A digitális világ rohamos fejlődésével párhuzamosan a kiberbűnözés eszközei, módszerei és károkozásának mértéke is jelentősen átalakult. Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági szolgáltatások igazgatója 2025 áprilisában a PayTechShow-n tartott előadásában részletesen bemutatta, milyen módon fejlődtek és skálázódtak ezek a támadások, és hogyan lehet ezek ellen hatékonyan védekezni.

A digitális csalások dinamikus fejlődése komoly kihívást jelent, de egyben lehetőség is arra, hogy az iparág és a felhasználók új szintre emeljék az együttműködést és a tudatosságot.

A Mastercard által bemutatott átfogó megközelítés – mely magában foglalja a technológiát, a felhasználói edukációt és a széleskörű iparági összefogást – lehet a hatékony védelem záloga, amely lehetővé teszi, hogy biztonságosan élvezhessük a digitális világ előnyeit.

Fotón: Bakonyi András, az Ingenico Magyarországért és Romániáért felelős country managere 2025. április 15-én a PayTechShow-n. Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

Csalások evolúciója: a mágnescsíktól az AI által generált megtévesztésekig

„’97-ben a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a mágnescsíkokat elkezdték másolni. Ma már 22 másodperc alatt mesterséges intelligenciával generált átveréseket hoznak létre a csalók.”

– emelte ki Nemes Máté, a Mastercard igazgatója.

A bűnözési technikák fejlődése jól mutatja, hogyan alkalmazkodnak a csalók a technológiai fejlődéshez. A 90-es évek végén a mágnescsíkos bankkártyák lemásolása volt az első nagy probléma, amelyre az iparág a chipkártyák bevezetésével reagált. Ez a módszer jelentősen megnehezítette a csalók dolgát, akik azonban gyorsan újabb gyenge pontokat találtak, például az ATM-eket kezdték el támadni fizikai robbantásokkal vagy szoftveres feltörésekkel.

Az elektronikus kereskedelem megjelenésével és elterjedésével a bűnözők módszereket váltottak, és kihasználták az internetes világ alacsony belépési küszöbét és könnyű skálázhatóságát.

Ma már jellemző, hogy mesterséges intelligencia segítségével percek alatt generálnak meggyőző átveréseket, hamis weboldalakat, vagy akár telefonhívásokat, melyekkel személyes adatokat, belépési jelszavakat, kártyaadatokat csalnak ki áldozataiktól.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján Magyarországon 2024-ben 41,9 milliárd forint kárt okoztak a csalók, globálisan pedig 2028-ra a kiberbűnözés által okozott károk elérhetik a 14 ezer milliárd dollárt- világít rá a Mastercard kutatása.

A skálázódás és a csalások új dimenziói

„A bűnözők strukturálják a saját munkájukat, vannak dedikált call centereik, és hatékony dark web piacterek alakultak ki az adatok és módszerek kereskedelmére.”

– mondta el Nemes Máté.

A csalások sikerének titka manapság az, hogy a támadók képesek hatékonyan skálázni és automatizálni tevékenységüket. A szervezett bűnözői csoportok mára különböző specializációkat alakítottak ki, vannak, akik hozzáféréseket árulnak, mások szoftvereket írnak, és ismét mások call centereket üzemeltetnek. Ezekben a call centerekben akár több tucat csaló is dolgozik egyszerre, naponta több száz áldozatot próbálnak megtéveszteni.

A Mastercard Magyarországon végzett kutatásában az is kiderült, hogy a felhasználók többsége nehezen különbözteti meg a hamis megkereséseket a valódiaktól.

A leggyakoribb csalási formák között a szolgáltatói csalások (például hamis SMS-ek streaming-szolgáltatók vagy közüzemi cégek nevében) és a piacteres csalások bizonyultak kiemelkedően hatékonynak. A kutatás szerint minden 1000 magyar lakosból átlagosan 70 szenvedett már el csomagküldéshez kapcsolódó csalást.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a fiatalabb generáció gyakran túlzottan magabiztosnak érzi magát a digitális térben, miközben az idősebb generáció tapasztalata és óvatossága jobb védelmet nyújt számukra. Ez azt mutatja, hogy

„a megelőzésre való edukáció nemcsak szélesebb körű kell, hogy legyen, de életkor-specifikus megközelítést is igényel” – foglalta össze Nemes Máté.

Fotón: Bakonyi András, az Ingenico Magyarországért és Romániáért felelős country managere 2025. április 15-én a PayTechShow-n. Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)

Ökoszisztéma-alapú védelem: a hatékony megelőzés kulcsa

„Nem elég kizárólag a fizetési pillanatra koncentrálni, tágabb értelemben kell az IT-biztonság terét megerősíteni, és ezt együttműködve kell megtennünk”

– Nemes Máté.

A kiberbiztonság hatékonysága jelentősen megnő, ha a védekezés ökoszisztéma-alapú, vagyis nem csupán a pénzügyi tranzakciók, hanem a teljes digitális tér biztonságára fókuszálunk. Ebben fontos szerepet játszik a szabályozás (például NIS2 és DORA), amely nyomást gyakorol a pénzügyi szolgáltatókra és más digitális infrastruktúrával rendelkező cégekre a biztonsági intézkedések szigorítására.

Ugyanakkor még mindig jelentős kihívásokkal küzdenek a kisebb vállalkozások, melyek számára a digitalizáció gyors bevezetése ugyan létfontosságú, de az IT-biztonságra gyakran már nem marad elegendő forrás. Ez komoly kockázatokat hordoz, ezért is

„kulcsfontosságú, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók proaktívan nyújtsanak támogatást és tanácsadást az ügyfeleiknek, mivel a felhasználók többsége elsősorban pénzintézetétől várja a kiberbiztonsággal kapcsolatos segítséget” – tette hozzá a szakértő.

A Mastercard is aktívan hozzájárul ehhez a folyamathoz. Az AI-alapú tranzakció-elemzés, a dark webes monitoring, és az ökoszisztéma-szintű együttműködések – mint amilyen a KiberPajzs kezdeményezés – mind azt szolgálják, hogy a védelem ne csak lokálisan, hanem globálisan is hatékony legyen, felkészülve akár távoli régiókban felbukkanó új típusú csalási módszerekre is.