Régen a befektetések és a napi személyi pénzügyek két nagyon távoli terület volt, eltérő fókusszal, kommunikációval, gyakran még teljes mértékben eltérő szolgáltatásokkal is. Az open banking-nek, a platformosodásnak és a wealthtech fejlesztéseknek köszönhetően ez gyorsan változik, ami hatalmas mozgásokat indít el a piacon.

A fintech-en belüli területeket gyakran egymástól szeparáltan vizsgálják elemzők és szakértők. Ez különösen igaz a befektetésekkel kapcsolatos WealthTech cégekre.

Pedig ezeknek a területeknek érdemes szorosan együttműködni, akár olyan szinten is, ahol a határok már elmosódnak. Ez a trend pedig mára egyre inkább erősödik a leginkább fejlett piacokon, és akik ezt figyelmen kívül hagyják, azok komoly versenyhátrányba kerülhetnek.

A lakossági ügyfelek pedig rengeteg elszalasztott lehetőséget, és nagy időveszteséget hagyhatnak a hátuk mögött.

A leginkább ígéretes fejlesztési potenciál a bankszámla és a befektetési szolgáltatások között vannak.

Hogyan néz ki ma egy ilyen szolgáltatás?

Egy tipikus ügyfél, akinek van megtakarítása, a legtöbb esetben bankbetétben tartja a pénzét, ami nagyon alacsony hozamot hoz reálértéken, ha hoz egyáltalán. Ezért ezek az ügyfelek már középtávon komoly hátrányba kerülhetnek.

Ha meg is találja őket valamilyen befektetési ajánlat a banktól, akkor külön be kell fáradniuk a fiókba, és értékpapír számlát kell nyitni. Ha kap értékelhető tanácsot az adózással kapcsolatban, akkor esetleg nyit egy TBSZ-t (Tartós befektetési számla), vagy NYESZ-t (Nyugdíj előtakarékossági számla).

Amennyiben ezen a lépésen túl van az ügyfél, akkor jönnek a legnagyobb problémák.

Mibe fektessen, mikor és mennyit foglalkozzon mindezzel és mennyit tegyen félre?

Ezeket mind manuálisan kell megtenni, és segítséget jellemzően csak a legvagyonosabbak kaphatnak. Így aztán az ügyfelek alkalomszerűen utalnak át pénzt a befektetési számlájukra, és ott szinte találomra rakjak össze a portfóliójukat, amit idő és szakértelem hiányában nem is követnek rendesen.

Hogyan nézne ki mindez ideálisan?

Az ügyfél részére már a bankszámla megnyitásával párhuzamosan befektetési számlának is meg kellene nyílnia. A kockázati profil és a jövedelem-költség adatok ismeretében

az integrált rendszernek saját magának kell javaslatot adnia, hogy mikor mennyit tegyen félre az ügyfél és megfelelő előre beállított limitek, illetve jogi háttér esetén automatikusan áthelyezi a pénzt, és be is fekteti, majd kezeli azt.

Ha pedig az ügyfélnek szüksége van több pénzre, mint amennyit a jövedelme biztosít, akkor egyetlen kattintással hozzá is juthat, ami magában foglalja az értékpapírok kijelölését, a mennyiségek kiszámolását, a tranzakció végrehajtását, és a szükséges összeg bankszámlára utalását is.

A teljes folyamatot persze külső szolgáltatókkal API-kon keresztül is meg lehet oldani, például akkor ha a banknak nincs értékpapír üzletága, és egy külső szolgáltatóval dolgozik együtt.

Nemzetközi fintech megoldások és hazai szárnycsapások

Wealthsimple robo-advisor: Overflow

A kanadai Wealthsimple robo-advisor decemberben vezette be a találó nevű Overflow szolgáltatását. Mivel a cégnek nincs pénzintézeti engedélye, ezért más partnerekkel, API-kon keresztül figyeli – legalább havonta egyszer – az ügyfél összekapcsolt bankszámláját.

Ha az előre megadott összeg fölé kerül a számlaegyenleg, a többletet automatikusan a befektetési számlára utalja, ahol be is fekteti azt. Az ügyfélnek az első pár klikkel beállítás után semmi teendője nincs, minden magától működik.

Természetesen ezt a szolgáltatást még sokkal jobbá lehetne tenni, ha nemcsak egy maximum bankszámla egyenleget ad meg az ügyfél saját kútfőből, hanem a rendszer magától, akár machine learning segítségével tesz javaslatot, vagy akár előre megadott korlátok között rugalmasan helyezi el a szükséges pénzt a befektetési számlán, vagy éppen visszautal onnan.

Microsavings, microinvesting: Acorn, Stash

A bankszámla és befektetési szolgáltatások közötti kapcsolat legfontosabb eleme – akárcsak a fenti szolgáltatás esetén –

az ügyfelek ösztönzése arra, hogy takarítsanak meg az esős napokra vagy nyugdíjas korukra.

Az ún. microsavings vagy microinvesting app-ok már évek óta csinálják ezt, még ha ők jellemzően csak a kártyás tranzakciók után tesznek félre az ügyfélnek kis összegeket, gyakran egyszerű felkerekítés után.

Ezek közé tartozik például a több mint kétmillió felhasználóval és több mint 1 milliárd dolláros kezelt vagyonnal rendelkező Acorns, és a valamivel szerényebb számokat felmutató, de szintén népszerű Stash.

MagNet Bank: Apránként Megtakarítási Program

A microinvesting app-oknak már hazai vonatkozásai is vannak. Az etikus bankolás magyarországi úttörője, a MagNet Bank például az Apránként Megtakarítási Programmal az általuk kiállított kártyán történő vásárlásoknál kerekít fel és vezeti át bankbetétbe a kis összegeket. Itt azonban egyelőre még hiányzik az értékpapír rész, így a hosszútávú megtakarítások kialakítására még csak korlátozottan alkalmas.

MKB Fintechlab: Limitless

A hasonló megoldást – akár B2B vonalon – kínáló startup-okban már hazai befektető is meglátta a fantáziát. Az MKB Fintechlab még 2017-ben fektetett a Limitless nevű app-ot fejlesztő cégbe, amely egy holland bankkal összekötve biztosít vásárlásokhoz kötődő automatikus megtakarítási algoritmusokat ETF-ekre (Exchange Traded Fund – Tőzsdén Kereskedett (befektetési) Alap) kialakítva.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

Kulcs a kis ügyfelek becserkészéséhez: “frictional shares”

Fontos kiemelni, hogy a microsavings app-oknak, a startup-oknak az ún. frictional shares lehetősége nyitotta meg az utat a kis ügyfelek becserkészéséhez. Az amerikai részvénypiacon ugyanis már számos befektetési szolgáltatónál, letétkezelőnél lehetőség van arra, hogy ne egész számú értékpapírt vásároljon valaki.

Példa:

Ha valaki hisz az e-mobilitás (képzavarral élve) robbanásszerű terjedésében, akkor bizonyára szívesen vásárol a Tesla papírjaiból. Ugyanakkor az Elon Musk vezette vállalat erősen kockázatos befektetés, nagyon magas volatilitással és overnight ugrásokkal. Emiatt a legtöbb ember számára nem ajánlott a portfóliójában túl nagy súlyt adni ennek a pozíciónak.

Ha abból indulunk ki, hogy a súly nem lehet több mint 5%, akkor egyetlen részvény 300 dollár közeli árfolyamát alapul véve minimum 6000 dollárra lenne szükség, hogy egy egészséges portfólió része lehessen a Tesla.

A frictional shares technológiai segítségével nincs szükség egész számú papírok megvásárlására, így már pár száz vagy tízdolláros számlának is van értelme.

Ebben az esetben pedig még a 8,8 dolláros kávé + bagel kombó 10 dollárra történő felkerekítése is hasznosulhat, hiszen az 1,2 dolláros friss befektetésből akár 0,004 Tesla részvény is vehető.

Sok-sok vásárlás után pedig már értelmezhető összegek is összejönnek, méghozzá teljes mértékben automatikusan.

Blueopes

A befektetések ösztönzése és automatikus kezelése persze korántsem csak a microsavings app-ok sajátja. A csapatommal nemrégiben mi is készítettünk az MKB Hackathon-jára egy olyan eszközt, amely figyeli a számlaegyenlegre rendszeresen érkező jövedelmeket és ha érdemi emelkedés történik, konkrét és egyetlen kattintással jóváhagyható javaslatot tesz a megtakarítási ráta növelésére.

Az ötlet a Nobel-díjas Richard Thaler pénzügyi viselkedéstani kísérletén alapul, ahol – kevésbé digitalizálva – már sikerrel alkalmaztak hasonló ösztönző rendszert egy vállalati nyugdíjprogram esetén.

A mindennapi pénzügyek részévé válik

Azt, hogy a befektetések és a napi pénzügyek – bankszámla kezelés, kártyás vásárlások, közüzemi számlák – intézése egyre inkább közelít egymáshoz a világ vélhetően legsikeresebb online brókercégénél, az innováció koronázatlan királyának számító Interactive Brokers-nél is jól látszik.

A cég a tavalyi évben befektetési számlákhoz kapcsolt bankkártya szolgáltatást indított. Ez egy olyan betéti kártya, amelyen a fedezetet nemcsak az ügyfél folyószámla (pontosabban befektetési számla) egyenlege, hanem az egyes tőzsdei pozíciói is jelentik, adott diszkont mellett beszámítva.

Az ügyfeleknek így már nem kell azokat a teljesen felesleges lépést megtenniük, hogy először eladják a részvényeiket, kötvényeiket, befektetési jegyeiket, majd az elszámolási időszak után a szabad egyenleg egy részét bankszámlára utalják, hogy utána elkölthessék. Ehelyett szabadon használják a kártyát, és az Interactive Brokers app-ján, vagy web-en a befektetések kezelése mellett a felhasználható keretösszeget is ellenőrizhetik.

Ha az ügyfél a szabad pénzeszközein túl „mínuszba csúszik”, akkor ugyanazok a hitelköltségek vonatkoznak rá, mint ha margin account esetén tőkeáttételt vesz fel. Természetesen a kártya Apple, Android és Samsunk Pay-el is használható. Az általános várakozás az, hogy egyre több cég fogja ugyanezt meglépni.

Konklúzió

A nem is olyan távoli jövőben a befektetések indítása és az ehhez kapcsolódó folyószámla egyenlegek kezelése automatikussá válik. Nyilvánvaló, hogy a jogszabályi környezet is egyre inkább idomulni fog ezekhez a változásokhoz világszerte, így

a felnövekvő generáció számára már értelmezhetetlen lesz, hogy a bankszámla és a befektetések külön-külön voltak valaha kezelve.