A pénzintézetek töretlenül menetelnek a digitális átalakulás útján: az IT-környezet modernizálása és integrálása a legaktuálisabb tennivaló ezen a téren. Az elmúlt évek “kényszerű gyorsítása” után is bőven van tennivaló a digitálisan elérhető termékek és szolgáltatások körének bővítésével. Nagy feladat az e-csatornák használatának népszerűsítése, a penetráció növelése. Ezeket a személyre szabott élmény nyújtásával, valamint a mind teljesebb termék és szolgáltatás paletta online elérhetővé tételével lehet megvalósítani. Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt például, hogy digitálisan igényeljünk jelzáloghitelt; mára ez már valóság. Az újabb és újabb kihívások, valamint az igények rohamos változása nem teszi könnyebbé az átalakulást. Részletek Kertész Nellitől, a Provice Informatika digitális ügyfélélmény igazgatójától.
1. Manapság mit lehet a legfőbb kihívásnak tekinteni a pénzintézeti modernizáció során?
Kertész Nelli: Az egyik a skálázhatóság, aminek legfőbb akadálya, hogy a régi és az új alkalmazások összekapcsolása, folyamatokba illesztése nehezen megoldható. Vannak bankok, ahol olyan gyorsan történt az új rendszerek bevezetése, hogy egyelőre szigetszerűen, a régi rendszerektől elkülönítetten tudják csak működtetni őket.
A másik kihívás ennél sokkal prózaibb: Hogyan lehet többet, kevesebből megvalósítani, azaz több és jobb szolgáltatást nyújtani kevesebb forrásból?
Forrás: Digital Banking Report 2021
2. Milyen lehetőségek vannak a szűkös pénzügyi keretek között az ügyfélélmény fokozására?
Kertész Nelli: Az említett két kihívás az ügyfelek vonatkozásában is jelen van. Ahhoz, hogy az ügyfeleknek élményt jelentsen a szolgáltatások igénybevétele, tisztában kell legyünk az ügyfélélménnyel.
Nem az a legnagyobb gond, hogy hogyan lesz adat, hanem hogy a rengeteg rendelkezésre álló adatból, hogyan tudjuk megérteni a valós és aktuális igényeket és viselkedést.
A fentiek jegyében – skálázhatóság, gazdaságosság – egyre kevesebb manualitást érdemes meghagyni a folyamatban. Azt szoktam mondani, hogy a hosszas elemzések, adattranszformációk, hipotézisek felállítása helyett bízzuk magunkat a gépi tanulás és mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekre.
Már a használat kezdeti időszakában érdemes gyors eredményeket felmutatni, ez meggyőző erővel hat a kétkedőkre, és hasznos a gyorsabb megtérülés kimutatásához is. Arról nem beszélve, hogy így több idő marad a fejlesztési ötletekre, innovációra.
3. Szerinted melyek azok a szempontok, amiket a modern megoldások kiválasztásánál érdemes figyelembe venni?
Kertész Nelli: Új technológia vagy alkalmazás bevezetése esetén, – függetlenül attól, hogy milyen területre biztosít megoldást, – általános érvényű tanács, hogy érdemes megvizsgálni, hogy vajon a jövőbeni törekvéseket is képes-e támogatni, és hogy jól illeszthető-e a meglévő informatikai rendszerek körébe.
Olyan innovatív technológiákat érdemes ugyanis bevezetni, amelyek a hatékonyabb működést támogatják és könnyen integrálhatóak a meglévő strukturált működésbe. Mindez a stratégia megalkotásakor, az igények felmérésekor és természetesen azok beszerzésekor is szempont. Ha úgy választunk megoldást, hogy csak a jelenkori igényekre fókuszálunk, nagyon hamar eljöhet az újabb fejlesztés vagy akár teljesen új megoldás implementációjának igénye.
Ha pedig fejlesztett megoldás mellett döntünk, a konténerizáció ígéri a legnagyobb technikai és üzleti előnyöket. A „hordozható” és könnyen végrehajtható szoftver-komponensek által az üzlet sokkal gyorsabban „termékesítheti” ötleteit és termék-módozatok is egyszerűbben készíthetőek, ezzel biztosítva a skálázhatóságot.
Legyen szó egy új alkalmazás bevezetéséről, a felhőbe történő migrációról vagy csak egy új funkció beépítéséről, az architect-ek minden esetben a teljesítmény és a költségek egyensúlyára törekszenek. Az alapértelmezett konfigurációk, beállítások ugyanakkor nem minden esetben hatnak a tervezett üzleti eredmények irányába. Nem ritka a túlköltés vagy a túlméretezés, és végső soron akár az is megeshet, hogy az alkalmazás teljesítménye romlik a kedvezőtlen „gyári” beállítások miatt.
Bizonyos esetekben pedig, mint amilyen a virtuális gépek vagy a konténerek futtatása – az összetettség túlnő a manuális optimalizálás lehetőségein. Az adatközpontoktól a felhő-infrastruktúra erőforrásokig ugyanis több ezer hangolásra váró paraméterről van szó, amik ráadásul dinamikusan változnak.
Ahogy a vállalati felhő lábnyoma növekszik, az üzemeltetők, architekt-ek azzal szembesülnek, hogy „kézzel” már nem tudják a teljesítményt és az erőforrás-kihasználást maximalizálni, a költségek jelentős megugrása nélkül.
4. Hogyan lehet a technológiai komplexitást kezelni, ha lehet egyáltalán?
Kertész Nelli: Ahhoz, hogy az összetettség és a kezelhetőség „káoszán” úrrá legyünk az alkalmazás-technológiák beállításainak gyors és dinamikus hangolása a kiút.
Az optimalizálás és a szolgáltatási szintű (SLA) célkitűzések összhangjához a teljesítmény, rugalmasság és költséghatékonyság szentháromságában sok kompromisszumot kell hozni. Az SLA sok esetben üzleti elvárást fogalmaz meg, melynek szigorúan meg kell felelni. Egyébként nem meglepő módon, a legnagyobb költséghatékonyságot éppen a ma még kevésbé ismert modern technológiák esetében, mint amilyen a konténer- és a mikroszolgáltatások világa, lehet elérni.
Egy 50 országban szolgáltatásokat nyújtó bank gépi tanulási technikák használatával javította eredményességét. A másodpercenkénti fizetések számát 220-ról sikerült felvinniük 340-re. A kiindulási fizetési számon a legjobb szakértők 3 hónapot dolgoztak, a gépi hangolás ezt 20 óra alatt javította 155 %-kal. A hangoláshoz az AI-alapú performancia optimalizációs platformot, az Akamas-t vetették be. A platform akár több száz, – egymástól függő – szolgáltatáskonfigurációs paramétert képes optimalizálni a teljesítmény- és költségcéloknak való maradéktalan megfelelés mellett.
5. Szerinted a bankok készen állnak az AI és hasonló gépi megoldások használatára?
Kertész Nelli: A fő kérdés az lesz, hogy ki mennyire hajlandó magát rábízni az automatizált megoldásokra. A pénzintézetek körében is egyre népszerűbbek a felhős technológiák, ami szükségszerűen kihatással van a szervezeti együttműködésre és kultúrára.
Ahol az agilitás, a változásokra való rugalmas reagálás alapkészséggé válik, ott sikereket fognak tudni felmutatni a digitális transzformációban. Ahol a modernizációt nem övezi lelkesedés, akár technológiai, akár szervezeti okok miatt, ott végső soron az üzleti eredményesség kerül veszélybe.
