“Hétfőn indítottuk volna Magyarország első direkt bankját, ám pénteken szóltak, hogy a sztori lefújva.” – sztorizgattunk Endrével minap balatonparti ebédünk elköltése közben. Pár évvel ezelőtt Endrét kérték fel, hogy húzza fel Magyarország első direkt bankját. Ez lett volna a Zuno, amely Magyarországon végül nem, de Szlovákiában és Csehországban elindult. Endre amolyan bevállalós srác, aki majdnem Magyarország első neo bankára lett.
“A modell lényege, hogy nincsenek bankfiókok, a kapcsolattartás az ügyfelek és a szolgáltató között csak online, illetve telefonos csatornákon zajlik, ami alacsonyabb költségeket jelent mindkét félnek, valamint egyszerűbb, átláthatóbb és gyorsabb bankolási lehetőséget nyújt az ügyfelek számára.”
– mondta Endre 2012-ben egy pénzügyi innovációs konferencián.
Mára ez a modell a briteknél annyira sexy lett, hogy az elmúlt 36 hónapban több ilyen jellegű bank (Atom, Tandem, Starling, Monzo, Monese) megalapítására adtak ki banki licence-t (vagy van folyamatban a kiadása) a felügyelettől, mint a megelőző 30 évben. Szóval, a britek megvették ezt a sztorit és ott már trend lett a neobankolás. (A németeknél az N26 és a Fidor, Dániában a Lunar Way, az Egyesült Államokban a Simple és a Moven, a Finneknél a Holvi vált eggyé a neobank kifejezéssel.)
“Rossz időben próbáltunk indulni, de nem vagyok abban biztos, hogy ma sokkal jobb helyzetben lennénk. Üzleti szempontól mára még kisebb lett az a margo, amelyen be lehet törni.”
– véli Endre. A briteknek ebből a szempontból órási szerencséjük van, ott több mint 50 millióan élnek, Magyarországon meg alig 10 millióan. 5X akkora piac, sokkal fejlettebb pénzügyi infrastruktúrával és kultúrával; szóval, ott könnyebb motorozni.
Ugyanakkor egy fintech cég előnye ott mutatkozik meg, hogy más méretgazdaságossági szinten működik, azaz képesek lehetnek a niche piacokon is profitábilisan működni (akár Magyarországon is).
“Ha lehajolsz oda, ahová a bankok nem, azon keresni is lehet.”
– mondták pár nappal ezelőtt a VirPay-es srácok, Magyarország legújabb fintech startup-jának vezetői.
Szóval, a long-tail stratégia – akár egy új hazai neobank számára – életképes is lehet. 10-20 ezer ügyféllel (persze jelzálog hitelezéssel és az ehhez szükséges tőkével) már egész jól elketyeghetne egy fintech jellegű szolgáltató a hazai piacon is. És hát lássuk be, 10-20 ezer ügyfelet akár ezen a pici piacon is össze lehetne szedni. (BTW: és egy pozitív credit buro is sokat segítene…)
Azt látom, hogy a hazai fintech startupperek közül azok növekednek a legdinamikusabban, amelyek a nulladik másodperctől kezdve a nemzetközi dimenzióban gondolkodnak és ennek megfelelően választanak országot (székhelyül).
Ugyanakkor az is igaz, hogy
“a pénzügyi szolgáltatókból nehéz olyan “love brand”-et csinálni, mint az Airbnb-ből, vagy az Uber-ből és ne is várjuk – egyelőre – a hazai bankszektor uber-izációját sem. Ez még egy kicsit odébb lesz.”
– zártuk le a mai beszélgetésünket.
Ha érdekelnek mások story-jai is, akkor kövess minket a Facebook-on!