Az idén októberben tizennegyedik alkalommal megrendezett Infotér konferencia egyik panelbeszélgetésében az ország meghatározó szakértői járták körbe, hogy a pénzügyi szektorra milyen hatással van az AI és természetesen, hogy milyen közép és hosszútávú kérdések merülnek fel a technológia fejlődésével.

A ChatGPT felfutásával egy egészen más sebességre váltott a mesterséges intelligenciáról szóló szakmai diskurzus. Itt, a FinTechZone oldalán is tapasztaljuk, hogy a szolgáltatási, jogi, etikai, technológiai dilemmák száma is nőtt – nem érdemes egy álláspontot kialakítani az AI technológiával kapcsolatban, hisz minden szegmensre más-más hatással van.

Éppen ezért az Infotér Konferencián ,,Az MI a pénztárcánkban turkál? – az AI hatása a fintech szektorra” című panelbeszélgetésen a moderátor, dr. Urbán Viktor a Magyar Fintech Szövetség főtitkára a beszélgetés elején ismertette, hogy ennek megfelelően a kerekasztal is strukturáltan, több témakör körbejárásával fog zajlani.

Tényleg használják a bankok az AI-t?

Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója örömmel ismertette a bankok és biztosítók által idén kitöltött kérdőívek adatait – ezáltal naprakész és konkrét adatokat biztosítva a hallgatóságnak.

,,Az idén tavaszi adatgyűjtés alapján már a hazai bankszektornak az ötven százaléka használja a mesterséges intelligenciát.”

– mondta Szombati Anikó az MNB ügyvezető igazgatója.

Az MNB képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszédben gyakran előforduló chatbotok és hangalapú asszisztensek megjelenésén túl a „motorháztető alatt” is számos alkalommal használnak a pénzügyi szolgáltatók AI-t.

A bankok digitális jövőjét meghatározó technológiai trendekkel, az újgenerációs megoldásokkal 2023. november 23-án a BankTechShow-n foglalkozunk Magyarország vezetői banki és IT cégeinek technológiai és üzleti vezetőivel közösen. További részletek: BankTechShow 1.0

Kiválthatja az AI a fintech szereplőket?

Felmerülhet a kérdés, hogy a digitális lehetőségét teljességgel kihasználó, mesterséges intelligenciára nyitott bankok mellett továbbra is legitim marad-e a fintech szereplők önálló jelenléte a piacon.

,,Én azt gondolom, hogy a fintech valahol a digitalizáció és az AI között, önmagában lehet, hogy elveszteni látszik jelentőségét.”

– vetette fel izgalmas gondolatmenetét dr. Vajda Viktor a Neumann Technológiai Platform (NTP) operatív ügyvezető-helyettese.

Hetényi Márk, a R34DY alapítója és ügyvezetője valódi tapasztalatokkal rendelkezik a piac kapcsán, hisz beszállítóként több, mint 10 banknál vannak jelen a régióban. Elismerte, hogy a bankok valóban sokat foglalkoznak az AI megoldások felhasználási lehetőségével, de ezek egyelőre még csak tájékozódás jellegűek.

,,Még egyenlőre use case keresés van a pénzintézeteknél.”

– mondta Hetényi Márk a R34DY alapítója.

Természetesen nem beszélhetünk hitelesen AI-alapú bankolásról, ha nincs az asztalnál egy pénzintézetet képviselő szakember. Nagy Róbert az MBH Bank IT technológiai ügyvezető igazgatója első hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy minden technológiai nyitottság mellett a biztonságot nem áldozhatjuk be, továbbra is ez a legfontosabb szempont.

,,Bármilyen döntést teszünk az AI kezébe, ott mindig lennie kell egy emberi kontrollnak, aki hajlamos megkérdőjelezni azt is, hogy a kapott eredmények a valóság talaján állva elfogadhatóak-e.”

– egészítette ki a gondolatmenetet Szombati Anikó, az MNB képviselője is.

R34DY alapítója a felhasználói adaptációt is kiemelte, mint kulcs tényezőt. Sajnos, a társadalom lényegesen lassabban alkalmazkodik a változáshoz, mint ahogy a technológia halad előre a fejlődésben.

Hetényi Márk elmondása alapján a fejlesztői oldalról fokozott kihívást jelent a folyamatosan (akár napok alatt) változó technológia okozta trendek követése. Természetesen ez nem csak üzleti és kapacitási kihívást jelent, hanem állandó biztonsági kockázatot is rejt magában.

Nagy Róbert az MBH Bank IT technológia ügyvezető igazgatója szerint az AI technológia nem könnyíti, gyorsítja a projektek bevezetését – főleg egy komplex vállalati bevezetés esetén.

,,Az AI olyan tényező, ami nyilván egy pénzintézeti bevezetést nem csak nehézzé tesz, hanem addig le is lassít, amíg nem látjuk a pontos tesztelési és fejlesztési útját.”

– mondta Nagy Róbert, aki elmondása szerint el tudja képzelni, hogy a generatív AI technológián alapuló megoldások elindítása bankon belül csak akkor valósulhat meg, ha technológiailag teljesen átláthatóak a feltételek – még akkor is, ha egy projekt megakasztása esetleg ez üzleti kockázatot jelent.

A szakértő szerint a labor környezetben való tesztelés segíti a technológia meg- és kiismerését. A tudatos stratégia mentén való vizsgálat lehet a kulcsa a technológia megfontolt felhasználásának.

Nehéz ma felmérni, hogy a szöveggenerálás költségeinek csökkenése (sőt, szinte teljes minimalizálása) mellett milyen változásokat hozhat az AI. Az MBH képviselője szerint olyan kockázatokra is fel kell készülnünk, mint az esetleges személyiség lopás, ami valljuk be, technológiailag könnyen kivitelezhető, de az átlag felhasználó talán még nem érzékeli, hogy az erre a csalásra épülő technológia mennyire mai.

,,Igen, tud kutatni a pénztárcánkban az AI, de nem feltétlenül a pénzintézeti oldalról, hanem akár a támadó oldaláról is.”

– mondta Nagy Róbert.

Forradalmi fejlesztéseknek gátat szab a szabályozás?

Az AI-al kapcsolatos innovatív hangulat kézzelfogható. Mindenki használná, mindenki bevezetné – valljuk be, szinte mindenki ezzel adná el termékét, szolgáltatását.

Ezzel szemben a szabályozói szektor óvatosságra int és már most a veszélyekre és a legrosszabb forgatókönyvekre hívja fel a szereplők figyelmét. A szabályozási koncepciók készülnek, de a folyamatos változás mellett lassan halad az elfogadható tartalmú szövegterv kialakítása.

Dr. Vajda Viktor a felhasználási esetek megvizsgálásában látja a jogalkotó mozgásterét;

,,Az én véleményem az, hogy meg kell találnunk azokat a use case-ket, amelyek kijelölik a sarokpontokat és amelyek érthetővé tesznek egy absztrakt jogalkotási kockázati besorolási rendszert.”

A Neumann Technológiai Platform operatív ügyvezető-helyettese szerint azonban látni kell, hogy a vállalatok lobbi tevékenysége is elkezdődött. Körülbelül 150 vállalat írt alá vezetői szinten egy olyan nyílt levelet, amelyben a szabályozásért felelő uniós döntéshozók figyelmét hívták fel a szigorú szabályozás okozta versenyhátrányra.

,,Nagyon elválik egymástól az, hogy a technológia hova ment el, milyen kockázatai vannak és az, hogy milyen implementációs sebességet tudunk követni.”

– egészítette ki az elhangzottakat Nagy Róbert, az MBH Bank képviselője.

Szombati Anikó az európai szabályozói légkör sajátosságait emelte ki, hisz nálunk a felhasználói adatok védelme kiemelt fontosságú. Már a GDPR bevezetésekor is tapasztaltuk az ezzel járó kihívásokat és a kidolgozás alatt álló EU AI ACT kapcsán is sajátos európai szabályozást várunk, ami várhatóan 2024 első vagy második felében elfogadásra fog kerülni. Természetesen (mint a GDPR esetében), itt is lesz felkészülési idő, ezúttal két év.

,,Olyan gyorsan megy előre ez a technológia, hogy nem igazán jó, ha nem hagyunk magunknak időt arra, hogy kidolgozzuk azokat a jogi védelmi konstrukciókat, amik ehhez kellenek. Én mondjuk aláírtam volna azt a nyilatkozatot, amit aláírt Harari és Musk is, hogy kicsit lassuljunk be a technológiával.”

– mondta Hetényi Márk.

Fotó forrása: Infotér Egyesület

Felhasználói aspektus

Dr. Urbán Viktor moderátor megosztotta a nézőkkel, hogy a kerekasztalra vonatkozó Facebook hirdetéshez síró és dühös smile reakciók érkeztek a felhasználóktól. A MAFISZ főtitkára felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a felhasználók egyrészt félnek a mesterséges intelligenciától (mit is fog velünk tenni?), de ezzel szemben a ChatGPT népszerűsége mégis kiugró.

Szombati Anikó meglátása szerint minden AI szolgáltatással kapcsolatos tudatosítás a szolgáltató felelőssége lesz a jövőben. A szolgáltatónak kell felmérni azt is, hogy az ügyfélköre képes-e az AI alapú technológiát kockázat nélkül, felelősséggel használni.

Az MNB például a Kiberpajzs elnevezésű kezdeményezésével szeretne fellépni a gyanútlan állampolgárok körében egyre gyakoribb pénzügyi visszaélések, csalások ellen.

Hetényi Márk az adatvagyon felhalmozását is kiemelte, ami ma a nagy szolgáltatók és vállalatok legnagyobb helyzeti előnye a piacon.

,,Az utolsó 10-20 évben azt láttuk, hogy az adatvagyon koncentrálódik a nagyobb cégek hatalmában. Az AI-nak van egy olyan útja, hogy erre az adatvagyonra ráépülve egy elég vaskos automatizációt és ügyfélélményt hoz létre, ami tovább fokozza ezt a koncentrációt.”

– mondta a R34DY alapítója és ügyvezetője.

Lesz-e AI-GATE?

Dr. Urbán Viktor a Fintech Szövetség főtitkára a kripto világot meghatározó hasonló hype-ra majd hirtelen kiábrándulásra is számít a felhasználók részéről.

A kerekasztal résztvevői egyet értettek abban, hogy az új technológia réseket, kockázatokat rejt magában. Idővel szinte borítékolható, hogy egy-egy botrány kedvezőtlenül hat majd a jelenleg rendkívül népszerű AI hívószavakra is. Hosszútávon azonban – főleg, ha stratégiai bevezetésekre kerül majd sor – a technológia iránti bizalom kiegyensúlyozódhat a felhasználók részéről is.

Érdeklődők számára a teljes kerekasztal az Infotér Egyesület Youtube csatornáján elérhető.

Címlapfotón: Szombati Anikó, dr. Vajda Viktor, Hetényi Márk, Nagy Róbert, dr. Urbán Viktor 2023. október 17-én az Infotér Konferencián. Fotó forrása: Infotér Egyesület