A kibertámadások okozta globális kár 2024. végére elérhette a 9500 milliárd dollárt, 2028-ra pedig az előrejelzések szerint 14 ezer milliárd dollár lesz. A kiberbűnözés már nem csupán elszigetelt egyéni akciókat jelent, hanem szervezett, iparszerű működést, amely komoly kihívások elé állítja a védekező rendszereket.
2025-ben már nem az a kérdés, hogy foglalkoznunk kell-e a kibervédelemmel, hanem az, hogyan tudunk lépést tartani a növekvő és egyre kifinomultabb támadói oldallal.
A Mastercard “Kiberbűnözés kora 2025” c. tanulmánya mélyrehatóan vizsgálja a kiberfenyegetések sokszínű, folyamatosan változó természetét.
Átfogó képet ad a kiberbűnözés aktuális trendjeiről, a kihívásokról és gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg azok leküzdéséhez.
A tanulmány főbb megállapításai:
- A kiberbűnözők technológiai és szervezeti szempontból is új szintre léptek.
- A támadások egyre automatizáltabbak és kifinomultabbak; az AI lehetővé teszi nagy volumenű támadások kivitelezését.
- Jellemző a túlzott magabiztosság („Dunning-Kruger hatás”), különösen a fiatal generáció körében.
- Nagy eltérések mutatkoznak a lakosság vélt és valós kiberbiztonsági ismeretei között.
- Alacsony a felhasználók technológiai tudatossága, pl. csak 10%-uk használ jelszókezelőt.
- A legtöbben a pénzügyi szolgáltatójuktól várják a biztonsághoz kapcsolódó információkat, de a szociális háló szerepe is számottevő.
- A vállalatok gyakran reaktívak, csak akkor reagálnak, ha támadás érte őket.
- A komplex, nem felhasználóbarát biztonsági rendszerek növelik a felhasználók hibázási kockázatát.
- Jelentős a vállalatoknál a kiberbiztonsági szakértők hiánya.
- A kiberbiztonság egy közös, ökoszisztéma-szintű kihívás, amely összehangolt fellépést kíván.
A kiberbűnözés olyan, mint bármely más bűncselekmény. Ha pénzt hoz, felível.
A kibertámadások globális károkozása 2024 végére elérhette a 9500 milliárd dollárt, 2028-ra pedig az előrejelzések szerint 14 ezer milliárd dollár lesz. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 220 ezer tranzakció során a kiberbűnözés okozta kár 41,9 milliárd forint volt 2024-ben.
A kibertámadások ma már nem pusztán célzott, manuális beavatkozások eredményei, hanem tömegesen, automatizáltan végrehajtott akciók. Ennek következtében jelentősen nőtt a kibertámadások mennyisége, miközben a támadók még az alacsony sikerességi arányt is elfogadhatónak találják, hiszen az óriási mennyiségből még így is bőven profitálnak.
A bűncselekmények jellegében dominál a malware és az adathalászat, de a támadások spektruma egyre szélesebb, különösen a zsarolóvírusok térnyerése miatt. A támadók gyorsan reagálnak a globális eseményekre, kihasználva a krízishelyzeteket, így például a CrowdStrike globális zavarát, amely adathalász támadásokhoz vezetett.
A CrowdStrike amerikai kiberbiztonsági vállalatnál 2024. július 19-én egy hibás szoftverfrissítés mintegy 8,5 millió Windows-eszközön idézett elő “kékhalált” világszerte – repülőtéri rendszerek, banki szolgáltatások, egészségügyi rendszerek és sok más terület is leállt.
Automatizált támadások és mesterséges intelligencia a kiberbűnözés szolgálatában
A mesterséges intelligencia (AI) és az automatizáció új korszakot nyitott a támadásokban. Lehetővé teszi nagy volumenű és komplex támadások gyors végrehajtását, amelyek nehezebben észlelhetők és kivédhetők. Az automatizáció miatt a védelmi rendszerek túlterhelődnek, egyre több támadás jut át a védelmen, amelyek kifinomultságuk miatt könnyebben tévesztik meg a végfelhasználókat.
Az AI-technológia könnyű elérhetősége alacsonyabbra helyezte a belépési küszöböt a digitális csalások elkövetéséhez, aminek hatására nőtt az ú.n. „Script Kiddie„, technológiailag kevésbé képzett támadók aránya.
Szakmai javaslat: MI-alapú prediktív védelmi rendszerek integrálása. A fejlett, önállóan tanuló algoritmusok képesek valós időben felismerni a szokatlan mintázatokat és kezelni az automatizált támadások dinamikusan változó módszereit. Emellett kiemelten fontos a rendszeres biztonsági auditok végrehajtása is.
Jó gyakorlatok, megoldások: A Mastercard RiskRecon és a My Cyber Risk célja, hogy segítse a kis- és nagyvállalatokat az alapvető kiberbiztonsági kockázatok feltárásában és csökkentésében. AI vezérelt technológiát alkalmazva folyamatosan szkenneli és elemzi a vállalat digitális sebezhetőségét, részletes értékelést nyújt saját és ellátási láncuk biztonsági helyzetéről, kiemelve az esetleges gyenge pontokat.
Specializált szerepkörök és szervezett együttműködés
A kiberbűnözés már nem csupán elszigetelt egyéni akciókat jelent, hanem szervezett, iparszerű működést, amely komoly kihívások elé állítja a védekező rendszereket. Egyre inkább specializált szerepkörökbe rendeződnek, – mint például adathalászat, zsarolóvírusok terjesztése vagy pénzügyi csalások – és közösen, strukturáltan végzik a támadásokat.
A dark weben elérhető piacterek és szolgáltatás-kiszervezés lehetőségei tovább erősítik ezt a tendenciát, melynek eredményeként a legsikeresebb bűnözői hálózatok bevételei már a nagyvállalati szintű profittermelést is meghaladják.
Szakmai javaslat: A védekezés érdekében elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés erősítése, valamint a különböző szektorok közötti információmegosztás fokozása. Közös, egységes standardokra épülő adatbázisok és figyelmeztető rendszerek kialakítása segíthet a fenyegetések gyors felismerésében és elhárításában.
Jó gyakorlatok, megoldások: A KiberPajzs program célja a hazai kibervédelmi képességek erősítése proaktív kommunikációs kampányokkal, tudásmegosztással és külföldi jó gyakorlatok adaptálásával.
A Cyber Islands Magyarország kiberbiztonsági ökoszisztémájának megerősítésén munkálkodik kollaboráción, innováción és megosztott erőforrásokon keresztül.
Az olyan külföldi kezdeményezések, mint például a Global Cyber Alliance, további inspirációként szolgálhatnak a Magyarországon már létező kezdeményezések továbbfejlesztésére.
A felhasználói tudatosság csapdái: szakadék az elmélet és a gyakorlat között
A támadók fejlődése mellett a tanulmány rávilágít a felhasználók digitális biztonsági felkészültségében tapasztalható fehér foltokra is.
- Hamis biztonságérzet (Dunning-Kruger hatás): A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a felhasználók jelentős része túlzottan magabiztos saját digitális biztonsági ismereteit illetően, különösen igaz ez a fiatalokra. A 18–29 éves korosztály jellemzően úgy gondolja, hogy jól felkészült, miközben a gyakorlati és elméleti tesztekben ők teljesítenek a leggyengébben. Ez hamis biztonságérzetet kelt, így ők gyakran kevésbé óvatosak, emiatt könnyebben válnak támadások áldozataivá.
- Elméleti tudás és gyakorlati cselekvés közötti szakadék: A tanulmány kiemeli, hogy bár a lakosság nagy része hallott már a leggyakoribb kibercsalási módszerekről (például SMS-adathalászat, phishing e-mailek), a valóságban közel felük nem képes valós helyezetekben ezeket felismerni. A Mastercard által végzett kutatás szerint a válaszadók 46%-a tudta eldönteni, hogy egy-egy adott üzenet valódi-e vagy csalási célú. A magyar lakosság 70%-a tisztában van azzal, hogy bank nem kér telefonon vagy e-mailben kártyaadatokat, azonban mégis gyakori, hogy ilyen jellegű csalások áldozatává válnak.
- Kényelmi szempontok dominanciája: A felhasználók többsége kényelmi szempontokat részesít előnyben, így például ugyanazt a jelszót használják több fiókhoz, vagy egyszerűen kezelhető (ám kevésbé biztonságos) megoldásokat választanak. A kétfaktoros hitelesítés használata bár növekszik, továbbra is sokak számára bonyolultnak tűnik, és még mindig kevés – mindössze 10% – a jelszókezelő alkalmazásokat aktívan használók száma.
Szakmai javaslat: A technológiai megoldásokkal párhuzamosan a készségfejlesztés is kritikus fontosságú. A felhasználók oktatását célszerű gyakorlati példákon keresztül megvalósítani, amely segít reflex szintű biztonsági viselkedésformák kialakításában. Olyan gyakorlati, helyzetalapú képzések szükségesek, amelyek segítségével a felhasználók valós helyzetekhez hasonló gyakorlatokon keresztül tanulhatják meg felismerni és elhárítani a támadásokat.
Jó gyakorlatok, megoldások: A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség által támogatott “AKulcsTeVagy!” kezdeményezés célja a tudatosság növelése és a közvélemény oktatása.
A Mastercard Magyarországon edukációs programot dolgozott ki, mely keretében a cég munkavállalói saját szerkesztésű oktatási anyagokkal járják az ország középiskoláit és oktatják a diákokat kibervédelem témában. Emellett kiemelt figyelmet kap a tanárok képzése, illetve oktatási anyagok ellenőrzése és javítása.
A Mastercard tanulmánya világossá teszi, hogy a kiberbiztonság fejlesztése terén stratégiai szemléletváltás szükséges.
Az MI-alapú védekezés, a nemzetközi együttműködés megerősítése és a felhasználók gyakorlatorientált képzése együtt jelentik a jövőbeni siker kulcsát.
Csak így válhat hatékonnyá a védekezés a gyorsan változó digitális fenyegetések ellen.
Kapcsolódó cikkek:
- A láthatatlan támadók nyomában: kiberfenyegetések és a védekezés új stratégiái, 2025.05.22.
- Itt a Mastercard új forradalmi lépése a pénzügyi csalások ellen, 2024.02.05.
- ,,A hackerek erősen a spájzban vannak.” A Mastercard tovább erősíti kibervédelmi képességeit – már nem csak a fizetésekben, 2023.11.29.
Fotó: a FinTechZone által készített, OpenAI Sora AI-generált grafika