Ha a kriptoeszközök szabályozására vonatkozó tervezet (MiCA) a menetrend szerint halad, akkor 2024 közepétől ezekre az eszközökre is szigorú szabályozás vár majd – olvasható az MNB cikkében.

A kriptoeszközök sajátos jellegük miatt kívül esnek az EU pénzügyi szektorára jellemző szabályozásokon, ezért az európai felügyeleti hatóságok kidolgozták a MiCA rendeletet, amely a más szabályozott terméknek nem minősülő, kriptoeszközök piacairól szól.

Az EU-s szabályozás elfogadása már a küszöbön van.

A normaszöveget 2022. október 14-én véglegesítették, a zárszavazása és kihirdetése várhatóan 2023 év első negyedévében történik.

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba és főszabály szerint alkalmazandó azzal, hogy a stablecoinokra vonatkozó rendelkezéseket a hatályba lépést követő 12. hónaptól, míg a szolgáltatókra vonatkozó szabályokat az ezt követő 18. hónaptól kell alkalmazni.

A szabályozáshoz vezető út

Az Európai Unió Bizottsága kezdeményezésének egyik fontos célkitűzése, hogy támogassa az innovációt és tisztességes versenyt a kriptopiacon, amelynek érdekében egy keretszabályozást kíván megteremteni a kriptoeszközök kibocsátására és kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozóan.

A Bizottság álláspontja szerint a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás hiánya jelentős kockázatoknak teheti ki a fogyasztókat és a befektetőket, így a leendő szabályozás biztosítani kívánja a fogyasztók és befektetők védelmét, a piac integritását, továbbá elősegítheti olyan különféle pénzügyi stabilitási és monetáris politikai kockázatok hatékony kezelését, amelyek a kriptoeszközök pénzügyi piacokon történő széles körű használatából erednek.

Egységes szabályozás hiányában bizonyos tagállamok önállóan szabályozzák a kriptoeszközöket, amely szabályozási széttagoltsághoz vezet az EU-n belül. Ez pedig torzítja a versenyt az egységes piacon, és megnehezíti a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy tevékenységüket határon átnyúló szolgáltatás formájában kiterjesszék az unión belül.

Ezért a Bizottság 2020. szeptember 24-én javaslatot tett közzé a kriptoeszköz piacairól (Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kriptoeszköz piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, “MiCA”), és a Tanács 2021. november 24-én elfogadta a javaslatra vonatkozó álláspontját. A MiCA egy nagyobb intézkedéscsomag részét képezi a Bizottság digitális pénzügyi stratégáján belül.

További részletek itt: Szalóki Gergely: „A kriptoeszközök szabályozása az Európai Unióban„, 2022.09.13.

Főbb tudnivalók a MiCA rendeletről

A MiCA célja, hogy európai szinten egységesítse a kriptoeszközökre, kibocsátóikra, felajánlókra és a szolgáltatókra vonatkozó szabályokat, mérsékelje a pénzügyi stabilitást veszélyeztető kockázatokat, védelmet nyújtson a befektetők számára.

A MiCA hatálya kizárólag azon kriptoeszkökre terjed ki, amelyek az uniós pénzügyi szolgáltatási jogszabályok alapján nem minősülnek pl. pénzügyi eszköznek, betétnek vagy strukturált betétnek.

Ezen feltételen túl a rendelet értelmében kriptoeszköznek minősül minden olyan osztott főkönyvi (DLT) vagy más hasonló technológián alapuló digitális formában megjelenő érték vagy jog, amely átruházható és elektronikusan tárolható.

Mi a különbség a DLT és a blokklánc között?

A DLT olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy a meghatározott szabályok és eljárások alapján elfogadott és validált tranzak- ciókat a hálózat valamennyi szereplője tárolja.

A blokklánc pedig olyan típusú DLT, ahol a tranzakciókat kriptográfiai megoldásokkal blokkonként kapcsolják egymáshoz, láncot létrehozva ezzel. A blokklánc tulajdonképpen egy nagy főkönyvként funkcionál.

Előfordulnak olyan DLT megoldások is, ahol az adatokat nem blokkokba rendezik, hanem tranzakciók validálása után a hálózati szereplők egyenlegeit megfelelően frissítik.

Kriptoeszközök csoportosítása a MiCA szerint

A MiCA-rendelet az EU jogszabályaival harmonizáltan definíciókat fogalmaz meg a kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci tevékenységek vonatkozásában, eszerint a kriptoeszközök négy kategóriába csoportosíthatóak:

1. eszközalapú token (asset-referenced token): olyan kriptoeszköz (típus), amely nem e-pénz token és a stabil érték fenntartására törekszik úgy, hogy közben több Fiat-valuta (egy ország központi bankja által kibocsátott törvényes fizetőeszköz), árutőzsdei termék, vagy kriptoeszköz, vagy ezek kombinációjának értékére hivatkozik;
2. e-pénz token (e-money token) (asset-referenced token és e-money token együttesen: stablecoin): olyan kriptoeszköz(típus), amelynek fő célja a csereeszközként való használat, miközben kizárólag egyetlen fizetőeszköznek minősülő Fiat-valuta értékére hivatkozik;
3. felhasználói token (utility token): olyan kriptoeszköz(típus), amely a kibocsátó termékéhez vagy szolgáltatáshoz való hozzáférést biztosítja, és amelyet kizárólag a szóban forgó token kibocsátója fogad el. Ilyen lehet pl. egy tokenizált voucher vagy fitneszbérlet. Ezek főszabály szerint mentesek a MiCA-ban foglalt fehér könyv készítési kötelezettségek alól;
4. általános kriptoeszköz: ide tartozik minden olyan kriptoeszköz, ami nem minősül se eszközalapú, se e-pénz tokennek, pl. Bitcoin.

A szolgáltatókra vonatkozó főbb szabályok

A MiCA értelmében azok a szolgáltatók, amelyek az EU területén általános kriptoeszközöket hoznak nyilvános forgalomba vagy ezeket kereskedési platformokra kívánják bevezetni – és nem tartoznak mentesség hatálya alá – részletes szabályoknak kell megfelelniük.

• Azoknak, akik a kriptoeszközöket a nyilvánosság számára felajánlják, vagy kereskedési platformra kívánják bevezetni, az EU-ban székhellyel rendelkező jogi személyeknek kell lenniük. Az érintett személyeknek a felajánlás/bevezetés megkezdése előtt össze kell állítaniuk egy ún. fehér könyvet (white paper).

A stablecoinokra és kibocsátóikra szigorúbb szabályok vonatkoznak, különösen a tőke, a befektetői jogok és a felügyelet tekintetében. A tervezet meghatározza az eszközalapú tokenek kibocsátóira vonatkozó engedélyezési eljárást.

• Az Unióban való működés engedélyezéséhez az eszközalapú tokenek kibocsátóinak az Unióban székhellyel rendelkező jogi személynek kell lenniük. Az Unióban nem lehet eszközalapú tokenre vonatkozó nyilvános ajánlatot tenni vagy azzal kriptoeszköz-kereskedési platformon kereskedni, ha a kibocsátó nem rendelkezik engedéllyel az Unióban, és nem tesz közzé az illetékes hatósága által jóváhagyott kriptoeszköz-fehér könyvet.

Az eszközalapú tokenek kibocsátóira további jelentős kötelezettségek vonatkoznak, többek között a kiegészítő szavatolótőke-követelményre, a likviditáskezelésre és az interoperabilitásra vonatko-zóan.

A tervezet ismerteti az e-pénz-tokenek kibocsátóinak engedélyezési eljárását.

• Ezekre vonatkozó nyilvános ajánlatot csak akkor lehet tenni az Unióban, illetve azokat a kriptoeszköz-kereskedési platformra csak akkor lehet bevezetni, ha a kibocsátó hitelintézetként vagy az e-pénz-kibocsátó intézményekről szóló irányelv szerint „e-pénz-kibocsátó intézményként” engedélyezett. Az e-pénz tokeneket az e-pénz-kibocsátó intézményekről szóló irányelv alkalmazásában e-pénznek kell tekinteni.

Címlapfotó forrása: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.