Ahogy a digitális kereskedelem egyre gyorsabban nő, és az AI-alapú interakciók alapjaiban formálják át azt, ahogyan tájékozódunk és vásárolunk, a fizetések is új szakaszba lépnek. Egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol az intelligencia, az autonómia és a bizalom egyszerre válik versenytényezővé.

Hogy megértsük, mit jelent mindez a gyakorlatban – a tokenizációtól kezdve a stabilcoinokon át, az ügynöki kereskedelemig és a csalásmegelőzésig -, Claudio Di Nellával, a Visa Consulting and Analytics (VCA) európai senior alelnökével beszélgettünk.

A fizetések következő korszakát nem egyetlen platform, vagy technológia fogja meghatározni, hanem az, hogy az iparág mennyire tudja biztonságosan kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket egyre gyakrabban AI-ügynökök végeznek majd el az ügyfelek felhatalmazása alapján.

Tokenizáció: a fizetések következő korszakának csendes motorja

Miközben a figyelem gyakran az új fintech unikornisokra vagy a kriptopiaci hullámzásokra irányul, Európában a fizetések egyik legnagyobb hatású átalakulása szinte észrevétlenül ment végbe 2025-ben: a tokenizáció aránya meghaladta az 50%-ot.

Ugyanebben az időszakban az e-kereskedelem globálisan először lépte át a fizikai elfogadóhelyeken zajló tranzakciók volumenét. A két folyamat nem véletlenül történt párhuzamosan – szorosan összefüggnek.

A tokenizáció – vagyis a statikus kártyaadatok dinamikus tokenekkel való kiváltása – jelentősen csökkenti a csalás kockázatát. Stratégiai jelentősége azonban ennél jóval nagyobb: lehetővé teszi, hogy a bizalom kontextusfüggő, finoman szabályozható és újrafelhasználható legyen.

„Ez a háttérben zajló, infrastruktúra-szintű megoldás kulcsfontosságú. Nemcsak a biztonságos fizetési élményhez, hanem ahhoz is, ami ezután következik: egy olyan világhoz, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem a nevünkben vásárol is”

– mutat rá Claudio Di Nella.

A delegált tranzakciókhoz, amikor egy mesterséges intelligencia a felhasználó nevében jár el, olyan bizalmi mechanizmusokra van szükség, amelyek pontosak, visszavonhatók és célhoz kötöttek.

A tokenek pontosan ezt biztosítják.

Európát gyakran lassabbnak tartják a szabályozási összetettség miatt, valójában azonban ezen a területen kifejezetten érett.

A kontinens világelső a tokenizáció elterjedtségében, és a kibocsátók egyre inkább nem megfelelési kötelezettségként, hanem stratégiai eszközként tekintenek rá az új ügyfélélmény megteremtéséhez.

“Többcsatornás” Európa: fragmentáció a felszínen, konvergencia a mélyben

Európa fizetési ökoszisztémáját gyakran jellemzik széttöredezettként – és a felszínen ez igaz is. Kártyák, számlaalapú fizetési megoldások, digitális pénztárcák és helyi rendszerek élnek egymás mellett; mindezt a szabályozás és a nemzeti preferenciák formálják.

A több csatorna azonban nemcsak választékot, hanem kockázatot is hoz: a csaláskezelés sokszor silókban működik. Di Nella szerint épp ezért kezd kirajzolódni egy új mintázat: konvergencia ott, ahol a leginkább számít.

„Egy olyan világban élünk, ahol az AI, a közösségi média és az online csalások robbanásszerűen terjednek”

– figyelmeztet a VCA vezetője.

„Soha nem volt ennyire fontos, hogy 360 fokos képet kapjunk a kockázatokról. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárólag egy-egy fizetési csatorna mentén gondolkodjunk.”

A hatékony védekezés egyre inkább átfogó tranzakciós rálátást igényel: eszközszintű adatok, földrajzi helyzet, viselkedési minták és biometrikus jelek együttes értelmezését – csatornától függetlenül.

Az ügyfelek szemszögéből közben a különböző fizetési megoldások egyre inkább „eltűnnek” a háttérben: a felhasználó nem „csatornát” választ, hanem azt, ami kényelmes és működik.

„A hiperperszonalizált ügyfélélmény alapja, hogy a rendszer megtanulja egyéni szokásainkat, és a fizetés módját is ahhoz igazítja, ahogyan élünk”

– teszi hozzá.

Hol marad meg a fragmentáció? Főként ott, ahol szabályozói előírások miatt nem egyértelmű, hogy a változás mennyire van összhangban a felhasználói kényelemmel. De végső soron – ahogy Di Nella fogalmaz –

„a fogyasztók döntenek a saját választásaikkal: azt fogják használni, ami számukra működik”.

Fotón: Claudio Di Nella, a Visa Consulting and Analytics (VCA) európai senior alelnöke. Fotót készítette: FinTechZone / Kovács Dávid.

Az új prémium a fizetésekben: választás a megfelelő pillanatban

Ahogy a fizetések egyre gyorsabbá és láthatatlanabbá válnak, a megkülönböztetés súlypontja eltolódik a sebességről a választás lehetősége és a kontroll felé. A nyerő élmények nem azok, ahol a legkevesebb a súrlódás, hanem azok, ahol a megfelelő súrlódás a megfelelő pillanatban jelenik meg.

Itt találkozik a hiperperszonalizáció azzal, amit “intelligens súrlódásnak” nevezhetünk.

Az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy eldönthessék, hogyan fizetnek – betéti vagy hitelkártyával, részletekben vagy egy összegben, hűségpontokkal vagy készpénzzel -, anélkül, hogy több kártyát vagy pénztárcát kellene kezelniük.

A fizetési eszköz rugalmas, kontextusérzékeny és felhasználóvezérelt lesz.

„A prémium élmény nem a döntések megszüntetéséről szól, hanem arról, hogy képessé tegyük az ügyfeleket arra, hogy ezeket a döntéseket könnyedén meghozzák.”

– hangsúlyozza Claudio Di Nella.

A rugalmas hitelesítő adatok modelljei – például a Visa Flexible Credential – jól szemléltetik ezt az irányt.

A lényeg egyszerű: ugyanazzal a kártyával többféleképpen is fizethetsz.

A helyzettől függően választhatsz például betéti, hitel- vagy részletfizetés között, anélkül hogy újra kellene azonosítanod magad vagy „váltogatnod” kellene a fizetési eszközt.

Ez új értékteremtési lehetőségeket nyit meg a kibocsátók és a kereskedők számára – nem termékek erőltetésével, hanem valódi választási lehetőségek biztosításával.

Gyorsabb elszámolás, átláthatóbb pénzmozgás: a stablecoinok első terepe a vállalati fizetések

Kevés téma kap akkora figyelmet mostanában a fizetések világában, mint a stablecoinok. A valóság azonban jóval pragmatikusabb, mint forradalmi.

Rövid távon a legerősebb üzleti érték egyértelműen a kereskedelmi és B2B területen jelenik meg.

A gyorsabb elszámolás, a likviditás hatékonyabb kezelése és az átláthatóság valós, régóta fennálló problémákra ad választ a határokon átnyúló és nagy volumenű tranzakcióknál.

A treasury területek és nagyvállalatok számára az értékajánlat kézzelfogható.

A fogyasztói fizetések esetében más a helyzet.

Speciális forgatókönyveken kívül a stabilcoinok gyakran nehezen tudnak egyértelmű előnyt kínálni a meglévő digitális fizetési lehetőségekkel szemben.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szerepük, de a skálázódás útja valószínűleg közvetett lesz: kereskedői megoldásokba, hűségprogramokba vagy határon átnyúló felhasználási esetekbe ágyazva, nem pedig önálló fogyasztói termékként.

A technológia elterjedését az érték hajtja, nem az újdonság

– jegyzi meg Di Nella, emlékeztetve arra, hogy a fizetési innováció akkor sikeres, ha valódi problémákat old meg.

Fotón: Claudio Di Nella, a Visa Consulting and Analytics (VCA) európai senior alelnöke. Fotót készítette: FinTechZone / Kovács Dávid.

Agentic commerce: amikor az AI már nemcsak ajánl

Az interjú során megvitatott legmélyrehatóbb változás nem egy konkrét fizetési módról szólt, hanem arról, hogy ki kezdeményezi a tranzakciókat.

A generatív mesterséges intelligencia a böngészés és tájékozódás módját már átalakította:

a fogyasztók egyre inkább nagy nyelvi modellekre épülő, beszélgetésalapú felületekre – például ChatGPT-re, Perplexityre vagy Geminire – támaszkodnak, amikor opciókat mérlegelnek.

A következő lépések is kirajzolódnak: AI-alapú rendszerek, amelyek a felhasználó nevében tranzakciókat hajtanak végre, majd autonóm módon kezdeményeznek is műveleteket, előre meghatározott keretek között.

A VCA vezetője három fázist különböztet meg:

1. fázis: az AI tájékozódik és ajánl – ez már ma is általános.

2. fázis: az AI tranzakciót hajt végre – jelenleg alakul ki, ahogy a Visa Intelligent Commerce, az OpenAI vásárlási protokollja és a Google Universal Commerce protokollja szabványosított kereteket hoz létre az AI által kezdeményezett fizetéshez.

3. fázis: az AI kezdeményez – itt válik igazán átalakító erejűvé a modell.

Az ügynöki kereskedelem (agentic commerce) alapvető kérdést vet fel: amikor egy ügynök vásárol, ki az ügyfél?

Az ügynökök a digitális identitásunk kiterjesztései lesznek, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a hitelesítéshez, a csaláskezeléshez és a vitás ügyekhez való hozzáállásunkat

– magyarázza Di Nella.

Ezért válnak kulcsfontosságúvá a megbízható ügynöki modellek, mint például a Visa Trusted Agent Protocol, amelyek egyértelmű korlátokat szabnak: költési limiteket, kereskedői kategóriákat, időablakokat és kontextusfüggő jogosultságokat.

A tokenizáció itt ismét központi szerepet kap, mivel egyetlen célra használható hitelesítő adatokat tesz lehetővé.

Mi lesz a következő interfész? Hogy nem lesz interfész

Ha az agentic commerce kiforrottá válik, a fizetés megszokott koncepciója háttérbe szorulhat. Az interakció az űrlapokról és gombokról a szándék és a párbeszéd felé tolódik.

Ebben a modellben a felhasználók célokat fogalmaznak meg, nem lépéseket hajtanak végre.

A rendszer – legyen az emberi vagy mesterséges – végzi az összehangolást. A fizetés egy komplexebb szolgáltatás része lesz, nem önálló esemény.

A következő generációs felhasználói felület maga a párbeszéd. Beszélgetni mindenki tud.

– fogalmaz a Visa vezetője.

Az önkiszolgáló folyamatok, fizetési felületek, gondosan megtervezett felhasználói útvonalak mind az ügynöki vásárlás korszakát megelőző relikviákká válhatnak. A kereskedők azonban alkalmazkodhatnak ehhez. Ahogyan a prémium üzletekben személyes tanácsadók segítik a vásárlást, úgy jelenhetnek meg az AI-alapú vásárlási asszisztensek a kereskedők oldalán is, amelyek széles körben teszik elérhetővé a személyre szabott kiszolgálást.

A kihívás az lesz, hogy egyszerre két utat optimalizáljanak: az emberi és az AI-ügynöki ügyfélutat.

Mindkettőnek intuitívnak, átláthatónak és megbízhatónak kell lennie – még ha egészen másképp is néznek ki.

Fotón: Claudio Di Nella, a Visa Consulting and Analytics (VCA) európai senior alelnöke. Fotót készítette: FinTechZone / Kovács Dávid.

A legnehezebb küzdelem előttünk áll: csalások az AI-vezérelt világban

A fizetések minden nagy korszakváltását új csalási formák kísérték. Az AI-ügynöki korszak sem lesz kivétel – sőt, minden eddiginél összetettebb kihívást jelent.

Az eszközök ereje, amelyek ma már mindenki számára elérhetők – a szintetikus identitásoktól az új típusú csalásokig -, csak tovább fog növekedni

– figyelmeztet Di Nella.

Ez nem spekuláció, hanem mintázatfelismerés. A csalás nem tűnik el, hanem új támadási felületekre vándorol.

Az AI-ügynöki világban ezek megsokszorozódnak: delegált hitelesítés, ügynök-megszemélyesítés, kompromittált teljesítési folyamatok. Előfordulhat például, hogy egy AI-ügynök a szabályok szerint vásárol, de a szállítási adatokat menet közben megváltoztatják.

A vezető előrejelzése egyértelmű:

A csalás folyamatosan átalakul, fejlődik, és példátlan ütemben fog növekedni, ami az egész ökoszisztémán átívelő együttműködést, agilitást, innovációt, új készségeket és beruházásokat igényel – mindezt ma még sok vezető alábecsüli.

A korábban említett 360 fokos kockázati szemlélet megkerülhetetlenné válik. Az eszközhasználat, a földrajzi minták, a viselkedési adatok és a biometrikus azonosítás együttes monitorozása minden fizetési csatornán együttesen szükségessé válik.

A legtöbb banki kockázatkezelési terület ma még nincs erre felkészítve.

A fizetési iparág a bizalomra épül. Ahogy a delegálás, az automatizáció és az intelligencia összeér, a bizalom megőrzése az AI-ügynöki korszak digitális csalóival szemben minden eddiginél nagyobb próbatétel lesz.

Ki nyeri a versenyt az „ügyfél nevében” vásárló AI-ügynökök világában?

Az AI-ügynöki világban már elindult a verseny azért, hogy ki birtokolja a fogyasztói kapcsolatot. A pályán egyszerre több szereplő mozog: az Apple és a Google eszközszintű pénztárcái, a nagy nyelvi modelleket fejlesztő technológiai vállalatok, a bankok mint „pénzügyi concierge-ek”, valamint a kereskedők saját, dedikált ügynökei.

AI-ügynökök sokasága jelenik majd meg, amelyeket felhatalmazhatunk arra, hogy bizonyos dolgokat elintézzenek helyettünk. Valószínűleg a big tech szereplők lesznek az elsők, akik ebben lépnek.

– vetíti előre Claudio Di Nella.

Az elsőként lépők előnye azonban nem jelent automatikus győzelmet.

Az ügynöki kereskedelemben is a bizalom és az értékteremtés marad a végső megkülönböztető tényező.

A fogyasztók bizalmát csak akkor lehet elnyerni, ha cserébe valódi kényelmet kapnak: időben érkező, releváns ajánlások formájában, amelyek tényleges értéket nyújtanak számukra akkor és ott, amikor arra szükségük van.

A fizetési iparág történetének egyik legmeghatározóbb évtizedébe lép.

Az a háttér-infrastruktúra, amely ma épül – a tokenizációtól a megbízható agent protokollokig –, fogja eldönteni, kik lesznek a holnap kereskedelmének nyertesei.

Nem azok kerülnek ki győztesen, akik minden hangzatos újdonságot “kergetnek”, hanem azok, akik képesek bizalmat építeni, gyorsan alkalmazkodni, és megértik: a legfontosabb forradalmak gyakran csendben kezdődnek.

A fizetések jövője nem fanfárral érkezik. Már most épül – láthatatlan tranzakcióról láthatatlan tranzakcióra.