szempontból

A fenti megfontolások indokolták az Európai Unió Taxonómia Rendeletének megszületését, amelynek célja, hogy tudományos alapokon nyugvó osztályozási rendszerével definiálja a gazdasági szereplők számára, milyen gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak (az „ESG” szempontrendszerből a Taxonómia Rendelet tehát csak az „E”-re koncentrál, a szociális fenntarthatósági célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységek definiálása és osztályozása még nem került napirendre).

A kritériumrendszer központi elemei, hogy az adott gazdasági tevékenységnek érdemben hozzá kell járulnia hat környezeti fenntarthatósági cél egyikéhez (ezek a klímaváltozás csökkentése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható vízgazdálkodás, a körkörös gazdaság, szennyezés megelőzése és csökkentése és a biodiverzitás és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása), és nem járhat egyik fenti környezeti célkitűzés jelentős sérelmével sem.

A fentiek alapján nem kétséges tehát, hogy a „fenntarthatóság” nem üres címke, hanem egy jól definiált szempont- és értékrendszer, amely mentén tudatos befektetői döntések hozhatók.

Hamarosan új irányelv érkezik

A megalapozott befektetői döntéshozatalhoz és a zöldrefestés elkerüléséhez szükséges, hogy átlátható és megbízható információk álljanak rendelkezésre a piaci szereplők gazdasági tevékenységének, illetve a pénzügyi termékek fenntarthatóságával kapcsolatban.

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv már a Taxonómia Rendelet elfogadását megelőzően előírta környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást készítésének kötelezettségét az 500 főnél több foglalkoztatotti létszámú nagyvállalkozások számára (az uniós irányelv nálunk a számviteli törvény módosításával került átültetésre).

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet hamarosan felváltja a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv, amely szélesebb körre fogja kiterjeszteni a beszámolási követelmények hatályát és hivatalos beszámolási standardok alapján készített, külső ellenőrzés tárgyát képező jelentések készítését fogja előírni.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban uniós rendelet határoz meg nálunk is közvetlenül alkalmazandó átláthatósági szabályokat a pénzügyi piaci szereplőkre és a pénzügyi tanácsadókra nézve azzal kapcsolatban, hogyan integrálják a környezeti, társadalmi és a jó irányításhoz kapcsoló tényezőket befektetési döntéseikbe és pénzügyi tanácsadásukba. Bár a szabályozás iránya előremutató, a közzétett fenntarthatósági adatok mennyisége és minősége egyrészt sok esetben nem éri el azt a színvonalat, ami alapján megfontolt befektetői döntés hozható, másrészt kihívást jelenthet a rendelkezésre álló fenntarthatósági adatok megfelelő feldolgozása.

Cikksorozatunk következő részében a befektetők hátrányára a fenntarthatósági adatok terén fennálló információs asszimetriával és azzal foglalkozunk, hogy milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának az adatok feldolgozásával kapcsolatban, illetve mik az ezzel kapcsolatos kihívások.

*18/2013. (III. 28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról

**AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (az ún. Taxonómia Rendelet) (11) bekezdése

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by Dapitart | Licenc: FinTech Group

Itt követhetsz minket:

DR. VARGA-GIESZ DOROTTYA

Szenior ügyvéd, Pénzügyi csoport. Dorottya a bankjog és a nemzetközi pénzügyek területére szakosodott. Szakterületei: vállalati finanszírozás, projektfinanszírozás, ingatlanfinanszírozás, hitelportfólió átruházás, pénzügyi szolgáltatások, bankszabályozási ügyek, fenntartható és zöld finanszírozások.

WORLDLINE FINANCIAL SERVICES

worldline financial services
Digital Payments for a trusted world

KIADVÁNY: FIZETÉSI KÉRELEM

GIRO fizetési kérelem
Elkészült a fizetési kérelem szolgáltatást bemutató kiadvány. A legfontosabb tudnivalók egy helyen.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!