Milyen kihívásokkal szembesülnek 2024-ben a banki CTO-k, CIO-k? Mire érdemes különös figyelmet fordítani a jövő trendjeinek megértéséhez? A FinTechZone novemberi BankTechShow eseménye idén másodszor teremti meg a banki és IT szektor találkozási pontját, ahol a résztvevők megismerhetik azokat a technológiákat, újgenerációs banki rendszereket és megoldásokat, amelyekre a jövő digitális bankjai épülhetnek.

Az esemény előkészületeként körinterjúkat készítünk Magyarország innovatív IT cégeivel. Ezúttal kérdéseinkre az ÁBRIS Informatikai és Tanácsadó Kft. CTO és COO szakembere, Weininger Viktor válaszolt kérdéseinkre.

Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k / CIO-k számára az EU-ban (és Magyarországon)?

Weininger Viktor: Ha lehet, akkor nem csak az EU-ra vonatkoztatva válaszolnám meg ezt a kérdés, hanem általánosan, hiszen több, mint 80 banki ügyfelünk van 5 kontinensen, így talán érdekes lehet, hogy magyar szemmel hogyan néznek ki ezek a kihívások a világ többi táján.

Mindenhol gőzerővel haladnak a cloud projektek, minden létező rendszert próbálnak a felhőbe terelni. Azonban ahogy látszik a legacy rendszerek nagy részét csak úgy lehet cloudba passzírozni, hogy megtartják a on-prem-es VM architectúrát, így amellett, hogy sokkal drágább, még a cloudnak inkább csak a hátrányait tudják élvezni, mint előnyeit.

Ezen szempontok mellett felerősödik a legacy rendszerek upgrade-je, vagy cseréje iránti igény.

Azt látom továbbá a piacon, hogy a gyors time-to-market az új szolgáltatások terén továbbra is csak papíron létezik, sőt egy-egy nem szakszerűen végrehajtott digitalizációs erőfeszítés gyakran tud kontraproduktív lenni a termelékenységre, ami tovább lassítja az új szolgáltatások élesítését.

Mivel a folyamatba egyre több feladat épül be, a megfelelő automatizáció hiányában ezek a manuális munkát halmozzák és késéshez vezetnek. Ez azért is nagyon fontos, mert aki jól csinálja, az hatalmas előnyre tehet szert az ügyfélélmény megszerzésében. Ebben sajnos az inkumbens bankok hátrányban vannak.

A covid óta látjuk azt is, hogy a kiberbiztonság kérdése is fontosabb, mint valaha. Rengeteg partnerünk szenvedett el kibertámadást az elmúlt években és ezzel együtt megnőtt a védekezésre fordított erőfeszítések mértéke is.

Külsősként ma már nem tudok olyan szoftvert szállítani, amiben akár legalacsonyabb szintű sérülékenység is van, nem a legutolsó stabil keretrendszerrel dolgozik vagy nem felel meg a legszigorúbb biztonsági szabványoknak.

Ez a teljes cég működésére is igaz, melyet tanúsítványokkal és eljárásrendekkel kell igazolnunk. Itt nagyon nagy változás volt az elmúlt egy évben is.

A fent említett folyamati változások miatti többletmunka kikényszeríti a magas fokú automatizációt. Ez most már tényleg elkerülhetetlen és amit örömmel látunk, hogy tényleg vannak jól működő AI megoldások már és merik is használni ezeket.

Az utolsó téma, amit megemlítenék, a humán faktor.

Lehet, hogy ez nagyon közhelyesen hangzik, de 2024-ben is igenis minden CIO-nak és CTO-nak az egyik legnagyobb kihívása, hogy megfelelő emberek álljanak mögöttük, megfelelő emberek végezzék el jó minőségben a munkát.

Általános dilemma ugye, hogy mikor és hogyan vonjunk be külsős erőforrásokat egy-egy feladatra? Erről a kérdésről nagyon sok CIO-val beszélgettem világszerte és teljesen különböző vélemények vannak. Magyarországon most van egy olyan trend, hogy belsős IT-t kell építeni, ami mindent meg tud oldani, nem akarnak kiszolgáltatottak lenni egy-egy vendornak. Világviszonylatban nem ez a jellemző.

Vannak projectek, termékbevezetések vagy speciális szolgáltatások, ahol nem kérdés, hogy külső szállító kell az integrációhoz, de a nemzetközi példa azt mutatja, hogy nagyon jó team augmentation megoldások vannak, ahol akár több szállító is behoz a csapatba külső szakértelmet, nemzetközi tapasztalatot, technológiát vagy módszertant.

Így igazán jól működő csapatok állíthatók össze, amik középtávon tökéletesen tudnak együttműködni, növelve a termelékenységet.

Várhatóan milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra / CIO-kra 2025-ben?

Weininger Viktor: Folytatódik az alaprendszerek cloudba integrálása cloud native technológiák használásával. Mivel rengeteg, jelenleg futó core rendszer nem képes kiaknázni ezeket a technológiákat, pl. mivel nem microservice alapúak, ezért ezeket a rendszereket vagy frissíteni kell egy újabb verzióra vagy lecsereléni őket.

Egy alaprendszer-csere hosszú évekig is elhúzódhat, ami belekényszeríti a bankokat a jelenlegi helyzetbe, így továbbra is lassúak lesznek a változási folyamatok és nem lesz optimalizálva az erőforrás-kihasználtság.

Ez a kényszer ahhoz vezet, hogy a bankok már nem akarnak egyben core rendszert cserélni, hanem elindultak a composable banking irányába, ahol bizonyos üzleti funkciókat (akár egészen kicsiket is) külön-külön microservice alapú rendszer szolgál ki, amik olyan API-okon kommunikálnak, ami megkönnyíti az új komponensek integrálását és biztosítja a rendszerek közötti kompatibilitást.

A composable banking lehetővé teszi a bankok számára, hogy gyorsabban vezessenek be új technológiákat és szolgáltatásokat, mivel az egyes komponenseket különböző beszállítóktól vagy házon belül is beszerezhetik és kombinálhatják.

A rendszerek modularitása révén a bankok elkerülhetik a teljes rendszerek cseréjével járó jelentős költségeket. Ehelyett az egyes modulok cseréje vagy frissítése sokkal költséghatékonyabb megoldás.

Mindezt azért szükséges minél előbb elkezdeni, hogy új szolgáltatásokat gyorsabban lehessen bevezetni és a frontvonalon is meg tudjon jelenni az innováció. Ezeket a változásokat érdemes összekapcsolni a AI megoldások bevezetésével, melyek hatalmas lendületet kaptak az elmúlt időben.

Az AI alapú ügyfélkiszolgálás mellett léteznek jó Risk Management megoldások, a hitelkérelmek elbírását teljesen más megvilágításba lehet helyezni, de emellett az üzemeltetés is teljesen megreformálható AI megoldásokkal.

A fentieken túl a jövő év végére minden banknak kell, hogy legyen egy AI alapú PFM (Personal Finance Management) megoldása, ahol az ügyfél személyre szabott céljai mentén ad a bank befektetési és megtakarítási megoldásokat, ajánl új termékeket.

Ez új irányokat nyit a bankok és egyéb szolgáltatók együttműködésére. Amelyik bank nem szeretne lemaradni a neobankoktól, a digitális valutákat is integrálnia kell a portfólióba.

A kiberbiztonsági kihívások enyhítésére folytatni kell a biztonsági intézkedések életbe léptetését a Zero Trust Architecture iránymutatásai alapján. Erre nem szabad sajnálni a pénzt és erőbefektetést.

Mindezek mellett muszáj megemlítenem, hogy aki még nem fejezte be az agilis átállást és a hozzá tartozó átalakításokat, módszertanok kidolgozását, ez most meg kell lépni mindenképpen.

A fenti hatalmas feladatok csak egy jól működő szervezetben, a megváltozott munkakörülményekre optimalizált, a Z-generációhoz is jól illeszkedő környezetben tudnak jól működni, véleményem szerint megfelelő arányban vegyítve a külső és belső szakembereket. A jól együttműködő, agilis csapatok a kulcs a jó teljesítményhez.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Weininger Viktor: Két technológia miatt jelenleg is olyan változások zajlanak, amik egyenként is paradigmaváltozást hoznak. Az egyik a cloud native technológiák, a másik pedig az AI megoldások integrációja.

A cloud native technologiák kikényszerítik a szoftverarchitektúrák változásait, ez utóbbi pedig a composable bankingot.

A nagy, robosztus core rendszerek helyét átveszik az egy-egy funkcióra optimalizált microservice alapú szolgáltatások, melyek tökéletesen illeszkednek egy cloud native környezetbe, igény szerint skálázódnak és könnyen módosíthatóak, cserélhetők, visszaállíthatók.

Lényeg, hogy egy-egy hiba ne akadályozza a teljes ügyfélkiszolgálást és az új szolgáltatások bevezetése nagyon gyorsan elvégezhető legyen. Ezáltal nő a megbízhatóság és csökken a time-to-market. Mivel a composable banking teljesen átalakítja a jelenlegi robosztus, monolit core banki rendszerek mintegy két évtizedes egyeduralmát, így mindenképpen paradigmaváltást jelent.

Természetesen a time-to-market minimalizálása érdekében nem elég a fentiek adaptálása, ehhez már kifejlett AI technológiákat is alkalmazni kell a Bankoknak. Véleményem szerint ez jelenti a második paradigmaváltást.

Tételezzük fel, hogy Bankunk már túlvan egy (valóban) sikeres agilis átalakuláson és a DevOps alapelvek és gyakorlatok teljes mértékben beépülnek az IT infrastruktúrába, a fejlesztési és üzemeltetési folyamatokba, valamint a vállalati kultúrába (automatizált CI/CD folyamatok, IaC alkalmazása, DevSecOps megközelíés, Continuous Improvement).

Ha a teljes SDLC folyamatot nézzük, akkor egy AI-val optimalizált NoOps irányban kell gondolkodni, amiben az utolsó emberi tényező a development fázisban van (fejlesztés, automata test case készítés). Bár a teljes SDLC optimalizálása fontos feladat, én az operáció fejlesztésével kezdeném.

Az AIOps irányelve egy olyan üzemeltetést vázol fel, ahol a monitorozó és az automatizáló rendszerek együttműködnek önálló döntések meghozatalában az üzletfolytonosság biztosítása érdekében. Csak az AI képes hatalmas mennyiségű logfile, applikációs adat, rendszeresemény aggregálására és benne az összefüggések megtalálására.

Egy jó AIOps rendszer ezen felül képes megtanulni, hogy milyen eseményre milyen választ kell adni, a hibák hogyan elháríthatók.

Egy biztos operáció magabiztosságot és időt ad az IT területnek az üzleti területek fejlesztésére, amelyeket szintén megreformál a mesterséges intelligencia.

A bankokban hatalmas új lehetőségek nyílnak meg azáltal, hogy az ügyfelek szokásait, pénzügyi magatartását, hitelképességét vizsgáljuk bankolási tevékenységük alapján és ezáltal új banki termékeket vagy keresztértékesítések alapján partnerek termékeit tudják ajánlani az ügyfélnek. Ezek a megoldások új lendületet adhatnak az inkumbens bankoknak a neobankokkal szemben.

Címlapfotón: Weininger Viktor COO & CTO, ÁBRIS Informatikai és Tanácsadó Kft.