Ahhoz, hogy az adatokkal kereskedni lehessen, szükség lesz egy új adatvagyon fogalom megalkotására – mondta el dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője a Trend FM „A nap vendége” című műsorában. Összegyűjtöttük az adatkereskedelemmel, az adattárcával kapcsolatban elhangzott információkat.
Előzmények
- Az adatvagyonnal való gazdálkodás legfontosabb feltétele, hogy forgalomképes jószággá, magánjogi entitássá kell tenni az adatvagyont.
- Az állam legfontosabb dolga, hogy pontosan definiálja az adat, adatvagyon a big data, az adattömeg fogalmát és ezzel kapcsolatban olyan szabályozási és szervezeti környezetet teremtsen, amelyben az állami intézmények, gazdálkodó szervezetek az adatokkal kereskedni tudnak.
- Szükség van egy olyan környezetre, ahol az adatokhoz a hozzáférés transzparensen, tisztán, jogszerűen biztosítható. Ezzel a feladattal hívták életre – a Neumann Nonprofit Kft. keretei között – a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.
- A Mesterséges Intelligencia Stratégia alapján megindult Adattárca projekt eredményeként várhatóan 1 év múlva kialakul a jogi és közgazdasági keretrendszer, amiben az ügyfelek saját adataikat értelmezhetik és akár befektetés gyanánt pl. egy pénzügyi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatják.
- Az Adattárca projekt alapvető célja, hogy a magánszemélyek és a vállalatok – valójában a pénzügyi szektor teljes ügyfélköre – tudatosítsák magukban, hogy milyen adataik vannak, azok mire használhatók. Ez az alapfeltétele annak, hogy az ügyfelek és a (pénzügyi) szolgáltatók, biztosítók között fair elszámolás, partneri kapcsolat jöhessen létre.
Kapcsolódó cikkek:
Trend FM “A nap vendége” c. műsorból
Trend FM: „…ez nekem állampolgárként hol lesz jó? Ahogy internetezek, ahogy egyébként a világban vagyok, mindenhol hagyok digitális lábnyomokat. Ebből tudják, hogy melyik szállodában voltam, hogy kis túlzással hol veszem a budapesti bérletemet, hol jelentkezek be és milyen IP címen. Ahogy Ön is mondta, ez egy amerikai cégnek óriási érték, mert a begyűjtött információk alapján célzott reklámot tud nekem adni. Mikor érünk el oda, amikor már nekem, mint felhasználónak valóban megéri ez. Tehát hogyan lehet pénzzé tenni a digitális lábnyomomat, illetve elérni azt, hogy csak akkor legyen ügyfélélmény belőle, ha ezt én engedélyezem?”
dr. Gál András Levente: Azt gondolom, hogy ha az adatokat jószágként, vagyonelemként definiálom, és létrejön az adatvagyon fogalma, akkor utána annyi a teendő, szükséges ezeknek az adatoknak a védelmét le is határolni. Fontos, hogy az adat feletti rendelkezésről mindenképpen az adott vállalat vagy magánszemély döntsön, tehát a GDPR úgymond tiltott zóna.
Trend FM: „Jogos a kérdés, hogy vajon akkor miért éri meg mégis az adatok perszonalizált vagy deperszonalizált megosztása? Éppen ebben hozhat gyökeres változást az adattárca: ahogy lehet ingatlan- vagy részvényportfóliónk, készpénzünk vagy vagyoni értékű jogunk, társasági részesedésünk, úgy lehet adattárcánk is. Azt gondolom, hogy ezzel párhuzamosan létre fognak jönni közgazdasági alszakmák is, mint például az adatvagyon-értékelők és adatvagyon-közgazdászok.”
A Trend FM műsor és interjú itt érhető el: “Adattárca: hogyan kereshetnénk pénzt az adatainkkal?”
Címlapfotó forrása: pexels.com. Készítette: cottonbro. Fotó elérése itt.
