Chris Skinner 2026. augusztus 13-i esszéje ezt a változást járja körül. 2026 júliusában egy másik Skinner-tézist már megvizsgáltunk: akkor arról volt szó, hogy az ügynöki fizetésben a bizalmi infrastruktúra lesz a valódi termék. Most ennél is tovább megyünk:

kié marad maga az ügyfélkapcsolat?

Mi történik, ha a pénzügyi szolgáltatás megérkezik oda, ahol az ügyfél már ott van?

Jó példa erre a Bertelsmann fintechcége, a Riverty. A társaság 2026. május 27-i közleménye szerint uniós hitelintézeti engedélyt kapott Luxemburgban, júliusban pedig elindította a bankját.

Nem új lakossági bankmárkát akar felépíteni: fizetési, hitelezési és likviditási szolgáltatásokat nyújt 1800-nál több kereskedőnek, akiknél évente 235 milliónál több tranzakció fut át.

Az ügyfél ebből csak annyit érzékel, hogy vásárlás közben megjelenik például a részletfizetés lehetősége.

Nem kell másik felületre mennie. Nem kell bankot keresnie.

És könnyen lehet, hogy különösebben az sem érdekli, melyik pénzügyi szereplő áll a szolgáltatás mögött.

Pedig a háttér ettől még nagyon is fontos. Valakinek finanszíroznia kell a hitelt, kezelnie kell a kockázatot és működtetnie kell azt a rendszert, amely lehetővé teszi a szolgáltatást.

Az változik meg, hogy mindebből mennyit lát az ügyfél, és kinek a márkájához köti az élményt.

A pénzügyi szolgáltatás ott van az ügyfél előtt. A bank viszont egyre könnyebben kerülhet mögé.

A Riverty példája azonban csak az egyik irányt mutatja.

A másik oldalon azok a digitális szereplők mozognak, amelyek már megszerezték az ügyfelet, és most egyre több pénzügyi funkciót akarnak saját kézbe venni.

A francia Qonto jelenleg fizetési intézményként működik, teljes körű hitelintézeti engedélyért pedig 2025 nyarán folyamodott. A Revolut saját közlése szerint 2026. augusztus 10-én kapott teljes körű francia banki engedélyt.

Önmagukban ezek egyszerű engedélyezési hírek lennének. A Riverty példájával együtt azonban már érdekesebb kép rajzolódik ki.

Az egyik irányban a banki szolgáltatás költözik egy kereskedő vagy egy digitális platform mögé. A másik irányban azok a szereplők, amelyeknél az ügyfél felülete és figyelme már ott van, egyre mélyebbre mennek a pénzügyi szolgáltatásokban.

A kettő végül ugyanoda vezethet.

Üzleti olvasatunkban a bank továbbra is adhatja a pénzügyi hátteret, de már nem feltétlenül ő lesz az a szereplő, akivel az ügyfél először találkozik, és akinek a márkájához a szolgáltatást köti.

Akié az ügyfél mindennapi felülete, annak egyre több lehetősége van arra is, hogy a pénzügyi kapcsolatból nagyobb részt tartson meg magának.

Ez már jóval többről szól annál, hogy hol jelenik meg egy részletfizetési gomb. Arról szól, hol kezdődik az ügyfél pénzügyi kapcsolata.

Ki segít választani, ha a szolgáltatás már ott van az ügyfél előtt?

Eddig arról volt szó, hol találkozik az ügyfél a pénzügyi szolgáltatással. Az AI-ügynökök megjelenésével azonban egy második kérdés is egyre fontosabb:

hogyan jut el az ügyfél a választásig?

A FinTechZone 2026 áprilisában már feltette ennek a kérdésnek az egyik felét:

mi történik, ha az ügyfél a saját AI-asszisztensén keresztül bankol?

A Qonto 2026. április végén két AI-ügynököt tett elérhetővé egyszerre mind a nyolc európai piacán, több mint 600 ezer vállalkozói ügyfél számára. Az egyik hétköznapi mondatokból képes kártyaigénylést indítani és utalást előkészíteni, a másik a vállalkozás költéseit elemzi. 

Ma ez még elsősorban kényelmesebb ügyintézés. Skinner viszont innen lép tovább.

Ha az AI idővel már több pénzügyi lehetőséget is képes összevetni, akkor az ügyfélnek egyre kevésbé kell végignéznie, mit kínálnak az egyes bankok és szolgáltatók.

Elég lehet azt megmondania, mit szeretne elérni. A megfelelő megoldás megtalálása pedig Skinner szerint egyre inkább az asszisztens feladata lehet. És itt válik az AI kérdése igazán érdekessé a bankok számára.

Amíg az ügyfél maga nyitja meg az alkalmazásokat, böngészi az ajánlatokat és hasonlítja össze a lehetőségeket, addig a bank neve, márkája, felülete és a korábbi tapasztalat közvetlenül befolyásolja a döntést.

Ha viszont az első válogatást egy AI végzi, a bank már nem feltétlenül az ügyfél figyelméért versenyez ugyanúgy, mint korábban.

A kérdés az lesz, hogy az adott pénzügyi megoldás bekerül-e egyáltalán azok közé, amelyeket az asszisztens érdemesnek tart megmutatni.

Az ügyfél azt mondja meg, mit szeretne elérni. Hogy ehhez végül melyik pénzügyi szolgáltató kerül elő, egyre inkább a háttérben dőlhet el. Ettől persze még messze vagyunk, különösen a lakossági piacon.

A Gallup 2026. augusztus 5-én közölt felmérése szerint az Egyesült Államokban azok közül, akik pénzügyi tanácsot kerestek, 18 százalék már fordult AI-eszközhöz. Ugyanakkor sem az Egyesült Államokban, sem Kanadában nem haladja meg a tízből hármat azok aránya, akik legalább valamennyire bíznak az AI által adott pénzügyi tanácsokban.

Vagyis a használat már megjelent, a bizalom viszont jóval lassabban épül.

Mit jelent mindez egy hazai banknak vagy biztosítónak?

A két folyamat együtt válik igazán érdekessé. Az egyik oldalon a pénzügyi szolgáltatás egyre gyakrabban más szereplő felületén jelenik meg. A másikon az ügyfél döntésének előkészítésébe beléphet egy AI-asszisztens.

Vagyis egyszerre változhat meg, hogy hol találkozik az ügyfél a pénzügyi szolgáltatással, és az is, hogy ki segít neki választani. Ez már közvetlenül érinti az ügyfélkapcsolatot.

Egy bank vagy biztosító számára ezért az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy pontosan látja-e, honnan érkeznek hozzá az ügyfelei.

Mekkora részük indul el a bank saját felületeiről? És hány olyan kapcsolat van már ma is, amely valójában egy kereskedőnél, egy másik digitális szolgáltatásban vagy egy partner felületén kezdődött?

Ez első pillantásra értékesítési vagy csatornaadatnak tűnhet. Valójában jóval több annál. Egészen más az a helyzet, amikor az ügyfél tudatosan egy bankot választ, majd nála keres számlát, hitelt vagy más szolgáltatást, és megint más az, amikor a bank pénzügyi hátteret biztosít valaki más ügyfélkapcsolatához.

Utóbbi modell üzletileg kifejezetten vonzó is lehet. Olyan ügyfélkörhöz lehet hozzáférni, amelyet a banknak nem saját csatornán kell megszereznie.

Cserébe viszont a közvetlen kapcsolat, a márka láthatósága és a következő élethelyzet könnyen annál a szereplőnél marad, aki a felületet működteti.

Ezért a belépés kérdése önmagában kevés.

A nehezebb kérdés az, mennyit ér egy olyan ügyfél, akinek a pénzügyi szolgáltatását a bank biztosítja, miközben maga az ügyfél elsősorban valaki máshoz kötődik.

Az AI-ügynökök pedig még egy réteget tesznek erre.

Ha idővel már nemcsak a felület, hanem a választás előkészítése is kikerül a bank közvetlen ellenőrzése alól, akkor a pénzügyi szolgáltatóknak egy új helyzethez kell alkalmazkodniuk.

Az ajánlatnak továbbra is vonzónak kell lennie az ügyfél számára. De közben annak is számítani fog, hogy egy digitális asszisztens megtalálja-e, értelmezni tudja-e, és megfelelő választásnak tartja-e.

Skinner állítása végül nem arról szól, hogy eltűnnek a bankok. Éppen ellenkezőleg. A pénzügyi rendszernek továbbra is szüksége lesz azokra a szereplőkre, amelyek saját mérlegükkel állnak a szolgáltatás mögött, kockázatot kezelnek, számlát vezetnek és végrehajtják a pénzügyi műveleteket.

Csakhogy mindez egyre kevésbé garantálja azt is, hogy az ügyfélkapcsolat náluk marad.

A bank továbbra is nélkülözhetetlen lehet a háttérben. A következő verseny viszont egyre inkább arról szól, ki kerül az ügyfél elé.

Forrás: a cikk Chris Skinner 2026. augusztus 13-án, a TheFinanser.com oldalon közzétett esszéje alapján készült, kiegészítve a Riverty 2026. május 27-i vállalati közleményével, a Gallup 2026. augusztus 5-i felmérésével és a FinTechZone korábbi, elsődleges forrásokra épülő cikkeivel. A Revolut francia banki engedélyét a cég saját közlése és több egybehangzó nemzetközi beszámoló erősíti meg; önálló hatósági elsődleges forrásból a lap nem tudta megerősíteni.
Felhasznált források: Chris Skinner, TheFinanser.com, 2026. augusztus 13. · Riverty, Riverty establishes bank in Luxembourg, 2026. május 27. · Gallup, Americans, Canadians turn to AI for financial guidance, 2026. augusztus 5.