Az idei év meghatározó fintech híre a Facebook Libra-projektjének júniusi bejelentése volt. Azt, hogy 2020 júniusában elindul a „digitális világpénz”, ma már kevesen gondolják reálisnak, ugyanakkor az biztos, hogy maga a bejelentés egymagában több folyamatot is katalizált, mondhatni fintech-en innen és túl is jókora kavicsokat dobott a tóba.

Keményedő szabályozói és politikai figyelem, a Facebook vezetőjének kongresszusi beidézése, trösztellenes intézkedések belengetése Amerikában, nyílt jegybanki, politikai elutasítás(ok) Európában. Közben ne feledkezzünk meg a saját, digitális jüan projektjének felgyorsításán dolgozó Kínáról sem. Íme a Libra-projekt bejelentésének eddigi “következményei”.

Nyílt levél Mark Zuckerberghez

Még a júniusi bejelentést követően közvetlenül, a Forbes főszerkesztő-tulajdonosa, Steve Forbes fordult nyílt levéllel Mark Zuckerberghez, a Facebook vezetőjéhez és némi szarkazmussal kérlelte, javasolta, hogy

Libra helyett nevezze inkább egyszerűen ’Mark’-nak a születendő szuperpénzt.

Egyrészt saját maga után szabadon, másrészt amúgy is kiadó az elnevezés a német márka, mint devizanem eltünésével.

Sőt a bonyolult devizakosár helyett ültesse az egészet inkább aranyfedezetre és ezzel az egész világ örömmel venne használatba (ismét) egy stabil világpénzt, amelynek megalkotásával Zuckerberg azt hozhatja el a digitális pénzügyeknek, amit Henry Ford az autógyártásnak: az elérhetőséget és a tömeghasználatot.

Maliciózus szavak, ugyanakkor rendkívül érzékletesen vázolják fel az azóta a Libra körül kialakuló frontvonalakat.

A magánvállalati kezdeményezésben létrejövő szupranacionális digitális világpénz a jelen politikai, gazdasági berendezkedésben számos érdeket sérthet.

A vázolt konzorciumi megoldás és az előrevetíthető óriási kereslet és így a Libra várható népszerűsége az évszázad üzletét jelentenék a rendszert üzemeltetőknek, a Libra tartalékok felett rendelkezőknek. Bár „egyszerű fizetési megoldásként” pozícionálják a szolgáltatást, valójában

olyan területre is vinnék a konzorcium tagjait, amely állami monopólium.

Az elmúlt hónapokban kibontakozó politikai ellenvélemények visszatérő refrénje, hogy a Libra megjelenése a hagyományos monetáris politikai eszköztárra is hatással lehet.

Számos szabályozói aggály is felmerült, és az állami szervek, felügyeletek elutasítása a gyakorlatban a Facebook korábbi adatkezelési botrányai miatt is borítékolható volt.  Senki nem szeretné tovább erősíteni a Facebook – a személyes és immár pénzügyi adatok birtoklásából adódó – hegemóniáját (és ezen adatok további monetizálásának lehetőségét). Mindezzel összefüggésben a G7 országok külön munkacsoportot hoztak létre a Libra hatásainak elemzésére.

FINTECHSHOW 20/20

A MÁSIK JÖVŐ

A “Másik Jövő“, ahol a negyedik ipari forradalom, a gépi tanulás, Sophia és a startupok átvették az irányítást a pénzügyeink felett. Milyen lenne az a világ?

Jövő szcenáriók és párhuzamos világok találkozása a negyedik fintech seregszemlén. Jön a FinTechShow 4.0!

A digitális diplomácia új világa

A Libra – bejelentés azonban nem csak „stablecoin munkacsoportok” életre hívását eredményezte, hanem nagy valószínűséggel szintet emelt az amerikai politikai közbeszédben már egy ideje jelen levő Big Tech ellenes hangulatban is, amit meghatározóan a monopolisztikus helyzet és a Facebook adatkezelési és választási botrányai alapoztak meg.

Legfrissebb fejleményként Elizabeth Warren szenátor, a Demokrata Párt egyik elnökjelölt aspiránsa

nyíltan trösztellenes intézkedéseket, kifejezetten a Facebook, az Amazon és a Google vállalatóriások törvény általi feldarabolásának szükségét hirdette meg programjában.

Az amerikai gazdaságtörténetben pedig nem is kell messzire menni az időben, hogy erre példát találjunk az AT&T, az IBM és a Standard Oil esetében, sőt a Microsoftnak is meg voltak a maga körei ezügyben.

A most kibontakozó politikai csatározás kimenetele azonban kétséges. Lényeges különbség, hogy a múltban törvényileg feldarabolt vállalatok még jobbára az analóg világ szülöttei voltak, nem rendelkeztek 2,4 milliárd felhasználóval, mint a Facebook és nem hálózták be szolgáltatásaikkal (és lobbistáikkal) úgy a Kongresszust és a világot, mint az új digitális vállalatóriások.

Az amerikai tech titánok lobbierejét jól mutatja az Európai Unió kormányainak sikertelensége egy uniós szintű tervezett digitális adó bevezetését illetően és az a sajátos fejlemény is, ahogy a fejlett világ országai sorra alakítják át San Francisco-i konzulátusaikat egyfajta tech- nagykövetségekké a közvetlen kapcsolattartás érdekében.

A Facebook digitális diplomáciája táplálkozik emellett egy erős, konfrontatív, küldetéstudatos vállalati identitásból is, magukat mintegy digitális nemzetként pozícionálva. Erre vonatkozóan egyre gyakoribbak azon vélemények is, hogy esetükben érdemes lenne a Microsoft történetét és konszolidálódott vállalati működését még idejében tanulmányozniuk.

Diplomáciai érzékre és taktikára ugyanis jócskán szükség lesz a Libra-projekt életben tartásához, a közeli kongresszusi meghallgatáson és a konzorcium tagja felé, hiszen a legfrissebb hírek szerint a PayPal-t követően a Stripe, az eBay és a Mastercard is jelezte a kilépését.

Kína, Európa

A Libra mögött álló devizakosár nem meglepően nem tartalmazza a kínai jüan-t, holott a kínai deviza internacionalizálódása egyre erősebb trend a világgazdaságban. Ennek fényében Kína megközelítése rendkívül pragmatikus:  a Libra bejelentésre mintegy válaszul már júliusban közölték, hogy kvázi

készen állnak a jüan digitális változatának bevezetésére, ami nem blokklánc technológiára épül, hanem jegybanki, pénzintézeti centralizált kibocsátású és elektronikus pénztárcákban lesz tárolható.

Természetesen más nemzeti devizák digitalizálása is folyik az egyes országok készpénzmentes gazdaság iránti elkötelezettsége jegyében; előrehaladott fejlesztésekről adott hírt pl. Svédország.

Kereskedelempolitikai szempontból a digitális jüan gyors megjelenése azonban egyértelmű válaszlépésnek tekinthető a Libra potenciális megszületésére, ami közvetetten ismét az amerikai dollár dominanciáját erősítené a nemzetközi fizetési forgalomban. S ugyancsak „Libra-hatásként”  tarthatjuk számon a közös európai digitális fizetőeszköz ötletének felmerülését is. 

A Libra és a kriptovilág

A Libra-hatás tovább katalizálja a kriptopénzek szabályozási műhelymunkáit, kirajzolva a kényszert az egyre inkább elterjedő, centralizált blokklánc hálózatokon futó stablecoin-ok mielőbbi átfogó szabályozásához.

A nyáron már megjelentek a FATF (Financial Action Task Force)  – mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni globális küzdelmet célul kitűző nemzetközi szervezet – korábbi széleskörű szakmai konzultációját lezáró ajánlásai is a témában.

Valószínűsíthetően azonban mindezen lendület sem fogja (tudni) megoldani  – a technológiai különbségekből adódóan –  a decentralizált hálózatokon futó klasszikus kriptopénzek, mint a Bitcoin és Ethereum, teljesen bank-konform szabályozását.

Kapcsolódó cikk:

A cikk a Forbes vonatkozó írása és a jelzett egyéb források felhasználásával készült.