Adattárca: Hogyan lehet pénzzé tenni az adatainkat?

írta | 2021.02.11. | Fintech kitekintő, Összes hír

Ahhoz, hogy az adatokkal kereskedni lehessen, szükség lesz egy új adatvagyon fogalom megalkotására – mondta el dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője a Trend FM „A nap vendége” című műsorában. Összegyűjtöttük az adatkereskedelemmel, az adattárcával kapcsolatban elhangzott információkat.

Előzmények

  • Az adatvagyonnal való gazdálkodás legfontosabb feltétele, hogy forgalomképes jószággá, magánjogi entitássá kell tenni az adatvagyont.
  • Az állam legfontosabb dolga, hogy pontosan definiálja az adat, adatvagyon a big data, az adattömeg fogalmát és ezzel kapcsolatban olyan szabályozási és szervezeti környezetet teremtsen, amelyben az állami intézmények, gazdálkodó szervezetek az adatokkal kereskedni tudnak.
  • Szükség van egy olyan környezetre, ahol az adatokhoz a hozzáférés transzparensen, tisztán, jogszerűen biztosítható. Ezzel a feladattal hívták életre – a Neumann Nonprofit Kft. keretei között – a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget.
  • A Mesterséges Intelligencia Stratégia alapján megindult Adattárca projekt eredményeként várhatóan 1 év múlva kialakul a jogi és közgazdasági keretrendszer, amiben az ügyfelek saját adataikat értelmezhetik és akár befektetés gyanánt pl. egy pénzügyi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatják.
  • Az Adattárca projekt alapvető célja, hogy a magánszemélyek és a vállalatok – valójában a pénzügyi szektor teljes ügyfélköre – tudatosítsák magukban, hogy milyen adataik vannak, azok mire használhatók. Ez az alapfeltétele annak, hogy az ügyfelek és a (pénzügyi) szolgáltatók, biztosítók között fair elszámolás, partneri kapcsolat jöhessen létre.
„Fontos, hogy az ügyfelek megértsék adataikat és hozzáférést adjanak azokhoz, amelyek eredményeként a szolgáltató egyrészt hatékonyabban tudja megszervezni saját üzemét, másrészt a front office-ban valóban tud kezdeményezően, testreszabott szolgáltatást kínálni az ügyfél felé.”
dr. Gál András Levente

Szakmai vezető, Digitális Jólét Program

Trend FM “A nap vendége” c. műsorból

Trend FM: „…ez nekem állampolgárként hol lesz jó? Ahogy internetezek, ahogy egyébként a világban vagyok, mindenhol hagyok digitális lábnyomokat. Ebből tudják, hogy melyik szállodában voltam, hogy kis túlzással hol veszem a budapesti bérletemet, hol jelentkezek be és milyen IP címen. Ahogy Ön is mondta, ez egy amerikai cégnek óriási érték, mert a begyűjtött információk alapján célzott reklámot tud nekem adni. Mikor érünk el oda, amikor már nekem, mint felhasználónak valóban megéri ez. Tehát hogyan lehet pénzzé tenni a digitális lábnyomomat, illetve elérni azt, hogy csak akkor legyen ügyfélélmény belőle, ha ezt én engedélyezem?”

dr. Gál András Levente: Azt gondolom, hogy ha az adatokat jószágként, vagyonelemként definiálom, és létrejön az adatvagyon fogalma, akkor utána annyi a teendő, szükséges ezeknek az adatoknak a védelmét le is határolni. Fontos, hogy az adat feletti rendelkezésről mindenképpen az adott vállalat vagy magánszemély döntsön, tehát a GDPR úgymond tiltott zóna.

Trend FM: „Jogos a kérdés, hogy vajon akkor miért éri meg mégis az adatok perszonalizált vagy deperszonalizált megosztása? Éppen ebben hozhat gyökeres változást az adattárca: ahogy lehet ingatlan- vagy részvényportfóliónk, készpénzünk vagy vagyoni értékű jogunk, társasági részesedésünk, úgy lehet adattárcánk is. Azt gondolom, hogy ezzel párhuzamosan létre fognak jönni közgazdasági alszakmák is, mint például az adatvagyon-értékelők és adatvagyon-közgazdászok.”

dr. Gál András Levente: A jövő tehát egy tudatosabb, jól körülhatároltabb adatmegosztás lenne, ahol az adatgazda felmérheti, hogy neki mennyire értékesek az adatai, és ezt hogyan, kinek érdemes értékesítenie. Mindez jelenleg egy nagyon aszimmetrikus viszonyra épül, hiszen a globális tech cégek tömegesen – és nem feltétlenül értékarányosan – használják ezeket az információkat, miközben nem vesznek részt a magyar közteherviselésben.
“Röviden összefoglalva: ha én tudatosítom magamban, hogy a digitális térben bármilyen magatartásom értéknek számít, akkor egyrészről ügyfélélményt, szolgáltatást kapok, másrészt viszont pénzben is megkaphatom az ellenértéket – erről szól az adattárca.”
dr. Gál András Levente

Szakmai vezető, Digitális Jólét Program

A Trend FM műsor és interjú itt érhető el: “Adattárca: hogyan kereshetnénk pénzt az adatainkkal?”

Címlapfotó forrása: pexels.com. Készítette: cottonbro. Fotó elérése itt.

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak