Lehet drágább egy NFT-óra, mint egy kézműves chronograph? Eljöhet az az idő, amikor a tradicionális pénzügyi szolgáltatók a hagyományos befektetési termékek mellett digitális alkotásokat is kínálnak ügyfeleiknek? Hogyan jelenik meg a blockchain az üzleti világ egyik legtradicionálisabb szegmensében és hol jön képbe a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő vállalatirányítás? Chris Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójának írása a FinTechZone-on.

Hogyan lehet, hogy pár megabite gif egy NFT (non-fungible token) formájában többet ér egyes befektetőknek, mint egy Rolex Daytona?

2022 egyik első izgalmas olvasmánya volt az az interjú, amelyet a Bloomberg készített Jesus Calderonnal, aki egyszerre óragyűjtő a valódi világban és a metaverzumban – tanulságos olvasmány, ajánlom mindenkinek.

Mi az NFT?

Az NFT röviden azt jelenti, hogy egyedi és nem cserélhető. Például a dollár helyettesíthető, cserélj el egy dollárt egy másikra és pont ugyanott leszel. Ugyanakkor, a Mona Lisa nem-helyettesíthető, csak egy Mona Lisa van, és az nem cserélhető. Az NFT szinte bármi lehet, ami digitális (festmények, zene, akár egy CT felvétel emberi agyról, stb.), de jelenleg a legtöbb izgalom a technológia digitális művészeti alkotások kereskedelmében való felhasználása körül tapasztalható.

Az NFT megjelenését az tette lehetővé, hogy az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezették az örökölhető ún. „okos szerződéseket”, melyek révén követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális és később már bizonyos fizikai tárgyak, eszközök tulajdonjoga is.

A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat. Emiatt az érintett személyek és vállalatok a föld bármely pontján megbízható igazolást szerezhetnek az adott eszköz tulajdonjogáról. Ez elemi feltétele annak, hogy az NFT-kkel történő kereskedés elindulhasson.

Forrás: NFT: a legjobb új befektetés vagy buborék?, BDO Magyarország, 2022.01.10.

Az érték és értékteremtés átfogó változása

Elgondolkodtató, hogy milyen folyamatokat és változásokat hozott a befektetések és a pénzügyek világában a crypto elképesztő felfutása és hogy ehhez képest milyen óriási forradalmat hoz el az NFT és a meta-világ. Évek óta mondjuk, hogy a digitális világ eddig soha nem látott üzleti lehetőségeket teremt minden egyes üzleti területen. Ennél kézzelfoghatóbb példát nehezen hozhatnánk illusztrációnak.

Az érték és az értékteremtés definíciója átfogó változáson megy keresztül a szemünk előtt és ez a változás egyre gyorsabb és gyorsabb, abból is következően, hogy ma már kivétel nélkül a digitalizáción alapul.

Ma már tömegek fektetnek valamilyen kripto-valutába és bár hozzájuk képest sokkal kevesebben vannak, akik értik az NFT világát, de mind többen és többen érdeklődnek iránta. A blokklánc technológia a befektetői világban mára elfogadottá vált, s ezt azzal együtt is kijelenthetjük, hogy tény: a tradicionális szemlélet szerint nagyobb kockázatot vállalók befektetése. Nem tudjuk azonban meddig lesz ez a közkeletű igazság.

A fintech szféra dinamikus tempót diktál az újabb és újabb technológiák meghonosításában a pénzügyi területen – ami egyfelől örvendetes, másrészt ráirányítja a figyelmet a biztonság és megbízhatóság fontosságának növekedésére.

A Microsoft és az Azure felhő szolgáltatások megkérdőjelezhetetlen szerepet játszanak a blokklánc technológia fejlődésében és a biztonság növelésében is – elég csak arra gondolni, hogy a szoftverek biztonsága és kalózkodás elleni küzdelem jó ideje egy Azure-Ethereum technológiai platformon zajlik.

A bizalom letéteményese az ember helyett a technológia lett

A biztonság, a transzparencia és a száz százalékos megbízhatóság a digitális szolgáltatások terén talán még fontosabb, mint a tradicionális pénzügyi szolgáltatások világában, hiszen az emberi közreműködés nélkül működő rendszerek esetében a bizalom letéteményese az ember helyett már maga a technológia.

Fintech szolgáltatók tucatjai esetében láthatjuk, hogy a crypto már létező és one-two-click alapú befektetési forma és egyáltalán nincs kizárva, hogy az újabb és újabb digitális befektetési formák megjelennek a bankok tradicionális világában is. Hiszen, ami értéket képvisel, az iránt megnő a befektetői igény.

A blockchain technológia a befektetéseken túl is értékteremtő a vállalati világban: a biztosítások, a gyártás és a logisztika, az egészségügy vagy akár az utazás területén is egyre több alkalmazás és szolgáltatás épül erre a filozófiára.

A Microsoft élen jár a digitális biztonság és a stabilitás területén és elkötelezett a kiberbűnözés- valamint a csalás elleni küzdelemben. Kutatás-fejlesztési tevékenységének keretében milliárd dolláros nagyságrendben invesztál a kiberfenyegetések azonosításába és a megelőzésbe, hogy a digitális ökoszisztémának stabil alapot biztosítson. A Microsoft Azure a világ legbiztonságosabb, legrugalmasabb és skálázható platformjai között is élenjáró.

A fenntarthatóság alapvető értékké vált a felnövekvő generáció számára

A magas szintű biztonság és transzparencia nemcsak a bizalom, de a fenntarthatóság alapvető pillére is a digitális világban. A fenntarthatóság mára olyan fogalommá, elvárássá nőtte ki magát, amely túlmutat a szimpla vállalati értékeken, a felnövekvő generáció számára olyan alapvető értékké vált, amely átsző minden egyes iparágat, terméket és szolgáltatást. Éppen ezért a környezeti-, társadalmi és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő vállalatirányítás – az ESG – szerepe az elmúlt időszakban nagymértékben felértékelődött.

Magyarországon a pénzintézeti és fintech világban nemhogy teret nyert ez a gondolkodás, de sok fejlett országhoz hasonlóan ez a szektor az ESG-gondolkodás fő hajtóereje. Hiszen ezen a téren is kulcskérdés a hatékonyság. Ha egy vállalat ESG-szempontok szerint is áttekinti a működését, hatékonyabb operációt építhet ki, növeli az ügyfelek lojalitását és magasabb hozzáadott értéket teremt.

A vállalati fenntarthatóság alapjainak megteremtése technológiai kérdés is, a felhő technológia a kezdetektől fogva nagy szerepet játszott az ESG-trend megjelenésében a nagyvállalati szektorban. A cloud ugyanis önmagában óriási hatékonyságjavulást hozott, a felhő bevezetése az energiafelhasználást és végső soron a karbonkibocsátást radikálisan képes csökkenteni.

Fenntarthatósági szempontok felértékelődése a hazai bankszektorban

Az MNB Zöld ajánlása a környezeti kockázatok kezelése kapcsán fogalmaz meg elvárásokat a pénzügyi szektor felé és kitér a hitelintézeti üzleti tevékenységében a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Ezzel összhangban az uniós szabályozás arra sarkallja a vállalatokat, hogy ne csak a közvetlen kibocsátásukkal, hanem az általuk finanszírozott vállalkozások kibocsátásával is kalkuláljanak üzleti tevékenységük környezeti hatásainak értékelésekor.

Ezen a ponton pedig ismét megjelenik a technológia és a digitalizáció, mint a környezeti hatásokat csökkenteni képes faktor.