Érdemes folyamatosan vizsgálni és újragondolni a fiókhálózatok és a digitális csatornák, megoldások arányát és együttműkődését a mai banki piacon. Tágabb megközelítésben igaz ez a hagyományos bankok és a fintech-ek, Big Tech-ek viszonyára, kapcsolódására is. A közelmúlt banki konferenciái jellemzően erre a következtetésre jutottak, de hogyan csinálják mindezt a legnagyobb piaci szereplők a gyakorlatban? A francia Société Générale példáján megnéztük .

A Star Wars és a banki digitalizáció

Messze már az az időszak, amikor a 2000-es évek elején, az első dotcom őrülettel párhuzamosan a londoni banki konferenciák „The end of Branch Banking”, azaz a „fióki bankolás vége” típusú panelekkel hirdették magukat. Már a 2000-es évek közepére a „The Branch strikes back”, azaz „a fiókhálózat visszavág” típusú megközelítések kaptak hangot. Az elmúlt években kibontakozó fintech forradalomban és digitalizációs versenyben pedig szintén elég könnyű meglátni a hagyományos banki („birodalmi”) szereplők versus fintech disruptor-ok („felkelők”) galaktikus küzdelmét.

A valóság azonban a kezdő tézisnél lényeges árnyaltabb, hiszen mára sok esetben inkább stratégiai szövetségek, „együtt repülő kötelékek” alakulnak ki a fintech-ek és a banki szereplők között.

A fenyegetés ugyanakkor létező, hiszen szektorszinten már számszerűsíthető a hagyományos banki szereplők profitjára mért csapás a forradalmian új megoldással jelentkező „felkelők” részéről. A Revolut, a Transferwise, a neobankok, vagy kifejezetten a „távoli szektorokból” a pénzügyi szektorba érkező Big Tech-ek, mint az Apple, a Facebook, a Google és az Amazon jelentik az igazi kihívást.

Ezek a “felkelők” (disruptorok) elsőként jellemzően az átutalási, fizetési forgalom bevételi tortáját szeletelik újra, de a hitelezés és a megtakarítások kezelése is fintech célkeresztbe került. A háborúhoz viszont pénz kell, mindkét oldalon. A piaci környezet, az átlagos banki megtérülés a válság évei óta szerencsére javult, így a technológiai fejlődéssel együtt kibontakozó digitalizációs („fegyverkezési”) versenyre most már tud és kell is költsön a szektor.

A másik oldalon ezzel párhuzamosan felpörögnek az inkubációs programok, a kockzati tőkebefektetések. A keret- és peremfeltételek viszont gyorsan változnak: Második Pénzforgalmi Irányelv (PSD2), elosztott főkönyvi technológia (DLT), kriptovilág, az e-kereskedelem erősődő tokenizációja, (azonnali fizetés) …, további jelentős transzformációs és fejlesztési kényszert hozva.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

Egy nagybanki stratégia margójára – A SocGen sztori: „Transform to Grow”

A francia Société Générale elmúlt 10 éves története, mint igazi globális piaci szereplőé, jól mutatja bankszektorban zajló ezen adaptációt. A csoport valamennyi banki, finanszírozási üzletágban aktív, beleértve a befektetési banki és kereskedési tevékenységet is.

Magyarországon ugyan kevésbé ismert, bár az ALD Automotive-vel a gépjárműfinanszírozásban jelen van, mégis az elmúlt években inkább annak kapcsán került be a hazai hírekbe, hogy számos kelet-európai leánybankját az OTP Bank sikeresen akvirálta.

Stratégiájuk margójára az alábbiak emelhetők ki:

  • problémák a csoport tőkehelyzetével (a befektetési banki üzletág alulteljesítése az amerikai bankházak erős, globális versenye miatt),
  • így a befektetési bank szükségszerű reorganizációja, a banki folyamatok nagyfokú (szinte ipari) automatizációja, drasztikus költségcsökkentési terv 2020-ig,
  • compliance botrányok (a Libia-ügy, a LIBOR-ügy), személycserék a top menedzsmentben,
  • kivonulás a „végekről”, a több mint félszáz országra kiterjedő fizikai jelenlét racionalizálása,
  • tőkehelyzet stabilizálása és sikeres lakossági banki expanzió,
  • a “Transform to Growfintech-stratégia meghirdetése,
  • ennek keretében pl. a Treezor külső fintech startup felvásárlása (BaaS platform), belső insurtech startup, a Moonshot-Internet indítása, a LUMO crowfunding platform felvásárlása,
  • részesedés növelése a TagPay (digital banking platform fejlesztő) és Reezocar (autólízing) szolgáltató start-up cégekben,
  • a Catalyst akszelerátor program meghirdetése Indiában, a helyi fintech start up-ok számára,
  • Franciaország piacvezető online bankja, a Boursorama felfuttatása mára 1,5 millió felhasználóval.

A SocGen „birodalom” erejét így jelenleg a profitábilis lakossági banki és autólízing tevékenység képezi és nem csak a hagyományos, „old fashion” banki értelemben. Frédéric Oudéa, a bankcsoport CEO-ja elmondása szerint a Boursorama-t, mint belső start-up céget, kifejezetten

az ügyféligények gyors változásához történő fokozott digitális alkalmazkodás, a fiatalabb korosztályok felé történő nyitás jellemzi,

amely modell alkalmas európai és globális terjeszkedésre.

A Szövetségek kora

A SocGen példája is mutatja, hogy a küzdelem a jövőben a banki + fintech szövetségek között fog zajlani az erőforrások maximális optimalizálásával. Hibrid hadviselési taktikák alakulnak ki, nagybankok nevelnek fel „belső felkelőket” és ezzel párhuzamosan az a szentiment is érződik, hogy a fintech start-upok jelentős része számára egy sikeres értékesítéssel, exit-tel a csata (személyesen) le is zárul.

A Szövetségek korának alapszabálya: „Óvakodj a compliance botrányoktól!” mivel a különféle fraud-ok, pénzmosási botrányok, az adatbiztonság sérülése, még a kifejezetten erős szereplőket is villámgyorsan meg tudják rengetni.

A területi terjeszkedés, a piacszerzés üteme a digitális ajánlatok segítségével sokkal gyorsabb lehet, mint bármikor is a múltban, és ez ellenkező előjellel is igaz. Az Y és Z generációk meghatározó ügyféltömegekké válásával a nem megfelelő szolgáltatási színvonal esetén a piac (ügyfél) vesztés üteme is gyors lesz.

A hagyományos bankolás „Halálcsillagát” pedig úgy tűnik, a Big Tech-ek építhetik majd meg.