Az elmúlt évek hypejának köszönhetően számos különféle blokklánc, kriptovaluta és elosztott főkönyvi technológia jelent meg a piacon. Ezek egy része egymással versengő megoldás, mint például a nyilvános okosszerződést megvalósító blokklánc platformok. Számos platform azonban nem konkurens technológiái egymásnak, hanem inkább egymást kiegészítő, továbbfejlesztő vagy éppen más probléma köröket megcélzó technológia. Jelen cikkünkben egy általános keretrendszert vázolunk fel, mellyel az egymással versengő, vagy egymást kiegészítő elosztott technológiai platformok összehasonlíthatóak. 

A cikkben főleg az alaptechnológiákat hasonlítjuk össze nem érintve az alap megoldások fölött létrehozott decentralizált alkalmazásokat, vagy a platformokat technológiai értelemben kiegészítő elemeket (pl. lightning network).

Számos elosztott főkönyvi technológia létezik, amelyek nem feltétlenül sorolhatók be az alábbi három nagy kategóriába, de segítségünkre lehetnek a platformok analizálásában és összeshasonlításában.

1. Kriptovaluták

Egy tipikus kriptovaluta, mint például a Bitcoin, vagy Litecoin karakterisztikái a következő ábrán láthatóak. Ilyen rendszerekben:

  • A tranzakciós szemantika elég egyszerű, főleg egyszerű átutalásokat lehet megvalósítani.
  • A tranzakciós adatbázis struktúrája a klasszikus blokklánc.
  • A rendszer elég publikus, a tranzakciók nem túlságosan titkosak.
  • A hálózat teljes mértékben nyilvános.
  • A konszenzus algoritmus nem túl hatékony (pl, 3.5 TR/s Bitcoinnál).
  • A konszenzus hibatűrése bizánci és általában az elméleti lehetséges érték közelében van.
  • Az ilyen platformok általában fejlett belső és külső kripto-közgazdaságtant használnak.

 Az általános kriptovaluták egy speciális alcsoportját valósítják meg az úgynevezett privacy coin-ok, mint például a Dash, ZCash, Monero. Itt jelentős energiát és innovációt fordítanak a tranzakciók és tranzakciós adatbázis titkosságának fejlesztésére.

Nyolcadik ábra: a kriptovaluták karakterisztikái

2. Nyilvános okos-szerződés platformok

Nyilvános smart-contract rendszerek tipikus példái az Ethereum, Tezos, EOS, NEO. Ezen rendszerek főbb tulajdonságai:

  • A tranzakciós szemantika komplex: a legtöbb ilyen rendszer egy vagy több általános programozási nyelvet támogat, mellyel tetszőleg üzleti logikát meg lehet valósítani egy tranzakcióban.
  • A tranzakciós adatbázis struktúrája a klasszikus blokklánc.
  • A rendszer elég publikus, a tranzakciók nem túlságosan titkosak, helyenként még kevésbé titkosak mint a kriptovalutáknál.
  • A hálózat teljes mértékben nyilvános.
  • A konszenzus algoritmus általában hatékonyabb mint a kriptovalutáknál (15 TR/s Ethereumnál). Ennek fő oka, hogy időközben a kriptovalutáknál alkalmazott algoritmusokat továbbfejlesztették. Az egyik extrém példa az EOS, ahol százezer körüli tranzakció is elérhető, viszont ezt a konszenzus bizánci hibatűrésének jelentős redukálásával érték el.
  • A konszenzus hibatűrése bizánci és általában az elméleti lehetséges érték közelében van.
  • Az ilyen platformok általában fejlett belső és külső kripto-közgazdaságtant használnak például az okos-szerződések futási idejének optimalizálására.

Kilencedik ábra: nyilvános okos-szerződés platformok

3. Konzorcium blokklánc rendszerek

A konzorciumi blokklánc rendszerek tipikus példái a Hyperledger Fabric, vagy az R3 Corda. Ezen rendszerek főbb tulajdonságai:

  • A tranzakciós szemantika komplex: a legtöbb ilyen rendszer egy vagy több általános programozási nyelvet támogat, mellyel tetszőleg üzleti logikát meg lehet valósítani egy tranzakcióban.
  • A tranzakciós adatbázis struktúrája blokklánc, amit bizonyos esetekben továbbfejlesztenek.
  • A rendszer konzorciumi és privát: ilyen rendszerek különösképpen figyelnek rá, hogy csak az lásson egy bizonyos tranzakciót akinek feltétlenül kell.
  • A konszenzus algoritmus általában hatékony, például akár millió tranzakciót is el lehet érni másodpercenként az R3 Corda rendszernél. Ezt viszont ez a hibatűrés jelentős redukálását okozza.
  • A konszenzus hibatűrése általában eléggé redukált.
  • Az ilyen platformok nem használnak se külső se belső kripto-közgazdaságtant.

Tizedik ábra: konzorcium blokklánc rendszerek